Vesztegzár, karantén, végeláthatatlan vírustesztek – fogy a kínaiak türelme
„Távozz, Hszi Csin-ping!”, „Vesszen a párt!”, „Le a kommunista párttal!”, „Nemet a tesztekre, igent a szabadságra!”, „Nem vagyunk rabszolgák!”, „A népet szolgáld!”, „Le a cenzúrával!”, „Szólásszabadságot!” – legalább tíz kínai nagyvárosban ezek voltak a jelszavak, amelyek felhangoztak a hétvégi tüntetéseken.
A résztvevők több helyen fehér lapokat emeltek a magasba a cenzúra ellen tiltakozva.
A Peking, Sanghaj, Nanking, Hszian, Vuhan, Kanton, Csengtu, Ürümcsi utcáira vonuló pár száz fős tömeget – főleg fiatalt – könnyűszerrel feloszlatta a rendőrség, több tüntetőt őrizetbe is vettek. Már hétfőre mindenhol visszatért a nyugalom.
A zéró Covid-politika hatásai
A főleg nagy egyetemi városokban kitörő megmozdulások a Kínai Kommunista Párt zéró Covid-politikája miatt parázslottak föl. Az ország nyugati felén lévő Hszincsiang-Ujgur autonóm terület fővárosában, a négymilliós Ürümcsiben csütörtök este lángra kapott egy toronyház, a tűzvészben tízen vesztették életüket. A hivatalos híradás egy halottról számolt be. Az interneten ugyanakkor az ürümcsi esetről mindenféle borzalmas történetek láttak napvilágot.
Egyes források tudni vélték, hogy
Mások szerint a tűzoltóautó akadt el a csúcsforgalomban, és csak későn tudta megkezdeni az oltást.
A hétvégén Pekingben és Sanghajban azért gyűltek össze az emberek, hogy virágokkal fejezzék ki részvétüket az áldozatok iránt. Aztán elszabadultak az indulatok, és felhangzottak a politikai követelések. A KKP, a kommunista párt Covid-politikája – amelyet Hszi Csin-ping államfő és a pártvezető is nagyra értékel – előírja, hogy bármilyen gyanús esetre ugorjon a közegészségügyi szolgálat, és ne csak magát a beteget szigetelje el a külvilágtól , hanem a környezetét, sőt még a környéket is, ahol lakik.
Az ilyen vesztegzár alá vont településekből még a szökési kísérletet is keményen büntetik.
Enyhébb esetekben a zéró Covid-politika előírhat lakóhelyi, háztömbnyi vagy épp az egész kerületet érintő karantént. Ha valaki el akarja hagyni a zónát és tünetmentes, akkor egy hétig minden nap teszteltetnie kell magát.
A ragyogó kínai szervezéssel miért nem oltották be – akár saját fejlesztésű védőoltással – az egész lakosságot? A legveszélyeztetettebb korosztály, a hatvan év felettiek 85 százaléka be van oltva – ez a párt válasza a felvetésre. Valószínűleg a vezetők között sem élvez nagy népszerűséget az oltás. Helyette, ha valaki elkapta a kórt, a több ezer éves hagyományos kínai gyógymódokat ajánlják. És persze tesztelést és tesztelést.
A számok a párt véleményét igazolják
Nagy volt a várakozás a KKP októberben tartott XX. kongresszusa előtt. Elsősorban azért, mert a kínai polgárok egyre elégedetlenebbek a szigorú járványellenes szabályokkal. Az esetek nagy részében, ha valaki karanténba kerül – csupán azért, mert a tízemeletes házában van egy betegség-gyanús személy –, nem kap erre az időszakra fizetést. Elméletileg a karanténban lévők élelmiszerrel való ellátását a közegészségügynek kell megoldania.
A párt a felfokozott várakozás ellenére csak csekély mértékben módosított zéró Covid-politikáján, ugyanúgy megmaradt a vesztegzár, a karantén és az állandó tesztelés. De miért kellett volna ezen módosítani?
Az 1,4 milliárd lakosú országban hivatalosan eddig 5233-an haltak meg Covid-fertőzésben, ami nem sarkallt változtatásra, sőt vállveregetés lett a közegészségügy jutalma. A lakosság, amely kezdetben példás nyugalommal viselte a megpróbáltatásokat, mára egyre türelmetlenebb, a múlt hétvégi tüntetések pedig azt jelzik, hogy robbanásveszélyes a helyzet.
Hiába a Kínai bölcsesség, zuhan a növekedés üteme
Az utóbbi három évtizedben sohasem fordult elő, hogy Kína gazdasági növekedése elmaradt Ázsia átlagos mutatójától. Peking emberemlékezet óta, pontosabban a ‘90-es évektől kezdve mindig kenterbe verte a környező országokat, éves nemzeti jövedelme nemegyszer meghaladta a tíz százalékot.
Nem is csodálkozhatunk ezen, ugyanis ez is a zéró Covid-politika számlájára írható. Az utóbbi időszakban 33 nagyváros lakossága bizonyos ideig kiesett a munkából. A gyárleállások olyan logisztikai gondokat okoznak, amelyeket jó, ha hónapok alatt tudnak orvosolni. Az egyszerű polgárok meg joggal féltik az állásukat.
Ha a pártvezetés nem változtat a közegészségügyi politikáján, akkor a jövőben újabb és újabb tüntetésekre számíthatunk? Még ezt sem lehet kizárni. Ám bízzunk a kínai bölcsességben, és abban, hogy ez elegendő tanulsággal szolgált, és szép lassan korrigálják a hibákat. Nem kellene megvárni azt a pillanatot, amely romba döntené a kínai stabilitást.
Pedig a fél évvel ezelőtti tüntetésekről szóló tudósítások – még ha csak a legdurvább jeleneteket vágták is össze e videó készítői – mindenképpen elgondolkodtatja a nézőt.
Szintén a múlt héten erőszakos tüntetésekre került sor Csengtu városában, a Foxconn üzemében, amely az Apple tajvani alvállalkozója. A Kínában lévő gyárról tudni kell, hogy a világon eladott iPhone telefonok négyötödét itt szerelik össze. Az óriás gyár a koronavírus előtti utolsó évben, 2019-ben 300 ezer fővel (!) dolgozott, mára az összlétszám lecsökkent 200 ezerre.
Szabályszerű nagyvárost(!) hoztak létre a tajvaniak, amely meg is kapta az iPhone-city gúnynevet. Hogy a munkásoknak – akik egész Kínából érkeznek – ne kelljen kimozdulni a gyár területéről, itt mindent megtalálnak. Így a koronavírus-járvány alatt egyszerűen bezárták a várost, se ki, se be.
Nem is csoda, hogy már az ősszel zavargások törtek ki a menekülő munkások és a biztonságiak között. A dolgozók hónapokig csak a munkásszállás és a munkahelyük között ingáztak, nem volt lehetőségük meglátogatni – a nem egy esetben ezer kilométerre élő – családjukat. Az iPhone-városban lévő állapotokról egy belső forrás nyilatkozott a nyugati sajtónak. A biztonsági őrként dolgozó férfi nem akart hinni annak a lepusztultságnak, amellyel bent találkozott. Ráadásul napi tízórás munkaidővel csábították ide, de aztán ez felkúszott 14 órára…
A múlt héten pedig azért tüntettek a kínai dolgozók, mert nem kapták meg a beígért prémiumokat. A Foxconn vezetői gyorsan visszakoztak, technikai hibát emlegettek, és megkezdték a jogos járandóságok kifizetését. Sőt, az igazgatóság döntése nyomán minden munkás egy hónapos plusz juttatást kap, csak hogy csökkentsék a feszültségeket. Ez az összeg 10 ezer jüanra (1400 euró, azaz 574 ezer forintra) rúg, ami egy havi átlagbérnek felel meg a gyárban. A Foxconn-nak van még hét gyára Kínában is, bár nem akkorák, mint a csengtui.
A Foxconn Apple-lel kötött együttműködése régi keletű, 1999-re nyúlik vissza, amikor számítógépeket szerelt össze alvállalkozóként a tajvani cég. Csupán 2021-ben a tajvaniak üzleti forgalma az amerikai céggel 206 milliárd dollár volt, ami közel 81 ezer milliárd forint, a magyar költségvetés idei bevételeinek csaknem háromszorosa!
Ám az Apple ilyen jövedelmező együttműködés ellenére is lazítani akarja a kapcsolatait a Foxconn-nal. Kína egyre drágább, még vannak a Földgolyón olyan helyek, ahol még náluk is olcsóbban mérik a kétkezi munkaerőt. Másrészt csak a probléma van a tajvani közreműködővel, aki mintha nem találná a megértést a kínai hatóságoknál. A csengtui gyár helyett már meg is van a megoldás: az Apple Indiába telepíti át óriás gyárát. Van ott is sok milliónyi szegény, ők majd jók lesznek arra, hogy az amerikai vállalat zsebeit teletömjék, és persze valamennyit azért javítsanak a szörnyű indiai gazdasági és társadalmi viszonyokon a modern „rabszolga-munkáért” cserébe.
(Fotó: MTI/EPA/Mark R. Cristino)
Összesen 2 komment
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászólás szerkesztése
Bejelentkezés