Nem messze tőlünk a magyar átlag mintegy felét keresik

2022. december 3. 15:06
A szeptemberi nettó átlagfizetés 256 ezer Ft-nyi dínárt tett ki Szerbiában, ami 0,4 százalékkal kevesebb, mint augusztusban volt, de a múlt évhez képest a Köztársasági Statisztikai Hivatal (Republički zavod za statistiku) adatai alapján mégis 15 százalék emelkedést láthatunk.

Az átlagfizetés emelkedése mégsem olyan vigasztaló a szerbiai polgárok számára, hiszen

ha figyelembe vesszük a drágulásokat, vagyis az inflációt, csupán 0,9 százalékos emelkedésről lehet beszélni a múlt év szeptemberéhez képest.

A medián nettó bér 2022 szeptemberében csupán 57.392 dinár (489 euró/196 ezer Ft) volt. Ebben a hónapban a közfoglalkoztatottak átlagfizetése elérte a 77.302 dinárt (659 eurót/264 ezer Ft), míg a magánszektorban dolgozók átlagbére 74.014 dinár (631 euró/252 ezer Ft) volt. A közszférában dolgozók fizetését január elseje óta 7,6 százalékkal növelték, míg a magánszektorban a fizetések 17 százalékkal nőttek az év eleje óta.

Magyarországon a bruttó átlagkereset 17,8 százalékkal, a nettó 18,4 százalékkal volt magasabb, mint tavaly ilyenkor. A KSH adatai szerint szeptemberben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 504 100 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 347 500 forint volt. Az átlagkereset növekedéséhez főként a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, valamint a már előre ütemezett és a pótlólagos béremelések járultak hozzá. Jó hír, hogy a keresetek növekedésének üteme augusztus után szeptemberben is tovább gyorsult: 16,6 százalékról 17,8 százalékra, ami azt jelenti, hogy a munkáltatók érdemi része hajtott végre pótlólagos béremelést, illetve növelte év közben is a juttatásokat.
Fontos hangsúlyozni, hogy az Európai Unió más országaiban a reálbérek mérséklődése már korábban elkezdődött, hiszen az országok nagy részében nem volt jellemző akkora mértékű béremelés, mint ami hazánkban történt.

Nőttek az elvárások is

Szerbia polgárai a legutóbbi felmérés szerint átlagosan 860 eurós (344 ezer Ft) fizetéssel elégednének meg, ami 13 százalékkal magasabb elvárás a munkaadók irányában, mint 2021-ben volt, akkor ugyanis már 760 euróval is megelégedtek volna, derül ki a szerbiai Infostud foglakoztatással és karrierépítéssel foglalkozó központ regionális felméréséből, ami Szerbia, Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina és Észak-Macedónia részvételével készült.

Ez a felmérés rámutat arra, hogy a volt Jugoszlávia utódállamai közül

Szlovéniában a legmagasabbak az elvárások, a lakosság ugyanis átlagban 1.640 eurós fizetést szeretne,

igaz az életszínvonal is ott a legmagasabb. Őt követi Horvátország, ahol a polgárok átlagosan 1.200 euróval elégednének meg havonta. 

A legszerényebbek Észak-Macedóniában voltak a felmérésben résztvevők, ugyanis ők már 770 euróval elégedettek lennének, míg Bosznia-Hercegovinában a 940 eurós fizetést tartják reálisnak.

Miloš Turinski, a Infostud PR-menedzsere a Danas napilapnak nyilatkozva elmondta, hogy a fizetések egyik országban sem követték az infláció okozta változásokat. A megkérdezettek közül csupán minden ötödik említette, hogy kapott ebben az évben fizetésemelést. Szerbiából a felmérésben résztvevő polgárok 62 százaléka vallotta, hogy nem kapott ebben az évben emelést és nem is számít rá.

Csupán 16 százalékuk reménykedik abban, hogy év végéig megemelik a havi járandóságát.

Az infláció jelentős hatással van arra, hogy az említett országokban a munkavállalók mi alapján választanak munkahelyet. Amíg tavaly a legmeghatározóbb a munkahelyi légkör volt, ezúttal ez az elvárás a második helyre szorult (kivéve Szlovéniát, itt továbbra is a kollégák közti jó viszony a legfontosabb faktor), és már a fizetés magassága döntött elsőként. A megkérdezettek 65 százaléka legalábbis a jobb bért keresi, és a munkaidő is egyre fontosabb faktorrá válik.

A felmérésből az is kiderült, hogy Szerbia polgárai tartanak a legjobban a munkahelyük megszűnésétől, illetve a felmondástól. Érdekes adat, hogy továbbra is a

legtöbben külföldi tulajdonban levő vállalatnál szeretnének dolgozni, csupán 14 százalékuknak van bizalma a hazai vállalkozókban.

A felmérésben résztvevő szerb lakosság egynegyede mégis a legbiztonságosabb és legtöbb jövedelmet adó munkaadónak az állami vállalatokat tartja. A saját cég létrehozása, vagyis a vállalkozási kedv továbbra is alacsony szinten van.

Hasonló válaszokat adtak más országokban is, kivéve Szlovéniában, ahol a kérdésekre válaszolók többsége legszívesebben hazai magánvállalatokban keres- és vállal munkát.

A felmérésben részt vettek olyan fiatalok is, akik még nem fejezték be tanulmányaikat. A szerbiai fiatalok 35 százaléka abban reménykedik, hogy tanulmányaik befejezése után három hónapon belül munkába állhat. Öt százalék már dolgozik, vagy tudja, hol fog dolgozni a tanulmányai végeztével. Bátorítónak nevezte az Infostud, hogy a fiatalok 37 százaléka pontosan tudja, mivel szeretne foglalkozni, igaz 56 százalékuk egyáltalán nem biztos, hol, illetve hogyan fog munkát találni, vagy éppen mivel szeretne foglalkozni.

Úgy tűnik a fiatalok szakmaválasztásában világszerte nagy a zűrzavar. Egy legutóbbi felmérés szerint, Kínában a gyermekek 56 százaléka szeretne űrhajós lenni, míg az USA-ban és Nagy Britanniában a gyermekek inkább influencerek- vloggerek lennének. Nos ezért fog nyerni Kína. Csak remélni tudjuk, hogy mi még nem tartunk itt.

A kitűzött cél az 1.000 euró

A szerbiai államvezetés stratégiai célt tűzött ki maga elé, mégpedig a nemrégiben megalakult kormány mandátumának végéig (2026-ig) 1.000 euróra szeretnék megemelni az átlagfizetést. Mint azt  Siniša Mali, szerb pénzügyminiszter a napokban bejelentette: az év utolsó hónapjában az átlagfizetés eléri majd a 720 eurót, így a jövő év decemberében már 820 eurós átlagbérrel is lehet majd számolni, vagyis szerinte jó úton halad az ország a kitűzött cél felé.

Mali rámutatott, hogy Szerbiába a múlt évben 3,9 milliárd euró értékű beruházás érkezett. Továbbra is nagyon fontosnak tartják a megkezdett építkezések folytatását, így újabb autópálya-kilométerek épülnek majd, korszerűsítik a vasúti infrastruktúrát, illetve bővíteni kívánják az ipari zónákat, hogy újabb beruházók érkezhessenek az országba. 

Mint kihangsúlyozta, ezekben a válságos időkben sem szabad az országnak lelassítania, ugyanis a polgároknak szükségük van a munkahelyükre, illetve fontos megőrizni az ország gazdaságának stabilitását.

(Foto:Srbijadanas)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 29 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés