A vállalati döntéshozók meglehetősen optimisták!

2023. január 12. 12:23
A gazdasági folyamatok előrejelzésének egyik legjobb mutatója a Beszerzési Menedzser Index. Ez az indikátor a vállalati döntéshozók optimizmusát hivatott mérni. Magyarország jelenleg köröket ver a világ többi országára. 
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon. 

A gazdasági előrejelzések készítői árgus szemekkel követik a Beszerzési Menedzser Index (BMI, angolul Purchasing Manager Index, azaz PMI) alakulását. Ez a mutató azt hivatott mérni, mennyire bizakodóak vagy éppen pesszimisták a vállalati megrendelésekkel foglalkozó szakemberek. Hiszen az optimizmus, azaz a céges beszerzések jövőbeni növekedése árbevétel, és így nyereséget hoz más vállalkozásoknak. Ezzel szemben, ha ezek a szakemberek borúlátóak, az kevesebb értékesítést, esetleg elbocsátásokat jelent a gazdaság szektoraiban. 

A BMI egy havi rendszerességgel számított index. Beszerzésekkel foglalkozó szakembereket kérdeznek meg arról, hogy mire számítanak az elkövetkező hónapokban. Az optimista, azaz a beszerzések növekedését váró válaszadók arányát 100-zal szorozzák, a stagnálást, azaz a beszerzések szinten maradását váró válaszadók arányát pedig 50-nel szorozzák, és ezen két érték összege adja meg a BMI értékét (egyes képletekben ehhez még hozzáírják a csökkenést várók arányának szorzatát 0-val, ám ez a művelet értelemszerűen nem változtatja meg a kapott számértéket). 

A BMI így a teljes gazdaság tekintetében mutatja a szereplők optimizmusát vagy pesszimizmusát. A mutató értéke a számítási mód miatt elméletileg 0 és 100 között mozoghat, ám a szélső értékeket lényegében soha nem szokta felvenni, szinte kizárt ugyanis, hogy minden egyes gazdasági szereplő egyszerre legyen tökéletesen optimista vagy pesszimista. A magyar mutató például 1995-ös jegyzése óta soha nem volt magasabb 65-nél, ahogyan 30 alá is csak egyetlen alkalommal bukott, a COVID kitörésekor (és akkor is csak minimális mértékben). 

Az indikátor 50 feletti értéke esetén gazdasági növekedést, míg ugyanezen érték alatt zsugorodást szokás várni. A BMI így tökéletes komponense egy gazdasági előrejelző modellnek. A mutatót élénk figyelem övezi vállalati vezetők részéről is, hiszen egy bővülést jelző számérték komoly lökést adhat egy beruházási, fejlesztési döntés meghozatalánál. 

Ahogyan azt az 1. ábra is megmutatja, 

Magyarország a legfrissebb értékek alapján kiemelkedik a világ államai közül a feldolgozóipari Beszerzési Menedzser Index tekintetében.

Hazánk 63,13-as értéke közel 10 százalékkal van a második legjobb indiai mérőszám 57,8 pontos szintje felett. Az európai kontinens második helyezettjének, Svájcnak 54,1 pontos értékénél pedig 17 százalékkal magasabb a magyar mutató. 

1.ábra.

Hazánk sikerét mi sem mutathatja jobban, mint az a tény, hogy nincs még egy optimizmust mutató állam a régiónkban. A térség második helyezettje Ausztria, melynek 47,3 pontos értékénél a magyar mutató 33 százalékkal magasabb. A lengyelek 45,6 pontos mérőszámánál 38 százalékkal vagyunk jobbak. A csehek 42,6 pontos mutatójánál pedig közel 50 százalékkal. 

Érdekes görbe tükröt tart a szankcióknak az a tény is, hogy míg a legtöbb európai ország egyértelmű pesszimizmust mutat (az Eurozóna értéke 47,8 pont, ráadásul tavaly júliusa óta 50 alatt tartózkodik), addig a szankciókkal megcélzott Oroszország 53 pontos értéke szilárd optimizmust sugall, egyben a kilencedik legmagasabb érték a TradingEconomics listáján (és május óta nem járt 50 alatt). 

A világgazdaság átlagos BMI mutatója ugyancsak pesszimizmust mér. A legfrissebb 48,8 pontos érték ráadásul nem csupán csökkenő trendet, de már a harmadik 50 pont alatti értéket is mutatja az elmúlt hónapok tekintetében. 

A magyar mutató azonban nem csupán globális összevetésben kiemelkedő, hanem idősorosan is. Amióta jegyzik, most

másodszor tudott ugyanis jelentős mértékben 60 fölé emelkedni.

Az első alkalom 2021 vége felé történt, a koronavírusból való kilábalás idején. Mindez kiválóan mutatja a magyar gazdaság válságálló voltát, és Magyarország gazdaságpolitikájának sikerét is. 

Bár a döntéshozók motivációit nehéz egyetlen mutató alapján feltérképezni, a hazai menedzserek optimizmusát nyilvánvalóan jelentős mértékben segítették az olyan kormányzati és jegybanki lépések, mint az adócsökkentések, a rezsitámogatások, az államilag támogatott hitelek, a kamatstop, az MNB régóta tartó kampánya a fix kamatozású hitelek mellett, a célzott beruházási támogatások és a fejlesztési adókedvezmények. 

Összegzés

A magyar gazdaságpolitika egyik fontos célja 2010 óta a válságállóság, a stabilitás erősítése. A mostani háború és szankciók által sújtott helyzet komoly szakítópróbája ennek a koncepciónak. A feldolgozóipari Beszerzési Menedzser Indexünk kiemelkedő értéke pedig ezúttal jeles osztályzatot ad a magyar gazdaságpolitikának gazdaságfejlesztési és válságállósági tekintetben is.

Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés