Globális akkugyártási kapacitás: Magyarország a negyedik legnagyobb
A jövő az elektromos autóiparé, a világ pedig őrült hajszába kezdett a nyersanyagok után, és egyben mindent megtesz az akkumulátorgyártás kapacitásának növelése érdekében. Vannak későn ébredő országok, és vannak, amelyek évtizedekkel ezelőtt elkezdték megalapozni piaci megkerülhetetlenségüket.
2035: az európai motorfétis alkonya
Első pillantásra úgy tűnik, Brüsszel végképp lesöpörte az asztalról azokat az érveket, amelyekkel az európai autóipar próbálta meggyőzni a 2035-ös átállással kapcsolatban. A legerősebb lobbisták természetesen a németek voltak, akik mindent megtettek, hogy lelassítsák legendás motorgyártásuk kivégzését, és a tisztán elektromos járművek mellé férjenek be az e-üzemanyaggal működőek is, de a jelek szerint az Európai Bizottság keresztülvitte akaratát az EP-n, nem törődve az ellenvetésekkel.
Utóbbiak közül is egyeduralkodóként emelkedik ki Kína, amely szisztematikusan, lépésről lépésre szerezte meg nem csak a globális nyersanyaglelőhelyek bányászati jogát, de gyártókapacitásával nagyobb szeletet birtokol a termelési tortából, mint a világ összes többi része együttvéve.
A Bloomberg adatai alapján a Visual Capitalist által készített infografikán első pillantásra is látszik az az egyenlőtlen küzdelem, amit az országok a kínai dominancia ellen folytatnak.
A 2022-es globális, gigawattórában mért gyártási kapacitás 77 százalékát birtokló ország mögött már a második és a harmadik helyezett Lengyelország és USA is „csak” 6-6 százalékkal dobogós.
A világ többi része birtokolja a maradék 11 százalékot, de itt meg is torpanunk egy pillanatra.
A negyedik helyezett ugyanis nem más, mint Magyarország, az említett módon mért globális kapacitás 3 százalékával.
A külföldi gyártó vállalatok beruházásai 6000 milliárd forint felett járnak (az autóipari szektor jelenleg a GDP negyedét adja), ennek az összegnek a felét pedig egyetlen cég, a kínai Contemporary Amperex Technology Co., Limited (CATL) fektette/fekteti be a Debrecenben létesítendő üzem kapcsán. (Megvalósítása nincsen veszélyben, a gyár várható környezeti terheléséről pedig igen túlzó vélekedések forognak a sajtóban.)
A kapacitásnövelés lehetőségeinek kialakításával Magyarország nem titkolt célja, hogy Európa második legnagyobb gyártó nemzete legyen. Ami a gigawattórában mért kapacitást illeti, máris a legjobb úton jár, ám a kormány szándékai nem korlátozódnak csupán a gyártásra: hazánk tevékeny részese kíván lenni a legmagasabb szintű innovációs fejlesztéseknek és az új technológiák megvalósításának is.
Öt év múlva ugyanitt
Kínát lehetetlen rövid távon letaszítani a trónról. A világ tíz legnagyobb akkumulátorgyártója közül hat kínai, ráadásul Peking az ellátási lánc minden szegmensét uralni tudja, a bányászattól kezdve az akkuk gyártásán át a kész autók szalagról történő kigördüléséig. Ezzel pedig a világ legnagyobb elektromos járműpiacát is ő birtokolja, a globális eladások 52 százalékával.
A kínai hegemónia az adatok elemzése és az előrejelzések alapján 2027-ben is változatlanul uralja majd a globális e-piacot. A gigawattórában kimutatható kapacitási számok csökkenést mutatnak ugyan – ez nyilvánvalóan az USA és az EU kínai függőségtől való megszabadulásának szándékát tükrözi –, de Peking még így is a piac 69 százalékát fogja uralni.
Ami érdekes előrejelzés: míg az USA megőrzi második helyét növekvő teljesítményével (10 százalék), addig Lengyelország a hatodik helyre csúszik vissza, ellenben Németország felkapaszkodik a harmadikra.
a 38 gigawattórát öt éven belül 194-re húzza fel a hazai gyártás, ezzel pedig világviszonylatban is megkerülhetetlen tényezővé válik országunk.
A verseny kimenetele nagyban függ a nyersanyagok elsődleges feldolgozásának piacától.
Ezen a területen Kínát nagyon nehéz lesz megütni, a függetlenedési háború pedig rengeteg pénzt fog felemészteni.
A Bloomberg számításai szerint Európának nagyjából 102 milliárd dollárt kellene költenie ahhoz, hogy helyi ellátási láncokat építsen ki, és a kínai helyett azzal elégítse ki az egyre éhesebb akkumulátorpiacot.
Fotó: 123rf
Összesen 59 komment
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászólás szerkesztése
Ha az adókedvezményeken meg az állami támogatásokon és az ingyeninfrastuktúra költségén feleznek a kínaiakkal, akkor az 4,5milliárd alkotmányosköltség már az indulás előtt.
Légvonalban cca, 1 km-re lakunk, mi speciel SEMMIT NEM észlelünk a valóban mammut Samsungból. Lett egy koreai étkezde, nagyon aranyosak, de az ár-érték arányuk nem jó, általában üres. A dunakeszi DM-ben láttam többször koreaiakat, fiatalemberek, csoportosan járnak, csöndesek.
A kutak vizét kizárólag öntözésre használjuk. A vizsgált 3-mas kut, úgy nézem, köztünk és a Samsung között van.
Talán nem kellett volna élelmiszeripartól könnyűiparig iparágakat felszámolni a kommunistáknak, akkor esetleg MI építhetnénk akkumulátorgyárat máshol.
Az ellenzék azon országok javára játszik, mint pl. Szlovákia, akik nagyon örültek volna, ha Debrecen helyett Kassát választják a kínaiak.
Bejelentkezés