Nógrádi György: a nemzetközi helyzet egyre csak fokozódik – ez várható decemberben

2022. december 13. 8:15

Nógrádi György
Makronóm
A nemzetközi kapcsolatok eszkalálódása, a folyamatok romlása az elmúlt hetekben is folytatódott. Mire számíthatunk? Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő cikke a Makronómon.

A G20 országok Bali csúcstalálkozójára az orosz államfő el sem ment. Megnyitó beszédében az indonéz államfő hangsúlyozta, hogy távollétében nyilvánvalóan nem lehet tárgyalni Putyinnal, de ez a résztvevők egy részére semmilyen hatással sem volt.

Ma talán az a legfontosabb kérdés: kialakulóban van-e egy új világrend?

Ha igen, akkor milyen konkrét változásokkal, és ebből globális téren mi fog következni? Sodródunk tehát egy újabb hidegháború felé – a nagy kérdés most az, hogy az emberiség képes lesz-e ezt a folyamatot megállítani? Harald Kujat négycsillagos német extábornok, aki a NATO erőknek volt az európai főparancsnoka, a minap kijelentette: egy atomhatalommal, így Oroszországgal szemben, egész egyszerűen nem lehet háborút megnyerni. 

A volt tábornok ennek megfelelően az azonnali fegyverszünetet követelte és azt, hogy ne szállítsanak Ukrajnának támadó fegyvereket. Javaslatát persze ugyanúgy nem fogadták el, ahogyan a volt japán kormányfő hasonló nyilatkozatát sem igazán hallották meg a mai döntéshozók. 

Az ukrán vezetés – a fentiek dacára – az elmúlt napokban többször is kihangsúlyozta, hogy

az ország partnereinek a győzelmet és nem a tűzszünetet kell támogatniuk. 

Az elnöki hivatal vezetője úgy fogalmazott, hogy a békekötés kapituláció. 

 

Kétmilliárd euróval növelné az EU az Ukrajnának szánt fegyveralapot

Információk szerint 2,1 milliárd euróval akarja megnövelni az EU a tagállamai által fizetett, az ukrán fegyverszállításokat is finanszírozó alapját a jövő héten. Mint arról már áprilisban részletesen beszámoltunk, az Európai Békekeret néven futó háborús alapot tavaly márciusban hozta létre az EU, azzal a céllal, hogy az Uniót érintő konfliktus megelőzése és a béke megteremtése céljából hozott intézkedéseket finanszírozza.

Új elem, hogy

a nyugati kommunikációban, egyre kevésbé fogadják el és hagyják megjelenni a fősodorral ellentétes nézeteket.

Amíg a német lakosság, mintegy fele szimpatizál az oroszokkal – a legfrissebb felmérések szerint – és ugyanennyi az ukránokkal, eközben a németországi sajtó, a rádió és a televízió csak az ukrán barát állásfoglalásoknak ad helyt. 

Az orosz kérdés mai megítélésénél érdemes néhány dolgot a múltból is felidézni. Helmut Kohl német kancellár gyakran emlegetett ókori eredetű mondása úgy hangzott, hogy az érmének mindig két oldala van. (Az ókori közmondás így hangzott: Minden történetnek két oldala van, ez az ókori mondás pedig eredetileg Aesopus görög meseíró (i.e. 620-564) Öszvér című meséjében hangzott el ekként: „minden igazságnak két oldala van” – a szerk.)

Az érem két oldala Kohl narrációjában a német egység és Európa egysége. A német egység 1990-ben bekövetkezett a két Németország egyesítésével, amiben Kohl kancellárnak elévülhetetlen érdemei vannak, de Európa egysége, bármilyen oldalról is nézzük, egy sokkal bonyolultabb, összetettebb folyamat, illetve kihívás maradt azóta is.

A kérdés az volt, hogy Oroszországot be lehet-e, illetve egy ponton be kell-e vonni ebbe a folyamatba, és ha igen, akkor miképpen? 

A hidegháború vége után, az 1990-es londoni NATO-csúcsértekezleten, még az volt az álláspont, hogy a szervezet, politikai jellege fog erősödni, és ebben együtt kell működni az oroszokkal. 1997-ben, a NATO az „Európai Ház” koncepcióját hirdette meg, szintén közösen Moszkvával. 

Bő egy évtizeddel később, 2009-ben Obama az amerikai haditengerészet és légierő jelentős részét közelebb telepítette Kínához, és ekkor már úgy fogalmazott: Oroszország immár csak egy középhatalom. 

Ennek kapcsán 2009-ben a világ legfontosabb biztonságpolitikai fórumán Münchenben Putyin már arról beszélt – és a világ alig figyelt fel erre –, hogy Oroszország ettől kezdve konkurense lesz a NATO-nak. 

Németországban, ahol a hárompárti koalíció jelenleg nagyon döcög és új párt is létrejött, mivel a lakosság véleménye szerint a meglévő pártok nem tudják a valós igényeit lefedni, napi politikai feszültségek vannak. Ez a helyzet hasonlít Európa legtöbb országához, csakhogy Németország – eddig legalábbis – Európa vezető hatalma volt. 

Kérdés, hogy figyelembe véve a francia konkurenciát, mit fog ez jelenteni Berlin és Európa jövőjére nézve. A német külügyminiszter, a zöldpárti Annalena Baerbock két nagyon szerencsétlen kifejezéssel hívta fel magára a figyelmet. 

Először is, az ukrán háború kapcsán, megsemmisítési háborúról beszélt, a tél közeledtével pedig a „téli segély” kifejezéseket használta. Mindkettőt, ebben a formában, Hitler mondta, nyilván más történelmi összefüggésben, de azért a történelmet alaposan ismerők mégis felszisszentek e fordulatok hallatán. 

Mindeközben Európa gazdasági versenyképessége tovább csökkent. Ebben benne van az ukrán háború energiaárakra gyakorolt hatása, a nyersanyagárak drasztikus emelkedése, az európai nagytőke menekülése elsősorban az USA irányába, de benne van az is, hogy Földünk GDP- jéből az EU 25 százalékkal részesedik, míg a jóléti kiadások aránya 48 százalék. Az Unió számára létkérdés volt az olcsó orosz nyers és alapanyag. A szankciós politika után ez teljesen megváltozott. Gyakorlatilag az az évtizedes amerikai félelem csökkent most jelentősen hogy amennyiben Németország és Oroszország egymásra talál, ez a két nagy állam bármit meg fog tudni oldani Európában. Ez a folyamat az USA kiszorulását jelentette volna, ám most jó időre lekerült a napirendről. A világ nyersanyag-kereskedelmének óriási aránya orosz eredetű, de jelenleg az export útvonala változik, és Európa helyett Ázsia vált a fő iránnyá. 

Ukrajnában ez idő alatt a katasztrófális következményekkel járó háború folytatódott. Ráadásul a konfliktus befejezésének egyelőre még a jelei sem láthatóak. Mihajlo Podolják, az ukrán elnök politikai tanácsadója nemes egyszerűséggel bejelentette, hogy a háború után Ukrajna lesz a térség meghatározó katonai hatalma. 

Korábban azt a lengyel kérést, hogy Ukrajna felett vezessenek be légtérzárlatot az USA vétózta meg, most, amikor ez ukrán kérés volt, a németek mondtak nemet. 

Ukrajna továbbra is követeli a legmodernebb nyugati fegyverek átadását gyakorlatilag ingyen. Így a Patriot rakétákat és az izraeli „vaskupola” rendszert. (Ez utóbbi Kippat Barzel néven futó izraeli légvédelmi rakétarendszer, amelyet elsősorban tüzérségi lövedékek és rakéták ellen fejlesztett ki a RAFAEL hadiipari vállalat – a szerk. )

Eddig Nyugaton 68 milliárd dollár (közel 27 ezer milliárd forint, ami a hazai költségvetés közel egy éves bevétele) értékű orosz vagyont fagyasztottak be, ennek jövőbeni alakulása, jogi helyzete egyelőre kérdéses. 

 

„Kibelezné" a nemzetközi jogot Brüsszel az orosz pénzért, vagy legalábbis úgy tűnik

Az Európai Bizottság továbbra sem tett le arról, hogy elkobozza a külföldön zárolt orosz állami és magánvagyonokat. Az ötletet leghangosabban Zelenszkij vetette fel még májusban, a Világgazdasági Fórumon. Ő konkrétan azt követelte, hogy az orosz központ banktól és az oligarcháktól lefoglalt vagyont küldjék el Ukrajnába kárpótlásként.

 

Az ukrán államfő kijelentette, hogy az országában megszűnt a korrupció, és Ukrajna rövid időn belül az Európai Unió és a NATO teljes jogú tagja lesz. Meglátjuk. Mindenesetre most a balti államok, a négy skandináv ország és Belgium is támogatja ebben Kijevet. Mihajlo Podoljákazt is lenyilatkozta, hogy az ukrán erők 6 hónap alatt elfoglalják a Krímet is. Meglátjuk – mondhatjuk erre is.

A Lengyelországba becsapódott, Ukrajnából kilőtt és célt tévesztett rakéta ukrán megítélése – hogy ezt az oroszok lőtték ki, és Kijev katonai választ követelt – nem tett jót az ország nyugati, ezen belül amerikai megítélésének.

Zelenszkij jelenleg már az orosz befolyás csökkentését követeli az élet minden területén. Mostani célja Oroszország kizárása az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetből (az EBESZ-ből, angolul Organization for Security and Cooperation in Europe, OSCE). 

Ukrajna tervezett katonai kiadásai 2023-ra, a helyi GDP 18,2 százalékát emésztik fel. Az ukrán honvédelmi minisztérium kiadásai, a 2022-es 133-ról, 2023-ra sokszorosára, 857 milliárd hrivnyára növekednek. A belügyminisztérium esetében 99-ről 209 milliárdra, míg a felderítő csoportfőnökség esetében 4,4-ről 11,6 milliárd hrivnyára emelkednek a tervezett kiadások. 

Az elmúlt napokban az Ukrajnába szállított több mint 3 500 tüzérségi eszköz egyharmadáról derült ki, hogy hibás. Az USA kérése az volt, hogy Lengyelországban javítsák ki ezeket.

Bár amerikai-orosz csúcstalálkozóra nem került sor, de legalább Ankarában a két titkosszolgálat, a CIA és az FSZB főigazgatói egyeztettek.

Hasonló találkozókra került sor a Roszatom és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vezetői között Isztambulban (nyilván a Zaporizzsjai atomerőmű volt a tárgyalások fókuszában), és az orosz vezérkari főnök és a NATO Katonai Bizottságának elnökei között is volt egyeztetés. A visegrádi államok az elmúlt napokban Kassán a csúcstalálkozón hitet tettek a béke folyamata mellett.

Reméljük a V4-ek e vágya mielőbb valósággá lesz.

(Fotó: MTI/Mohai Balázs)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 24 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Már csak az a kérdés, hogy milyen szituációban mit nevezünk győzelemnek? Amerikát nem a határainál, a saját területét fenyegetve győzték le. A kubai rakétaválságra már más volt az USA reakciója.

Nem vagyok érdekelt Nógrádi védelmében, de érdekesnek tartom, hogy az ilyen hozzászólók nem vitatkoznak, nem hoznak fel ellenérveket, csak érvek nélkül leszólják Nógrádit. Úgy gondolod, hogy ez a magas lóról tett leszólás már önmagában elég?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés