Így megy Moszkva térdre kényszerítése: rekordot döntött idén az EU az orosz gáz vásárlásában

2022. december 6. 9:27
Az Európai Unió országai januártól szeptemberig 12,5 milliárd euróért vásároltak LNG-t Oroszországtól. Ötször annyit, mint tavaly.

Nincs ezzel semmi gond, de valahol, valamikor mégis elhangzott az az ötlet, hogy a remekül kitalált brüsszeli stratégia majd térdre kényszeríti az orosz medvét. Igaz, a cseppfolyósított földgáz soha nem tartozott – és egy darabig biztosan nem is fog – a tiltott termékek közé, mégis van valami különleges bája annak, ahogyan a felszíni kiabálások alatt a mélyben virágzik a kereskedelem, mégpedig csúcskategóriás szinten.

Gázmesterek

Még a szankciós politika leghangosabb és leglelkesebb követői arcáról is lehervad a mosoly, amikor az orosz LNG szóba kerül. Miközben az Oroszország elleni gazdasági büntetőhadjárat éppen az azt elindítók hátán csattan a legjobban, a földgáz-kereskedelem úgy dübörög, mint Ursula von der Leyen a pulpitusnál, amikor újabb gazdasági csapásokat lenget be. 

Egyetlen év alatt ugyanis

az Oroszországból szállított cseppfolyósított földgáz importja 40 százalékkal nőtt.

Január és szeptember között az EU – rekordot döntve – 12,5 milliárd eurót költött orosz LNG-re, megötszörözve ezzel a tavalyi forgalmat.

A legnagyobb importőrök az Unióban Franciaország, Belgium, Hollandia és Spanyolország voltak. Csak ennek a négyesnek az LNG-igénye akkora volt, hogy Oroszországot idén a világ második legnagyobb exportőrévé tette, lemaradva ugyan az USA mögött, de megelőzve Katart, amely most éppen a kezét dörzsöli a Németországgal kötött, számára rendkívül előnyös LNG-üzlet miatt. Az európai országok közül egyedül Nagy-Britannia és a balti államok léptek vissza az orosz LNG-vásárlásától, Németország pedig nem is tudna venni, Moszkva ugyanis egyszerűen tiltólistára tette. 

Putyin mosolya (MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Konsztantyin Zavrazsin)

Megjött a tél, röpködnek a pluszok

Tény, hogy az orosz földgázra soha nem vonatkoztak a központi szankciók: jelenleg az orosz gáz az EU ellátásának 10 százalékát biztosítja, de ez a 10 százalék így is akkora mennyiség, hogy le is fedi az orosz export mintegy felét.

Franciaország, amely importját 60 százalékkal növelte eddig az idén, a hosszú távú szerződéseken túl a vállalati együttműködésekben is érdekelt.

A TotalEnergies energiacég 20 százalékos részesedéssel rendelkezik Oroszország legnagyobb ilyen jellegű vegyesvállalatában, a Yamal LNG-ben,

de a kitermelést vezető Novatekbe is beszállt 19 százalékkal. A cég leállította ugyan a további oroszországi befektetéseit, de a jelenlegieket addig aknázza ki, ameddig csak lehet. Mint mondta, azért marad továbbra is az orosz piacon, hogy segítse Európa gázellátását – ameddig a szankciók ezt lehetővé teszik.

Márpedig azok lehetővé teszik. Erik Mamer, az Európai Bizottság szóvivője a napokban azt hangsúlyozta, hogy soha nem tervezték az orosz gáz betiltását, és ezen nem is kívánnak változtatni. Az orosz Novatek vezére ezzel párhuzamosan úgy fogalmazott:

a jelenlegi helyzetben nem léteznek jó vagy rossz LNG-projektek,

a megnövekedett rendelések miatt pedig a vállalat óriási kapacitásnövelést tervez az Arctic LNG 2 projektnél. Mert igény az van rá.

Az állami Gazprom is beszállt a fejlesztésekbe: az eddig alapvetően csővezetékes szállításban érdekelt vállalat már az LNG-területen is megkezdte az agresszív terjeszkedést, és bár a Szahalin-szigeteki projektből elsősorban Ázsiába szállít cseppfolyósított földgázt, máris tudott exportálni néhány szállítmányt Görögországnak is. 

És boldogan vásároltak, míg...

Hogy a jelenlegi, Oroszország szempontjából kecsegtető bevétellel bíró kereskedelem hogyan hat az orosz háborús költségvetésre, azt nem nehéz kitalálni, főleg úgy, hogy Moszkva kemény extraprofitadót vet ki az exportőr vállalatokra. Természetesen Európa felett ott lebeg a szállítmányok leállításának réme is: a Kreml a vezetékes gáz esetében már megmutatta, hogy nem a levegőbe beszél, amikor ellenlépéseket emleget. Az LNG terén azonban olyan kiegyensúlyozott az együttműködés, mintha a boldog békeidőkben lennénk, így nem valószínű, hogy a jövőben változás történik.

Európának a piacok szűkössége miatt esze ágában sincs elengedni az orosz gázt.

Szankciók ide, Zelenszkij oda, a tomboló energiaválság által generált megélhetési krízis a legtöbb uniós tagállam szempontrendszerét felülírta, amelyben az energiabiztonság lett a prioritás. 

Az üzletelés az orosz LNG-vel tehát folytatódik, legalábbis addig, amíg új globális készletek nem válnak elérhetővé, és nem lehet új szerződéseket kötni. Ez azonban 2025-nél hamarabb nem fog megtörténni. Addigra csak vége lesz a háborúnak. 

Címlapfotó: Emmanuel Macron és Vlagyimir Putyin 2019. augusztus 19-én. MTI/EPA/AFP/Gerard Julien


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 14 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés