Mi köze a háborúnak a szaloncukorhoz?

2022. december 11. 17:50
Már meg sem lepődünk azon, hogy idén a szaloncukor is drágább lett. Mivel a karácsony kötelező kellékéről beszélünk, a Magyar Édességgyártók Szövetsége nem tart attól, hogy durván visszaesne a fogyasztás, viszont a vásárlók a minőségből nem adnak alább, inkább kevesebbet visznek haza.

„Fogy a szaloncukor, de van változás a korábbi évekhez képest. Egyre ritkábban kérnek belőle egy kilót, van, aki akár 20-30 dkg-mal is beéri" – panaszolja el a Makronómnak János, egy vidéki élelmiszerüzlet pultosa, aki többek között a lédig szaloncukor kiméréséért is felel. Korábbi tapasztalatai szerint aki nem a drágább, prémium minőségű, előre csomagolt verziókat vette, az mennyiségben inkább elengedte a gyeplőt.  

Most viszont látványosan fogják meg az emberek a költekezést, legalábbis azokon a termékeken biztosan spórolni akarnak, amelyeket nem tartanak létszükségletnek. Márpedig a szaloncukor éppen ilyen. Noha sokkal kevesebbet így sem fognak fizetni, mint tavaly, ugyanis – minden más termékhez hasonlóan – a karácsony közkedvelt nyalánkságát sem kerülte el az infláció, még ha nem is szaladt el annyira az ára, mint mondjuk a tejtermékeknek, a kenyérnek vagy a kávénak.

„Kétségtelenül drágult szaloncukor és a Mikulás tavalyhoz képest. Ennek okai az egyre költségesebb alapanyagok, csomagolóanyagok, szállítási díjak, energiaárak  és emelkedő fizetések a lánc minden pontján” – tudjuk meg Sánta Sándortól. A Chocco Garden Kft. ügyvezetője hozzátette, a cukor nagykereskedelmi ára Európában szeptemberben tonnánként 500-550 euró volt, októberben viszont

drasztikus áremelkedés következett be, emiatt a cukor közel 1100 euróra drágult.

Ugyanakkor a drágulás még nem érvényesül teljes mértékben az idei árakban, mert a téli szezon termékeit jellemzően már nyáron, kora ősszel legyártották, az olcsóbb alapanyagból.

 

Az édességkészítés éves ciklusát figyelembe véve ugyanakkor jövőre további drágulás várható mind a húsvéti, mind a karácsonyi szezonban. Természetesen ennek a hátterében is ott áll az orosz-ukrán háború, mivel Ukrajna jelentős cukor- és napraforgóolaj termelő ország, így ha a konfliktus elhúzódik, további drágulás sem zárható ki.

Már tavaly is látszott, hogy baj lesz

Persze nem lehet minden drágulást a háború nyakába varrni, a problémák, ha nem is ilyen mértékben, de már tavaly felütötték  a fejüket.

„Minden alapanyag ára megemelkedett, ami az érdesség gyártásához szükséges. Drágult a kakaó, a cukor és a növényi olajok, egyrészt azért, mert az éghajlatváltozás már érezteti a hatását, a termőterületek csökkennek” – mutat rá Intődy Gábor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára. Majd hozzáteszi: ma már a nagy kakaótermelő országok összefogva lobbiznak azért (akár az OPEC az olajiparban – a szerk.), hogy 

magasabb áron tudják eladni a terméket a világpiacon, és erősítsék hazájukban a szociális biztonságot.

Eközben emelkedtek a tengeri szállítási és a szárazföldi fuvarozási költségek is, mindenhol drágább lett a munkaerő, az energiaköltségek megemelkedése pedig nyilvánvalóan kihat az alapanyagok feldolgozására, még a csomagolás is jelentősen megdrágult. 

Márpedig a rezsiköltségek idén végletesen megemelkedtek, ami a gyártók legsúlyosabb problémájává nőtte ki magát.

„Az energia árának drasztikus emelkedése az élelmiszeripart és természetesen ezen belül az édességgyártást is érinti. Ugyanakkor különböző szegmensekben más a hatás” – mutat rá Intődy Gábor. A szövetség főtitkára szerint az energia drágulásának

leginkább azok a cégek vannak kitéve, ahol sütéssel készítik a termékeket. 

Tipikusan ezek közé tartoznak a keksz-, ostya-, chips- és snackgyártók. A sütés ugyanis gázzal történik, és ez a technológia gyakorlatilag kiválthatatlan. Melegítésre persze minden más üzemben is szükség van, fűteni kell az üzemeket, szociális helységeket, továbbá melegítést, temperálást igényel a csokoládé, a fondant is például, de a hűtésnek, a mélyhűtésnek is komoly az elektromos energia felhasználása. 

Kiszorítjuk a pénzt a minőségre, az sem baj ha kevesebbet veszünk

„Korábbi felméréseink szerint az ökölszabály az, hogy egy háztartás egy kiló szaloncukrot vásárol, a magyarok fogyasztása évről évre nagyon stabilan 3500 tonna körül alakul. Ez még 2020-ban, az első pandémiás évben sem változott, pedig akkor mindenki a legrosszabbra volt felkészülve azok után, hogy 2020 tavaszán húsvétkor 20-25 százalékkal beesett az édességpiac" –  mutat rá Intődy Gábor.  

A lezárások miatt akkor az emberek bezárkóztak, a csokinyúl és más húsvéti édességek pedig a boltok polcain maradtak. Ezért a kereskedők és a szövetség is arra számított, hogy karácsonykor is hasonló lesz a helyzet, ám a karácsony rácáfolt a pesszimizmusra, édesség szempontjából nagyon jól sikerült a 2020-as szezon.

Úgy tűnik, akármilyen rossz is a helyzet, a szaloncukrot nem hagyják ott az emberek a boltokban. A szövetség főtitkára ugyanakkor azt is hozzáteszi, idén csökkenhet a mennyiség. 

Ennek egyik oka az az egyébként örvendetes folyamat, hogy a fogyasztók általánosságban igénylik a minőségét. Inkább vásárolnak drágább, jó minőségű terméket, kisebb mennyiségben. Ezért (és az infláció okán) számít a szövetség inkább a mennyiség és nem a forgalom mérséklődésére. 

„Jelenleg a tapasztalataink szerint a középkategóriás szaloncukrok kilónként 4-5 ezer, a prémium minőségűek pedig 10-12 ezer forintnál kezdődnek, de számos egyedi, jellemzően kézműves szaloncukor-féleség ára elérheti a kilónkénti 20 000 forintot is” – sorolja Intődy Gábor.

A zselés viszi a prímet

Az ízdobogó több éve változatlan: a piacra kerülő szaloncukrok kétharmada a leginkább kedvelt zselés, a piac fennmaradó részén a kókuszos, a karamellás, a marcipános, a mogyorókrémes és persze az egyéb különlegességek osztoznak. De az innováció teljes erővel jelen van az ágazatban, folyamatosan készülnek az új, különleges ízű termékek, ahogy erre az idei „Év szaloncukra" verseny is példa. Lehet találkozni ma már – többek között – forralt boros, sós mogyorókrémes vagy akár különleges dióféléket tartalmazó ízekkel –  mondja Sánta Sándor. 

A Chocco Garden Kft. ügyvezetőjétől azt is megtudjuk, hogy

a szaloncukor-termelés legnagyobb része itthon zajlik, ezért jó eséllyel futhatunk bele magyar szaloncukorba a boltokban.

Az egészen kis egyéni vállalkozások által működtetett manufaktúrától a nagyüzemekig minden szinten zajlik nálunk szaloncukorgyártás. Mivel pedig a Magyar Élelmiszerkönyv szigorú előírásokat fogalmaz meg a szaloncukorral szemben, még a szerényebb árkategóriákban is jó minőségű termékeket talál a vásárló. 

„Gyártói szempontból, mint a Chocco Garden ügyvezetője el tudom mondani, hogy a karácsonyi időszak számunkra is kiemelt. Többek között zselés, banán- vagy eperhabos szaloncukrokkal, apró, közepes és nagy Mikulás figurákkal készülünk az ünnepekre. De novemberben a Halloweenhez kapcsolódó édességekkel is előrukkoltunk. Az édességek mellett azt is szeretném hangsúlyozni, hogy – és ez különösen igaz az ünnepi időszakra – az igényes, különleges csomagolások is egyre fontosabbak a fogyasztó szemében. Ennek megfelelve különleges gift-boxokat is összeállítottunk” – teszi hozzá Sánta Sándor.


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 7 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés