Az USA lazít a szigoron: megmenekülhet az európai ipar

2023. január 13. 12:50
Santo Martin-Révész Béla
Az amerikai inflációcsökkentő törvény kivéreztetné az EU iparát, a Biden-Macron találkozó után felállított közös munkacsoport azonban most a konszenzusos eredmények lehetőségét villantotta fel.

Amikor bő egy hónappal ezelőtt Macron francia elnök villámgyorsan Washingtonba utazott, hogy megpróbálja jobb belátásra bírni Joe Bident, és rávenni, hogy óriási inflációcsökkentő törvényével (IRA) ne gyilkolja le az európai ipart, az amerikai elnök meglepően együttműködőnek mutatkozott. „Soha nem állt szándékomban kizárni együttműködő partnereinket. Továbbra is az amerikai ipar erősítése és a munkahelyteremtés a fő célunk, de nem Európa rovására. Finomítani fogjuk a támogatási rendszert, hogy megkönnyítsük az európai országok részvételét. De ez még sok munkát igényel” – mondta Biden, megígérve, hogy létrehoznak egy USA-EU munkacsoportot, amely azt vizsgálja, hogyan tudnának az európai vállalatok is részesei lenni az IRA áldásos hatásának.

Gazdasági háború az USA és az EU között: ki sem robbant, vége is?

Maga Emmanual Macron is meglepődhetett, hogy amerikai útja a jelek szerint sikerrel járt. A francia elnök akkor gurult be, amikor Biden bejelentette, hogy inflációcsökkentő törvénye részeként 369 milliárdos csomagot állít össze a zöld ipar ösztönzésére - csak éppen mindezt úgy, hogy az óriási adókedvezmények és támogatások kizárólag az USA-ban működő vállalatokra és az ottani fogyasztókra vonatkoznak.

Az IRA idén január 1-jén lépett életbe. Lényegében egy olyan belső, kizárólag az amerikai piacot előnyben részesítő csomagot tartalmaz, amely többek között óriási támogatást ad a saját területén gyártó autóipari szereplőknek – vagy az olyan országban tevékenykedő vállalatoknak, amellyel az USA-nak szabadkereskedelmi kapcsolata van. A támogatás kizárólag azzal a feltétellel adható, ha az adott cég amerikai alkatrészekből és félvezetőkből gyárt elektromos járműveket. A vásárlók ugyanakkor 7500 dolláros kedvezményt kapnak egy jármű hazavitelekor – feltéve, ha az a jármű megfelel a gyártókra vonatkozó kritériumoknak. Ugyanez az elv vonatkozik a megújuló energiaipar szereplőire is: a szél-, nap- és geotermikus energiaprojektek óriási állami támogatásban részesülnek akkor, ha a felhasznált alkatrészek legalább fele az USA terméke.

A törvény az európai ipar tönkremenetelét jelentheti, hiszen a magas energiaárak mellett ezután már a plusz támogatási rendszer is az USA felé tolja a befektetőket, amelyeknek az európai piac semmi olyat nem tud ajánlani, ami miatt az EU-ban hagynák a pénzüket. A piactorzító, protekcionista törvény miatt dührohamokat kapó Macron washingtoni látogatásának azonban úgy tűnik, volt értelme. A sokak által csak Biden időhúzásának tartott munkacsoport tényleg létrejött, és már némi eredményt is felmutathat – Európa javára.

Halott játék: az USA az európai ipar gyilkosa

Néhány évvel ezelőtt az USA egyszerre volt kétségbeesett és dühös, ha azt tapasztalta, hogy egyes kormányok különböző támogatásokkal és engedményekkel juttatják előnyökhöz saját országuk vállalkozásait. Az amerikai válasz akkor nem egy kereskedelmi háború kirobbantása volt, hanem az, hogy megpróbálta észhez téríteni az adott döntéshozókat, és a világkereskedelem biztonságára, valamint a Kereskedelmi Világszervezet alapelveire mutogatva igyekezett letörni a protekcionista hajtásokat.

És mégis mozog

Már az is óriási eredmény, hogy az USA pénzügyminisztériuma pontosította az IRA végrehajtására vonatkozó iránymutatásokat. Az egyik legfájóbb pont (a 7500 dolláros adójóváírási támogatás) esetében úgy módosítanák a törvényt, hogy az az uniós vállalatok termékeire is vonatkozna. 

Nagyobb a vita az e-akkumulátorok körül: a törvényben eredetileg az szerepel, hogy az USA a vállalati adótámogatást csak abban az esetben biztosítja, ha az akkumulátorok ásványi anyagainak 40 százalékát az Egyesült Államokban vagy olyan országban termelték ki, dolgozták fel, hasznosították újra, amellyel az USA szabadkereskedelmi megállapodást kötött. (Ez a limit 2027-től 80 százalékra emelkedik.) Másodszor: az adójóváírás egy másik részének igénybevételéhez 2023-tól kezdődően az elektromos jármű akkumulátorának legalább 50 százalékát Észak-Amerikában kell gyártani vagy összeszerelni – 2029-től ezt az arányt száz százalékra emelnék.

A szabadkereskedelmi megállapodás kitétele gyakorlatilag kizárja az EU-t a támogatási körből,

ám a közös munkacsoport (az amerikai pénzügy vezetésével) megtalálta a lehetséges kiskapukat azzal, hogy a törvény szövegét „tágan kezdte értelmezni”, ezzel segítve az európai gyártóknak abban, hogy legalább a támogatások egy részére jogosultak legyenek. 

Az európai fél most két kézzel kapaszkodik a „szabadkereskedelmi megállapodás” fogalmának értelmezési lehetőségeibe, az USA pénzügyminisztériuma ugyanis arra mutatott rá, hogy a kifejezés pontos jelentését semmilyen szabály, így a bevezetett inflációcsökkentő törvény sem határozza meg egyértelműen. Éppen ezért lehetséges azt olyan kontextusban értelmezni, amely a baráti kereskedelmi partnereket is magában foglalja. 

A törvény átértelmezési lehetőségei elég nagy felzúdulást keltettek az Egyesült Államokban. Több szenátor máris azzal vádolja Bident, hogy a kiskapuk keresésével a törvény éppen eredeti értelmét, az amerikai ipar erősítésére irányuló szándékát tapossa sárba. Európa ugyanakkor nem építhet mindent a most indult „tárgyalásos rendezésre”

Robert Habeck német gazdasági miniszter már Macron washingtoni útja előtt belekezdett egy, az amerikaihoz hasonló elven működő, protekcionista EU-s szabály kidolgozásába annak érdekében, hogy a tiszta energiás beruházások ne vándoroljanak az Államokba. A legfrissebb hírek szerint Brüsszelben pedig Thierry Breton, az EU belső piacért felelős biztosa folytat kampányt az IRA ellen, és egy olyan „tiszta technológiáról szóló” törvénytervezetet akar átverni az Európai Bizottságon,

amely biztosítaná az európai ipar versenyben maradását.

Breton kezdeményezéséről egyelőre nincsenek pontos és megerősített információk, ahogyan arról sem, milyen anyagi forrásokat és milyen módon csoportosítanának a támogatásokra. Az amerikai-európai közös munkacsoport addig is folytatja a munkát: jövő héten az egyik legkényesebb téma, a már említett akkumulátorgyártás lesz terítéken. 

Fotó: MTI/EPA/Consolidated News Photos/Pool/Chris Kleponis


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 2 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés