Brutális lett Putyin háborús költségvetése

A múlt év végén  az orosz katonai vezetéssel folytatott megbeszélés során az orosz elnök azt a merész kijelentést tette, hogy immár nincs felső határa a háborúra fordítható összegnek. A mondat nyilván erős túlzás, azt azonban jól jelzi, hogy Putyin háborús büdzsére és ezzel párhuzamosan háborús ipargazdaságra váltott, a költségvetést pedig ennek megfelelően szabatja át.

A Bloomberg által ismertetett terv szerint a három évre tervezett költségvetési módosítás 43 százalékkal nagyobb védelmi büdzsével számol, mint az az eredeti tervekben szerepel. Összehasonlításképpen: Oroszország 2021-ben – amikor már javában készült a háborúra – 65,9 milliárd dollárt fordított védelmi kiadásokra, amellyel akkor a világ ötödik fegyverkezésre legtöbbet költő állama volt. 

A tíz legfelfegyverzettebb ország a világon

Miután Juhász Ferenc, Gyurcsány egykori honvédelmi minisztere megszakértette, mennyire ostoba a hazai haderőfejlesztés , vessünk egy pillantást azokra az országokra, ahol - a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet - adatai alapján a legkomolyabban veszik a háború és a konfliktusok kiterjedésének lehetőségét. A lista élén nem meglepő módon az USA áll, amely tavaly 801 milliárd dollárt költött a fegyverkezésre.

A mostani tervezetben már 84 milliárd dollár szerepel, ami a GDP 3,3 százalékát jelenti – ezzel a szociális kiadások után a második legnagyobb tételt jelenti a költségvetésben, amiben benne vannak a mozgósítási, a hadiipari, a működtetési kiadások, és természetesen a fegyverbeszerzések is. 

Az óriási összeget természetesen csak más területek kárára lehet biztosítani: a dokumentum szerint jövőre alig nő az oktatásra és a kultúrára fordítandó összeg, de a környezetvédelmi kiadásokat is az eredetileg tervezettnél sokkal kisebbre nyírják.

Az említett mozgósítás – Putyin a legutóbbi, 300 ezer tartalékos bevonultatására kiadott rendeletet is csak „részlegesnek” nevezi – a védelmi keretből jövőre 16 milliárd, az utána következő két évben pedig 16,-16,5 milliárd dollárt emészt majd fel. Elemzők szerint az erre szánt összeg csak a kisebbik probléma az orosz gazdaság számára, ennél ugyanis sokkal súlyosabb csapás lesz a bevonultatás miatt kialakuló munkaerőhiány súlyossága, amin csak rontani fog az oroszok várható kivándorlásának újabb hulláma. 

Orosz sztárközgazdász: alábecsültük a magánszektor alkalmazkodóképességét

A legnagyobb példányszámban kiadott német gazdasági napilapnak, a Handelsblattnak adott interjút Natalja Zubarevics közgazdász, a Moszkvai Állami Egyetem Társadalom- és Gazdaságföldrajz Tanszékének vezetője. A világszerte elismert szakértő elmondta: bár az orosz gazdasági adatok zöme a háború kitörése óta nem nyilvános, és a régiós adatokat a Pénzügyminisztérium már nem is teszi közzé honlapján, így is elegendő információ áll rendelkezésre ahhoz, hogy nagyjából képet tudjanak alkotni a gazdasági helyzet változásairól és állapotáról.

Az előrejelzések szerint a költségvetési hiány az idei 0,9 százalékról jövőre már a GDP 2 százalékára fog nőni (Ukrajna esetében ez a szám 100 százalék), a hiány okozta lyukakat a Kreml pedig hitelekből és a tartalékeszközök mozgósításából tömködi be. Ami az előbbit illeti: évi egymilliárd dolláros devizahitel felvételével is kalkulálnak. 

A háborús költségvetés alaposan meg fogja bolondítani az államháztartást az energiaexport körül kialakult egyébként is káoszos helyzetben. A Kreml úgy számol, hogy a következő három esztendőben a vezetékes gázexport mintegy 40 százalékkal fog csökkenni, ugyanakkor kisebb arányú emelkedéssel kalkulál a nyersolajszállítás tekintetében. 

Címlapkép: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Szergej Fagyejcsev