Egy ország, ahová tömegesen „menekülnek” az USA-ból

2022. december 3. 11:48
A jelenlegi gazdasági helyzet és az infláció következtében a gazdag országokban, így az USA-ban élők számára is néha túl drágává válik az élet, ezért az olyan viszonylag olcsóbb országok, mint Mexikó, egyre vonzóbbá válnak, különösen az idősebb középosztály körében. Ezért is nevezik most már Florida helyett Mexikót a nyugdíjasok mekkájának.. Ám a helyieknek gondot okozhat, hogy a gazdag bevándorlók felverik az árakat.

A mexikói kormány migrációs jelentése szerint 2022 januárja és szeptembere között Mexikó 8412 ideiglenes tartózkodási engedélyt adott ki amerikai polgároknak, 85 százalékkal többet, mint 2019 első három negyedévében. Ilyen gyors növekedési ütemre 2010 óta, vagyis amióta összehasonlítható adatok rendelkezésre állnak, nem volt példa. Az ebben az időszakban állandó tartózkodási engedélyt kapott amerikaiak száma szintén meredeken, 48 százalékkal emelkedett.

Növekvő tendencia

Ez azonban csak töredéke lehet a Mexikóban letelepedést választó amerikai kivándorlók valós számának. A mexikói kormány évek óta állítja, a partjaira költöző amerikaiak száma valószínűleg jóval nagyobb, mint amennyit a hivatalos adatok mutatnak.

Az amerikai külügyminisztérium becslése szerint 

2020-ban 1,5 millió amerikai állampolgár élt Mexikóban, ami több mint kétszerese az egy évtizeddel korábbinak. 

Ez még azelőtt volt, hogy az ázsiaiak gyors ütemben kezdtek volna Mexikóba költözni.

De miért döntenek ilyen sokan úgy, hogy átköltöznek a déli határon?

Az egyik ok az, hogy Mexikó legfeljebb négy-öt órás repülőútra van a legtöbb amerikai várostól, ami ottani viszonylatban nem számít messzinek..

Másrészt a COVID-19 világjárvány kezdete óta Mexikó az egyik legbefogadóbb ország. Kevesebb COVID-19 utazási korlátozást vezettek be, és nem kértek vakcina-útlevelet sem. Ez különösen vonzóvá tette az országot az úgynevezett digitális nomádok számára, akik keresték a megfizethető, kevés COVID-19 korlátozással rendelkező úti célokat, ahonnan távmunkával is tudnak dolgozni.

Márpedig Mexikó rendkívül olcsó, amennyiben dollárban, euróban vagy más keményebb valutában kapja valaki az amúgy az USA-ban sem alacsony, például informatikusi fizetését.

Így hát aki rugalmasabban költözik, az rögtön megháromszorozhatja a jövedelmét, ha amerika dollárját mexikói pesóban költi el. Már aki megengedheti magának, hogy elköltözzön és távolról dolgozzon.

Ráadásul az amerikaiak akár hat egymást követő hónapig is élhetnek, dolgozhatnak Mexikóban a turistavízummal, miközben ez visszafelé nem működik az USA-ban dolgozni kívánó mexikóiakkal. Így sok amerikai félévente hazaugrik (amúgy is hazalátogatna ennyi időnként), majd visszatérve Mexikóba újra kezdődhet a hat hónapos időszak.

De Mexikó más külföldre költözők kedvelt célpontja is lett, megelőzve Indonéziát, Vietnámot, sőt még a népszerű távmunkás kivándorlási célpontot, Thaiföldet is. A legnagyobb vonzerők közül Mexikóban a könnyű beilleszkedést és a pénzügyeket (árszínvonalat) emelik ki.

Az ország az International Living által összeállított, a legjobb nyugdíjas helyeket felsoroló, pár hete közzétett listán is a harmadik helyre került, közvetlenül Panama és Costa Rica mögött.

Az egyik legfontosabb vonzerőt sok nyugdíjas amerikai számára a megfizethető egészségügyi ellátás jelenti a közép-amerikai országban.

Két állami program is létezik minimális költségekkel, emellett pedig jelen van természetesen a magánegészségügy. A klinikák és kórházak modern felszereléssel és technológiával rendelkeznek minden szakterületen és az amerikainál jóval alacsonyabb árakon. 

Mexikó éppen ezért az amerikaiak számára jelentős orvosi és fogászati turisztikai célponttá vált.

Természetesen ez az ország a tengerentúliaknak már évtizedek óta népszerű nyugdíjas célpont, különösen San Miguel de Allende, Puerto Vallarta, Oaxaca, Cabo San Lucas és Chapala/Ajijic a keresett helyek. De ahogy az élet egyre drágább és bizonytalanabb lesz a dolgozó és középosztálybeli amerikaiak számára, ez a tendencia valószínűleg még inkább erősödni fog.

Persze a jó ételek és a mexikói társadalomban lévő szolidaritás mellett vannak veszélyek is, például az egyre súlyosbodó vízügyi válság vagy a közbiztonság. 

Az amerikai külügyminisztérium Mexikó 32 államából 30-ra adott ki figyelmeztetést, amelyek közül hat esetében 

óva intette az amerikai utazókat a látogatástól az emberrablás vagy támadás magas kockázata miatt. 

Bár a kábítószer elleni és a kábítószerért folytatott háborúban elhunytak száma az elmúlt két évben némileg csökkent, az ország még mindig a világ egyik legmagasabb gyilkossági rátájával büszkélkedhet”. Van olyan vidék, ahol 100 000 lakosra majdnem 200 gyilkosság jut.

Sokan Mexikóvárost is ilyen erőszakközpontnak gondolják, de a fővárosban egy pax-mafiosiról beszélnek, vagyis a narkós klánok közötti megállapodásról, hogy itt nem harcolnak. Az is igaz, hogy az összes szövetségi ügynökség is itt van, a politikusokból és a nagyvállalatok vezetőiből álló vezető réteg nagy részével együtt, akik nem akarnak zűrzavart a saját küszöbükön. Így Mexikóvárosban százezer lakosra csak 10 gyilkosság jutott, ami kevesebb, mint néhány amerikai régióban.

A hátrányok

Nem mindenki van azonban annyira elragadtatva a tömeges költözés erősödő jelenségétől. Számtalan nemzeti és nemzetközi jelentés beszámol arról, hogy az USA-ból, az EU-ból és más gazdag gazdaságokból érkező digitális nomádok folyamatos érkezése megdrágítja az életet.  Vannak Mexikóvárosban például felkapott negyedek, ahol a bérleti díjak csak az idén 32 százalékkal emelkedtek.

Bár a mexikói élet hihetetlenül olcsónak tűnhet az újonnan érkezők számára, de csak azért, mert dollárban, euróban vagy más, viszonylag kemény valutában kapják a fizetésüket. Azok számára, akik pesóban keresnek, az élet egyre drágább, ahogy

a digitális nomádok a helyi bérleti díjakat és árakat szédületesen felfelé hajtják.

A helyi bérbeadók és ingatlanbefektetők viszont jól járnak.

Világrangsor

Mexikó jó példa a gazdag országokból a szegényebbek felé vándorlók fogadására, jól megmutatja, miért is lesz közkedvelt egy-egy célpont. Természetesen erre is létezik, mint minden másra egy világrangsor. 

Az Expat Insider 2014 óta több ezer ilyen tehetősebb kivándorló megkérdezésével készíti el éves jelentését. 2022-ben közel 12 000 válaszadót kérdeztek meg, milyen az otthontól távol élni és dolgozni. A válaszadók 177 nemzetiséget képviseltek, és 181 országban vagy régióban élnek. (Nyilván itt egészen másfajta migrációról van szó, mint a klasszikus esetben, amikor a szegények indulnak el a gazdag országok felé a jobb élet reményében.)

A kérdéskörök  alapján öt aktuális indexet hoznak létre az életminőségről, a könnyű beilleszkedésről, a külföldi munkavégzésről, a személyes pénzügyekről és a kivándorlók külföldön való életéről. Ahhoz, hogy egy ország szerepeljen bármelyik indexben és az általános rangsorban, desztinációnként legalább 50 résztvevőből álló minta volt szükséges. 2022-ben 52 desztináció felelt meg ennek a követelménynek. Sok desztinációban azonban a minta mérete meghaladta az alsó határt, például Németországban több mint 900 válaszadó volt.

Mivel a válaszok között jócskán van szubjektív kérdés is, mint például a kivándorlók elégedettsége, vagy a helyiekkel való barátkozás, így érdemes hasonlóan kezelni, mint a többi, lágy mutatókkal is operáló világindexet.

A Legjobb helyek a kivándorlásra

A kivándorlók szerinti legjobb helyek listáját tehát Mexikó vezeti Indonézia, Tajvan, Portugália, Spanyolország, az Egyesült Arab Emírségek, Vietnam, Thaiföld, Ausztrália és Szingapúr előtt.

A lista végén Kuvait áll, mely bár jól teljesít a személyes pénzügyek tekintetében, de az életminőséggel és a beilleszkedés könnyűségével, a véleménynyilvánítással a természeti környezettel kapcsolatban nem voltak megelégedve a kivándorlók. Új-Zélandot drágának találják, ahol nem fizetik meg rendesen a külföldieket. A rangsor utolsó tíz helyén ott van még Hong Kong, Ciprus, Luxemburg, Japán, Dél-Afrika, Törökország, Olaszország és Málta.

Az életminőség index

Az életminőség-indexüket öt különböző alkategóriában alkották meg. Az utazás és tranzit, környezet és éghajlat, szabadidős lehetőségek, egészség és jólét, valamint közbiztonság.

Az életminőségi listát Spanyolország vezeti, főleg a szabadidős és kulturális kínálatának köszönhetően, Tajvan az egészségügyének és az életminőségnek köszönheti a második helyét, míg a harmadik Ausztria a közlekedésnek és az utazásoknak.

Az utolsó három ország közé Kuvaitot, Indiát és a Fülöp-szigeteket sorolták.

Magyarországot az életminőség terén a 27. helyre sorolják, a szabadidős lehetőségek tekintetében a 6. helyre, az utazás és közlekedés terén a 18. helyre, az egészség és jólét terén a 47. helyre, a közbiztonság területén a 38. helyre, illetve a környezet és éghajlat területén a 25. helyre.

Vendégszerető vagy ellenséges?

A könnyű beilleszkedés indexe három alkategórián alapul. Itt Mexikó a vitathatatlan győztes, minden értékelési tényezőnél az első helyen áll. Indonézia is nagyon erős teljesítményt mutat mindhárom alkategóriában. A Fülöp-szigetek különösen jól teljesít a barátok keresése terén. Az első 10 ország földrajzilag sokszínű, viszont az alsó 10 között túlsúlyban vannak az európai országok.

Mexikóban él a világ legbarátságosabb lakossága – legalábbis a kivándorlók szerint. Őket követi Indonézia és a Fülöp-szigetek. A rangsor végén Kuvait áll, őket megelőzi Svédország és szomszédja Norvégia. Valószínűleg az oda települő migránsok (például nigériaiak) nem tudják megszokni a helyi kultúrát, és nem tudnak barátságot kötni a helyiekkel. (Csak nem kirekesztőek a svédek és a norvégok?)

Magyarország az összesített listán a 23. helyen áll. Az alindexek közül a kultúra és befogadás kérdéskörben a 28., a helyiek barátságossága tekintetében a 32., a barátokra lelni kérdésben pedig a 13.

Álláspiacok és karrierlehetőségek

A külföldiek munkavállalása tekintetében Dánia a legjobb, őket követi Ausztrália és Írország. A listán az utolsó három helyet Törökország, Kuvait és a Fülöp-szigetek foglalja el.

Dánia népszerű a munka-magánélet egyensúlya és a munkaidő miatt. A 2. számú ausztráliai és a 3. írországi emigránsok elégedettek a helyi munkaerőpiaccal. Az index első 10 országából hét Európában található. Az index legalsó 10 helye közül négyet az ázsiai országok adják.

Magyarország a lista 34. helyén áll. Ennél jobb besorolást kapott a munka és szabadidő alkategóriában, ahol a munkaidő és a munka-magánélet egyensúlyát vizsgálják, itt a 15.-ek lettünk.

A pénzügyek

A személyi pénzügyek indexénél az anyagi helyzettel való elégedettséget, az általános megélhetési költségeket vizsgálták, valamint azt, hogy a válaszadó háztartásban rendelkezésre álló jövedelme elegendő-e a kényelmes élethez.

Ebből a szempontból a 10 legnépszerűbb úti cél közül nyolc Ázsiában, az utolsó 10 országból négy Európában található, az utolsó helyen pedig Új-Zéland áll. Hongkong az egyetlen ázsiai célpont az utolsó 10 között.

Az első számú Vietnámban a külföldiek 8 százaléka mondja azt, hogy évi 250 000 USD-nél nagyobb bevétele van (a globálisan 3 százalékkal szemben). A 2. számú mexikói és a 3. indonéziai emigránsok kiemelik a megfizethető megélhetési költségeket.

Magyarország ebben a rangsorban a 15. helyet szerezte meg.

A külföldön való élet alapjai

A mutató al-kategóriáinak egyike az Admin Topics”, ahol a vízumszerzés egyszerűségét, a helyi bürokrácia kezelését és a helyi bankszámla nyitását vizsgálták. A Digitális Élet alkategória kiterjed a kormányzati szolgáltatások online elérhetőségére, az otthoni nagy sebességű internet-hozzáférés egyszerűségére, a készpénz nélküli fizetési lehetőségekre és a korlátlan online hozzáférésre. A Nyelv alkategória esetében a válaszadók azt értékelték, hogy mennyire könnyű megtanulni a helyi nyelvet, és mennyire könnyű külföldön élni anélkül, hogy beszélnék. Végül a Lakás-alkategória lefedi a helyi lakhatás megfizethetőségét és elérhetőségét.

Bahreinnel, az Egyesült Arab Emirátusokkal és Szingapúrral három tipikus kivándorlói csomópont került az első három közé. Németország, Japán és Kína azonban nagyon megnehezíti az adminisztrációs ügyek némelyikét a kitelepültek számára.

Bahrein kényelmesebbé teszi a külföldi életet a nyelvi és adminisztrátori területeket illetően. Az Egyesült Arab Emírségek második helyezése nagyon hasonló erősségeken alapul. Szingapúr többek között digitális életével nyűgözi le a kivándorlókat.

Kuvait kivételével minden Öböl-állam bekerült a legjobb 10 közé. A mutató 10 legutolsó helyéből hat Európában található.

Magyarországot összesítve a 30. helyre sorolják. Ennél lényegesen jobb helyezést értünk el a lakhatás területén, itt a 9. helyet értük el, illetve a nyelv tekintetében az 50. helyre soroltak. Tőlünk már csak a csehek és a japánok vannak lejjebb sorolva a nyelv elsajátítása területén.

Megjegyeznénk:

A kérdés az, hogy Magyarország kíván-e egyáltalán jól szerepelni ezen a listán. Főképp azért, mert a felmérés azt már nem taglalja, hogy az egyes országokban megszólított bevándorlók milyen közegből, milyen céllal érkeztek. 

Így a Mexikóba vándorlók elsősorban az olcsóbb megélhetést keresik, olyanok, aki egy gazdag országból érkeztek. Sejtésünk szerint, viszont az Európába költözők nagy részét viszont a jobb keresetek, a nagyobb bevételek csábítják, és nagy valószínűséggel a szegény déli országokból érkező gazdasági migránsok, így válaszaik is mások lesznek. 

Magyarország természetesen szívesen fogad be kitelepülőket, de elsősorban a nyugat-európai és más, fejlett világbeli országokból, így talán nem is olyan lényeges a helyezésünk. Az országunk előnyeit ők már amúgy is ismerik. 


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 2 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés