Nógrádi György: a nemzetközi helyzet egyre csak fokozódik – ez várható decemberben

A G20 országok Bali csúcstalálkozójára az orosz államfő el sem ment. Megnyitó beszédében az indonéz államfő hangsúlyozta, hogy távollétében nyilvánvalóan nem lehet tárgyalni Putyinnal, de ez a résztvevők egy részére semmilyen hatással sem volt.

Ha igen, akkor milyen konkrét változásokkal, és ebből globális téren mi fog következni? Sodródunk tehát egy újabb hidegháború felé – a nagy kérdés most az, hogy az emberiség képes lesz-e ezt a folyamatot megállítani? Harald Kujat négycsillagos német extábornok, aki a NATO erőknek volt az európai főparancsnoka, a minap kijelentette: egy atomhatalommal, így Oroszországgal szemben, egész egyszerűen nem lehet háborút megnyerni. 

A volt tábornok ennek megfelelően az azonnali fegyverszünetet követelte és azt, hogy ne szállítsanak Ukrajnának támadó fegyvereket. Javaslatát persze ugyanúgy nem fogadták el, ahogyan a volt japán kormányfő hasonló nyilatkozatát sem igazán hallották meg a mai döntéshozók. 

Az ukrán vezetés – a fentiek dacára – az elmúlt napokban többször is kihangsúlyozta, hogy

Az elnöki hivatal vezetője úgy fogalmazott, hogy a békekötés kapituláció. 

Kétmilliárd euróval növelné az EU az Ukrajnának szánt fegyveralapot

Információk szerint 2,1 milliárd euróval akarja megnövelni az EU a tagállamai által fizetett, az ukrán fegyverszállításokat is finanszírozó alapját a jövő héten. Mint arról már áprilisban részletesen beszámoltunk, az Európai Békekeret néven futó háborús alapot tavaly márciusban hozta létre az EU, azzal a céllal, hogy az Uniót érintő konfliktus megelőzése és a béke megteremtése céljából hozott intézkedéseket finanszírozza.

Új elem, hogy

Amíg a német lakosság, mintegy fele szimpatizál az oroszokkal – a legfrissebb felmérések szerint – és ugyanennyi az ukránokkal, eközben a németországi sajtó, a rádió és a televízió csak az ukrán barát állásfoglalásoknak ad helyt. 

Az orosz kérdés mai megítélésénél érdemes néhány dolgot a múltból is felidézni. Helmut Kohl német kancellár gyakran emlegetett ókori eredetű mondása úgy hangzott, hogy az érmének mindig két oldala van. (Az ókori közmondás így hangzott: Minden történetnek két oldala van, ez az ókori mondás pedig eredetileg Aesopus görög meseíró (i.e. 620-564) Öszvér című meséjében hangzott el ekként: „minden igazságnak két oldala van” – a szerk.)

Az érem két oldala Kohl narrációjában a német egység és Európa egysége. A német egység 1990-ben bekövetkezett a két Németország egyesítésével, amiben Kohl kancellárnak elévülhetetlen érdemei vannak, de Európa egysége, bármilyen oldalról is nézzük, egy sokkal bonyolultabb, összetettebb folyamat, illetve kihívás maradt azóta is.

A hidegháború vége után, az 1990-es londoni NATO-csúcsértekezleten, még az volt az álláspont, hogy a szervezet, politikai jellege fog erősödni, és ebben együtt kell működni az oroszokkal. 1997-ben, a NATO az „Európai Ház” koncepcióját hirdette meg, szintén közösen Moszkvával. 

Bő egy évtizeddel később, 2009-ben Obama az amerikai haditengerészet és légierő jelentős részét közelebb telepítette Kínához, és ekkor már úgy fogalmazott: Oroszország immár csak egy középhatalom. 

Ennek kapcsán 2009-ben a világ legfontosabb biztonságpolitikai fórumán Münchenben Putyin már arról beszélt – és a világ alig figyelt fel erre –, hogy Oroszország ettől kezdve konkurense lesz a NATO-nak. 

Németországban, ahol a hárompárti koalíció jelenleg nagyon döcög és új párt is létrejött, mivel a lakosság véleménye szerint a meglévő pártok nem tudják a valós igényeit lefedni, napi politikai feszültségek vannak. Ez a helyzet hasonlít Európa legtöbb országához, csakhogy Németország – eddig legalábbis – Európa vezető hatalma volt. 

Először is, az ukrán háború kapcsán, megsemmisítési háborúról beszélt, a tél közeledtével pedig a „téli segély” kifejezéseket használta. Mindkettőt, ebben a formában, Hitler mondta, nyilván más történelmi összefüggésben, de azért a történelmet alaposan ismerők mégis felszisszentek e fordulatok hallatán. 

Mindeközben Európa gazdasági versenyképessége tovább csökkent. Ebben benne van az ukrán háború energiaárakra gyakorolt hatása, a nyersanyagárak drasztikus emelkedése, az európai nagytőke menekülése elsősorban az USA irányába, de benne van az is, hogy Földünk GDP- jéből az EU 25 százalékkal részesedik, míg a jóléti kiadások aránya 48 százalék. Az Unió számára létkérdés volt az olcsó orosz nyers és alapanyag. A szankciós politika után ez teljesen megváltozott. Gyakorlatilag az az évtizedes amerikai félelem csökkent most jelentősen hogy amennyiben Németország és Oroszország egymásra talál, ez a két nagy állam bármit meg fog tudni oldani Európában. Ez a folyamat az USA kiszorulását jelentette volna, ám most jó időre lekerült a napirendről. A világ nyersanyag-kereskedelmének óriási aránya orosz eredetű, de jelenleg az export útvonala változik, és Európa helyett Ázsia vált a fő iránnyá. 

Ukrajnában ez idő alatt a katasztrófális következményekkel járó háború folytatódott. Ráadásul a konfliktus befejezésének egyelőre még a jelei sem láthatóak. Mihajlo Podolják, az ukrán elnök politikai tanácsadója nemes egyszerűséggel bejelentette, hogy a háború után Ukrajna lesz a térség meghatározó katonai hatalma. 

Ukrajna továbbra is követeli a legmodernebb nyugati fegyverek átadását gyakorlatilag ingyen. Így a Patriot rakétákat és az izraeli „vaskupola” rendszert. (Ez utóbbi Kippat Barzel néven futó izraeli légvédelmi rakétarendszer, amelyet elsősorban tüzérségi lövedékek és rakéták ellen fejlesztett ki a RAFAEL hadiipari vállalat – a szerk. )

Eddig Nyugaton 68 milliárd dollár (közel 27 ezer milliárd forint, ami a hazai költségvetés közel egy éves bevétele) értékű orosz vagyont fagyasztottak be, ennek jövőbeni alakulása, jogi helyzete egyelőre kérdéses. 

„Kibelezné" a nemzetközi jogot Brüsszel az orosz pénzért, vagy legalábbis úgy tűnik

Az Európai Bizottság továbbra sem tett le arról, hogy elkobozza a külföldön zárolt orosz állami és magánvagyonokat. Az ötletet leghangosabban Zelenszkij vetette fel még májusban, a Világgazdasági Fórumon. Ő konkrétan azt követelte, hogy az orosz központ banktól és az oligarcháktól lefoglalt vagyont küldjék el Ukrajnába kárpótlásként.

Az ukrán államfő kijelentette, hogy az országában megszűnt a korrupció, és Ukrajna rövid időn belül az Európai Unió és a NATO teljes jogú tagja lesz. Meglátjuk. Mindenesetre most a balti államok, a négy skandináv ország és Belgium is támogatja ebben Kijevet. Mihajlo Podoljákazt is lenyilatkozta, hogy az ukrán erők 6 hónap alatt elfoglalják a Krímet is. Meglátjuk – mondhatjuk erre is.

Zelenszkij jelenleg már az orosz befolyás csökkentését követeli az élet minden területén. Mostani célja Oroszország kizárása az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetből (az EBESZ-ből, angolul Organization for Security and Cooperation in Europe, OSCE). 

Ukrajna tervezett katonai kiadásai 2023-ra, a helyi GDP 18,2 százalékát emésztik fel. Az ukrán honvédelmi minisztérium kiadásai, a 2022-es 133-ról, 2023-ra sokszorosára, 857 milliárd hrivnyára növekednek. A belügyminisztérium esetében 99-ről 209 milliárdra, míg a felderítő csoportfőnökség esetében 4,4-ről 11,6 milliárd hrivnyára emelkednek a tervezett kiadások. 

Az elmúlt napokban az Ukrajnába szállított több mint 3 500 tüzérségi eszköz egyharmadáról derült ki, hogy hibás. Az USA kérése az volt, hogy Lengyelországban javítsák ki ezeket.

Hasonló találkozókra került sor a Roszatom és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vezetői között Isztambulban (nyilván a Zaporizzsjai atomerőmű volt a tárgyalások fókuszában), és az orosz vezérkari főnök és a NATO Katonai Bizottságának elnökei között is volt egyeztetés. A visegrádi államok az elmúlt napokban Kassán a csúcstalálkozón hitet tettek a béke folyamata mellett.

Reméljük a V4-ek e vágya mielőbb valósággá lesz.

(Fotó: MTI/Mohai Balázs)