Vesztegzár, karantén, végeláthatatlan vírustesztek – fogy a kínaiak türelme

2022. december 1. 15:49
A zéró Covid-politikával Kína egyre inkább magára zárja az ajtót. A kormány nem tudja felszámolni a koronavírus-járványt, miközben a szigorú intézkedések, amelyek lassan harmadik éve vannak érvényben, a társadalom erős ellenszenvével találkoznak. A múlt hétvégi tüntetések váratlanul törtek ki. Igaz, a megmozdulásokon csak néhány százan vettek részt, de követeléseik messze hangzottak: a kommunista pártot és annak vezetőjét tették felelőssé a történtekért.
Pósa Tibor írása a Makronónon.

„Távozz, Hszi Csin-ping!”, „Vesszen a párt!”, „Le a kommunista párttal!”, „Nemet a tesztekre, igent a szabadságra!”, „Nem vagyunk rabszolgák!”, „A népet szolgáld!”, „Le a cenzúrával!”, „Szólásszabadságot!” – legalább tíz kínai nagyvárosban ezek voltak a jelszavak, amelyek felhangoztak a hétvégi tüntetéseken. 

A résztvevők több helyen fehér lapokat emeltek a magasba a cenzúra ellen tiltakozva. 

Fontos tudni, hogy Kínában nem mindennaposak az ilyen jellegű spontán tüntetések, különösen nem ilyen követelésekkel. 

A Peking, Sanghaj, Nanking, Hszian, Vuhan, Kanton, Csengtu, Ürümcsi utcáira vonuló pár száz fős tömeget – főleg fiatalt – könnyűszerrel feloszlatta a rendőrség, több tüntetőt őrizetbe is vettek. Már hétfőre mindenhol visszatért a nyugalom.

A rendőrség a tüntetések helyszínén továbbra is jelentős erőkkel van jelen, biztosítva, hogy a hétvégi megmozdulások ne ismétlődjenek meg. 

A zéró Covid-politika hatásai

A főleg nagy egyetemi városokban kitörő megmozdulások a Kínai Kommunista Párt zéró Covid-politikája miatt parázslottak föl. Az ország nyugati felén lévő Hszincsiang-Ujgur autonóm terület fővárosában, a négymilliós Ürümcsiben csütörtök este lángra kapott egy toronyház, a tűzvészben tízen vesztették életüket. A hivatalos híradás egy halottról számolt be. Az interneten ugyanakkor az ürümcsi esetről mindenféle borzalmas történetek láttak napvilágot. 

Egyes források tudni vélték, hogy 

a bent égett áldozatok azért lelték halálukat, mert szó szerint le volt zárva az épület egy Covid-gyanús beteg miatt. 

Mások szerint a tűzoltóautó akadt el a csúcsforgalomban, és csak későn tudta megkezdeni az oltást. 

Persze hosszabb távú kihívásokkal is szembesül Kína, az “egy család, egy gyermek” politika következményi az ottani népesedésre nézve beláthatatlanok, és alapjaiban fenyegetik az ország jövőjét. A témáról ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

A hétvégén Pekingben és Sanghajban azért gyűltek össze az emberek, hogy virágokkal fejezzék ki részvétüket az áldozatok iránt. Aztán elszabadultak az indulatok, és felhangzottak a politikai követelések. A KKP, a kommunista párt Covid-politikája – amelyet Hszi Csin-ping államfő és a pártvezető is nagyra értékel – előírja, hogy bármilyen gyanús esetre ugorjon a közegészségügyi szolgálat, és ne csak magát a beteget szigetelje el a külvilágtól , hanem a környezetét, sőt még a környéket is, ahol lakik. 

Ha kell, akkor egész városokat zárnak le, mint például tavasszal két hónapra a 25 milliós Sanghajt, amely nemcsak Kína legnagyobb városa, hanem gazdasági fővárosnak is számít. 

Az ilyen vesztegzár alá vont településekből még a szökési kísérletet is keményen büntetik.

Enyhébb esetekben a zéró Covid-politika előírhat lakóhelyi, háztömbnyi vagy épp az egész kerületet érintő karantént. Ha valaki el akarja hagyni a zónát és tünetmentes, akkor egy hétig minden nap teszteltetnie kell magát.

A ragyogó kínai szervezéssel miért nem oltották be – akár saját fejlesztésű védőoltással – az egész lakosságot? A legveszélyeztetettebb korosztály, a hatvan év felettiek 85 százaléka be van oltva – ez a párt válasza a felvetésre. Valószínűleg a vezetők között sem élvez nagy népszerűséget az oltás. Helyette, ha valaki elkapta a kórt, a több ezer éves hagyományos kínai gyógymódokat ajánlják. És persze tesztelést és tesztelést. 

A számok a párt véleményét igazolják

Nagy volt a várakozás a KKP októberben tartott XX. kongresszusa előtt. Elsősorban azért, mert a kínai polgárok egyre elégedetlenebbek a szigorú járványellenes szabályokkal. Az esetek nagy részében, ha valaki karanténba kerül – csupán azért, mert a tízemeletes házában van egy betegség-gyanús személy –, nem kap erre az időszakra fizetést. Elméletileg a karanténban lévők élelmiszerrel való ellátását a közegészségügynek kell megoldania. 

Voltak olyan helyek, ahol az embereknek elegük lett az éhezésből, és szabályszerű éhséglázadás tört ki. 

A párt a felfokozott várakozás ellenére csak csekély mértékben módosított zéró Covid-politikáján, ugyanúgy megmaradt a vesztegzár, a karantén és az állandó tesztelés. De miért kellett volna ezen módosítani? 

Az 1,4 milliárd lakosú országban hivatalosan eddig 5233-an haltak meg Covid-fertőzésben, ami nem sarkallt változtatásra, sőt vállveregetés lett a közegészségügy jutalma. A lakosság, amely kezdetben példás nyugalommal viselte a megpróbáltatásokat, mára egyre türelmetlenebb, a múlt hétvégi tüntetések pedig azt jelzik, hogy robbanásveszélyes a helyzet

Hiába a Kínai bölcsesség, zuhan a növekedés üteme

Az utóbbi három évtizedben sohasem fordult elő, hogy Kína gazdasági növekedése elmaradt Ázsia átlagos mutatójától. Peking emberemlékezet óta, pontosabban a ‘90-es évektől kezdve mindig kenterbe verte a környező országokat, éves nemzeti jövedelme nemegyszer meghaladta a tíz százalékot. 

Az idén Kína várhatóan 3,3 százalékkal növekszik, ami elfogadható szám, de a nagyívű gazdasági gyarapodás megállt.

Nem is csodálkozhatunk ezen, ugyanis ez is a zéró Covid-politika számlájára írható. Az utóbbi időszakban 33 nagyváros lakossága bizonyos ideig kiesett a munkából. A gyárleállások olyan logisztikai gondokat okoznak, amelyeket jó, ha hónapok alatt tudnak orvosolni. Az egyszerű polgárok meg joggal féltik az állásukat.

Ha a pártvezetés nem változtat a közegészségügyi politikáján, akkor a jövőben újabb és újabb tüntetésekre számíthatunk? Még ezt sem lehet kizárni. Ám bízzunk a kínai bölcsességben, és abban, hogy ez elegendő tanulsággal szolgált, és szép lassan korrigálják a hibákat. Nem kellene megvárni azt a pillanatot, amely romba döntené a kínai stabilitást. 

Pedig a fél évvel ezelőtti tüntetésekről szóló tudósítások – még ha csak a legdurvább jeleneteket vágták is össze e videó készítői – mindenképpen elgondolkodtatja a nézőt.

Legyen üdvözölve iPhone-cityben!

Szintén a múlt héten erőszakos tüntetésekre került sor Csengtu városában, a Foxconn üzemében, amely az Apple tajvani alvállalkozója. A Kínában lévő gyárról tudni kell, hogy a világon eladott iPhone telefonok négyötödét itt szerelik össze. Az óriás gyár a koronavírus előtti utolsó évben, 2019-ben 300 ezer fővel (!) dolgozott, mára az összlétszám lecsökkent 200 ezerre. 

Szabályszerű nagyvárost(!) hoztak létre a tajvaniak, amely meg is kapta az iPhone-city gúnynevet. Hogy a munkásoknak – akik egész Kínából érkeznek – ne kelljen kimozdulni a gyár területéről, itt mindent megtalálnak. Így a koronavírus-járvány alatt egyszerűen bezárták a várost, se ki, se be.

Nem is csoda, hogy már az ősszel zavargások törtek ki a menekülő munkások és a biztonságiak között. A dolgozók hónapokig csak a munkásszállás és a munkahelyük között ingáztak, nem volt lehetőségük meglátogatni – a nem egy esetben ezer kilométerre élő – családjukat. Az iPhone-városban lévő állapotokról egy belső forrás nyilatkozott a nyugati sajtónak. A biztonsági őrként dolgozó férfi nem akart hinni annak a lepusztultságnak, amellyel bent találkozott. Ráadásul napi tízórás munkaidővel csábították ide, de aztán ez felkúszott 14 órára…

A múlt héten pedig azért tüntettek a kínai dolgozók, mert nem kapták meg a beígért prémiumokat. A Foxconn vezetői gyorsan visszakoztak, technikai hibát emlegettek, és megkezdték a jogos járandóságok kifizetését. Sőt, az igazgatóság döntése nyomán minden munkás egy hónapos plusz juttatást kap, csak hogy csökkentsék a feszültségeket. Ez az összeg 10 ezer jüanra (1400 euró, azaz 574 ezer forintra) rúg, ami egy havi átlagbérnek felel meg a gyárban. A Foxconn-nak van még hét gyára Kínában is, bár nem akkorák, mint a csengtui.

A Foxconn Apple-lel kötött együttműködése régi keletű, 1999-re nyúlik vissza, amikor számítógépeket szerelt össze alvállalkozóként a tajvani cég. Csupán 2021-ben a tajvaniak üzleti forgalma az amerikai céggel 206 milliárd dollár volt, ami közel 81 ezer milliárd forint, a magyar költségvetés idei bevételeinek csaknem háromszorosa!

Ám az Apple ilyen jövedelmező együttműködés ellenére is lazítani akarja a kapcsolatait a Foxconn-nal. Kína egyre drágább, még vannak a Földgolyón olyan helyek, ahol még náluk is olcsóbban mérik a kétkezi munkaerőt. Másrészt csak a probléma van a tajvani közreműködővel, aki mintha nem találná a megértést a kínai hatóságoknál. A csengtui gyár helyett már meg is van a megoldás: az Apple Indiába telepíti át óriás gyárát. Van ott is sok milliónyi szegény, ők majd jók lesznek arra, hogy az amerikai vállalat zsebeit teletömjék, és persze valamennyit azért javítsanak a szörnyű indiai gazdasági és társadalmi viszonyokon a modern „rabszolga-munkáért” cserébe.

(Fotó: MTI/EPA/Mark R. Cristino)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 2 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés