Ha szegény vagy, legyél vega – avagy zöld ajánlat a keleti gabonától való függetlenedésre

2022. december 2. 15:24
Írta: Matus Tibor
A dráguló gabona nem csak a kenyér, de a hús árát is az egekbe repíti, hiszen az állati takarmányok jó része is gabona alapú. A kérdés, hogy a kormányok nyomása vagy inkább a magas árak miatt térünk át a húsmentes vagy legalább a kevesebb húst tartalmazó, úgynevezett planetáris-egészségügyi étrendre?

Amennyiben Európában áttérnének a növényi alapú étrendre, vagy legalább is csökkentenék a hús fogyasztását, akkor azzal mérsékelni tudnák a függőséget az orosz–ukrán gabonaexporttal szemben – állította néhány tudós a Nature-ban. A kínaiak gyorsan lecsaptak a hírre, végre nem őket ekézik a nyugati zöldek a magas húsfogyasztás miatt. Miközben Európa lassan úgy sem tudja megvenni az egyre dráguló húsokat, a Zöldek még rátesznek egy lapáttal.

Egy Nature-ban közzétett tanulmány szerint: amennyiben az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban átállnának az EAT-Lancet planetáris-egészségügyi étrendre, akkor az csaknem kompenzálná az Oroszországból és Ukrajnából származó összes gabonaexportot, miközben javulást hozna a víz felhasználásában, az üvegházhatású gázok kibocsátásában és a szénmegkötésben.

Három éve az EAT-Lancet Food, Planet, Health Commission /Élelmiszerek, bolygók, egészségügy szakbizottsága/ ajánlásokat tett közzé az univerzális étrendre vonatkozóan, amely magyarázatuk szerint – az emberi egészségre és a bolygóra egyaránt jótékony hatással bír. A Bizottság azt állítja, hogy ennek az étrendnek a betartása 2050-ig garantálhatja akár a 10 milliárd lakosú Föld élelmezési biztonságát.

A globális élelmezési rendszer az elmúlt években több példátlan fenyegetéssel és az ellátási láncok szakadozásával szembesült, az okok között ideértve a COVID-19-et, a sáskajárást és a szélsőséges éghajlati jelenségeket. Már a COVID-19 előtt is nyomás alatt álló élelmiszerrendszerben az orosz-ukrán konfliktus újabb sokkot generált, ami rekordszintű élelmiszerár-emelkedéshez vezetett.

Oroszország és Ukrajna az árpa, a búza, a kukorica, a napraforgómag és a repcemag fontos termelői és exportőrei. Együttesen a világ napraforgóolaj- és búzakivitelének 64 százalékát, illetve 28 százalékát szállították 2021-ben. Oroszország emellett jelentős műtrágyatermelő és -exportőr, amely 20215-ben a globális műtrágyakivitel közel 20 százalékát adta. Ukrajnát gyakran nevezik az Európai Unió kenyeres kosarának, és az Európai Unió nagymértékben kitett a konfliktus okozta élelmiszersokknak.

A közelmúltban végzett becslések szerint az oroszországi gabonaexport 50 százalékos csökkentése és az ukrán export elmaradása a kukorica és a búza esetében 4,6 százalékos, illetve 7,2 százalékos áremelkedést eredményezne.

Ez a sokk a nemzetközi piacokon keresztül más országokra is átterjedt, Indonézia és India betiltotta a pálmaolaj, illetve a búza kivitelét, hogy stabilizálja a hazai árakat. Válaszul több mint 20 ország vezetett be élelmiszer-exporttilalmat. Ezeket a tilalmakat olyan régiókban vezették be, amelyek már egyébként is jelentős nyomásnak voltak kitéve, például Délkelet-Ázsiában és Indiában. Délkelet-Ázsiában a COVID-19 járvány okozta migráns munkaerőhiány miatt visszaesett a pálmaolaj termelés. Indiában az éghajlatváltozás miatti példátlan tavaszi hőhullámok visszafogták a búzatermelést.

Ezek a tényezők együttesen és az élelmiszerár-spekulációk 2022 áprilisában az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) élelmiszerár-indexét a 2007-2008-as élelmiszerválság csúcsértéke fölé emelték. A 2008-as válság szintén széles körű élelmezési bizonytalanságot és politikai instabilitást okozott. 

Idén azután az északi félteke éghajlati szélsőségei további áremelkedést okoztak. 

Emellett a dollár látványos erősödése, a helyi valuták gyengülése szinte megfizethetetlenné tették az élelmiszerexportot a rászoruló szegény déli államokban.

Az Európai Unió 2022 márciusában a kialakulóban lévő nyomást egy 500 millió eurós (mintegy 200 milliárd forintos) támogatási csomag előkészítésével kívánta kezelni. Sokan azonban úgy érveltek, hogy ez az agrártámogatás inkább az állati termékek fogyasztását támogatja, mint az élelmezésbiztonságot.

Az EU-s polgárok étrendjében az állati termékek fogyasztása már most is lényegesen magasabb, mint a világ többi részén, és mint az egészségügyileg ajánlott volna. Az is aggasztó, hogy az importált ukrán-orosz termények 60 százalékát az EU-ban az állatok takarmányozására használják fel, amelyek nagy részét aztán nagy hozzáadott értékű termékként a világ többi részébe exportálják. A cikk szerzői szerint számos tanulmány kimutatta, hogy a növényi alapú táplálkozásra való áttérés drámaian csökkentené a környezeti hatásokat. Ezért az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban, amennyiben az EAT-Lancet Bizottság iránymutatása alapján történne az átállás, akkor az hozzájárulhatna az ellenálló képesség javításához is. Ez – mint kifejtik – megoldaná az orosz-ukrán konfliktus okozta élelmiszer-biztonság hiányát, és számos környezeti előnyt lehetne kihasználni.

Az EAT-Lancet Élelmiszer, Bolygó, Egészség elnevezésű bizottsága 37 világvezető tudóst hívott össze a világ minden tájáról, hogy megválaszolja ezt a kérdést: tudjuk-e a jövő 10 milliárd fős népességét egészséges táplálkozással ellátni a bolygó határain belül?
A válasz igen, de ez lehetetlen lesz az étkezési szokások átalakítása, az élelmiszertermelés javítása és az élelmiszerpazarlás csökkentése nélkül.
Az EAT-Lancet-jelentés az első teljes körű tudományos áttekintés arról, hogy mi az egészséges táplálkozás fenntartható élelmiszerrendszerből, és milyen intézkedésekkel lehet támogatni és felgyorsítani az élelmiszerrendszer átalakítását.
Az EAT-Lancet Bizottság olyan planetáris-egészségügyi étrendet mutatott be, amely az emberek és a bolygó számára is egyaránt egészséges.
A planetáris egészségügyi étrend előtérbe helyezi a növényeket. A teljes kiőrlésű gabonafélék, gyümölcsök, zöldségek, diófélék és hüvelyesek nagyobb arányban szerepelnek az ajánlott étrendben. A hús és a tejtermékek fontos részét képezik az étrendnek, de lényegesen kisebb arányban, mint a teljes kiőrlésű gabonafélék, gyümölcsök, zöldségek, diófélék és hüvelyesek.
Az étrendi célok azt is javasolják, hogy egy átlagos felnőttnek napi 2500 kcal-ra van szüksége. Bár ez a mennyiség életkor, nem, aktivitási szint és egészségügyi profilok szerint változik, a túlfogyasztás élelmiszer-pazarlás, amelynek egészségügyi és környezeti költségei egyaránt vannak.

Az EU és az Egyesült Királyság élelmiszer fogyasztásához kapcsolódó földszükséglet 115 millió hektár szántóterületnek és 74 millió hektár legelőnek felel meg, és a termőterület mintegy 60 százalékát (68,7 millió ha) állattenyésztésben használják fel. A szántóföldi takarmányozású állatállomány aránya 40 százalékkal meghaladja a globális átlagot.

Úgy vélik az étrendi változtatással lehetőség nyílna 70,7 millió hektár mezőgazdasági terület kiváltására, ami közel Franciaország és az Egyesült Királyság méretének felel meg. Az összes ukrán és orosz exportált gabona pótlásához ennek a megkímélt földterületnek 25,2 százalékára lenne szükség.

A nyugati elitek fontolóra vehetik, hogy kevesebb húst esznek, ha valóban aggódnak az élelmiszerválság és a klímaváltozás miatt

A cikkre természetesen ráharapott a kínai Global Times is, amely kaján kárörömmel idézte a Nature cikkét. Persze nem csoda, hiszen alig másfél éve még a Time oktatta ki a kínaiakat a fokozott húsevés környezeti terheiről. Ezt megelőzően az Economist 2019-ben „A bolygónak szüksége van Kínára, hogy visszafogja a hús iránti étvágyát” címmel jelentetett meg cikket.

Azt is be kell látni, hogy a kínaiak épp csak most kezdtek el igazán húst enni. Az 1960-as években egy átlagos kínai ember kevesebb, mint 5 kilogramm húst fogyasztott évente. Az 1970-es évek végén Teng Hsziao-ping „reformja és nyitása” folyományaként, az 1980-as évek végére a fogyasztás fejenként 20 kilogrammra emelkedett, és mára elérte a 63-at. Ma Kína a világ húsának 28 százalékát fogyasztja, beleértve a sertéshús felét is. És összesen Kína adja a világ lakosságának 18 százalékát.

Nem is vették jónéven a kínaiak a nyugati tanácsot. Pedig az amerikaiak olyan meggyőzően érveltek a kínaiak vegetarianizmusa mellett, hogy náluk kulturálisan beágyazott az olyan növényi húspótlók fogyasztása, mint a tofu vagy a taro. Így a kínaiak jelezték, hogy az olyan globális kihívások kezelésében, mint az élelmiszerválság és az éghajlatváltozás, a nyugati elitnek kellene az élen járnia, ahelyett, hogy a fejlődő országokat sürgetné, hogy húzzák meg a nadrágszíjat annak érdekében, hogy fenntartsák a nyugati fejlett országok extravagáns kiadásaihoz való étvágyukat.

A német húsipar üres polcokra, a húsok további drágulására figyelmeztet

A német húsipar a közelgő ellátási szűk keresztmetszetek miatt figyelmeztetett, különösen a sertéshús tekintetében. A hentesek a jelenlegi német baloldali kormányt hibáztatják, amely jól ismert a hús elleni támadásairól és a növényi alapú étrend átállásra tett erőfeszítéseiről.

„Négy, öt, hat hónap múlva semmi nem lesz a polcokon” – jósolja az egyik nagy német húsipari szövetség elnökségi tagja. Az árak jelentős növekedésére is számít, de azt nem tudta számszerűsíteni, hogy ez 20, 30 vagy 40 százalék lesz. „A jelenlegi szövetségi kormány szeretné felszámolni az állattenyésztést Németországban, és átállítani az étrendet a zöldségekre és a zabpehelyre” – mondta.  Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a kormány ideológiája ellenére „az is tény, hogy Németországban az emberek több mint 90 százaléka még mindig húst vásárol és eszik”.

A mezőgazdasági és zöldpolitika azonban elfojtja a német hústermelést, így Németország teljes mértékben függővé válik a külföldi országok termelőitől, és Németország immár a legnagyobb húsimportőr Európában. Németországban idén összességében az élelmiszerárak 40 százalékkal, ezen belül a burgonya 73 százalékkal növekedett. A további árugrások katasztrofálisak lehetnek a német fogyasztók számára.

A húsárak drámai emelkedése azonban igazából beleillik a növényi alapú étrendre való átállást aktívan hirdető német kormány napirendjébe.

Míg a zöld politikusok elítélték a húsevést, a társadalmi valóság más, hiszen egy 2016-os felmérés szerint a németek 83 százaléka eszik húst hetente többször is, és a német lakosság több mint negyede minden nap eszik húst.

Már a német iskolai étkeztetésben is

Freiburgban, kihagynák a húst az iskolai étkeztetésben, vegetáriánus étrendre kényszerítenék a gyerekeket, ami dühöt váltott ki a szülőkben, akiknek

ráadásul az eddigi 3,90 euró helyett 4,80 eurót kell fizetniük egy iskolai ebédért.

Nem igazán megmagyarázható az sem, hogy a vegetáriánus étel miért kerül többe, mint a hús alapú ételek. Évente több mint 500 ezer ebédet szolgálnak fel a freiburgi iskolák étkezdéiben. A stuttgarti mezőgazdasági és élelmiszerügyi minisztérium elhatárolódott a döntéstől, mondván, hogy a hús is a kiegyensúlyozott táplálkozás része.

De nem csak német példák vannak. Hollandiában például egy olyan programot indítottak, amelynek célja, hogy a gyerekeket megismertesse a rovarokkal az étkezésben, ezzel csökkentve a húsfogyasztást, és olcsóbb élelmiszer-alternatívát kínálhasson a lakosságnak.

Húsadó a hatalmas infláció idején?

A zöld gondolat jegyében a berlini környezetvédelmi közgazdászok egy csoportja még tovább menne. A húsárak masszív emelését szorgalmazzák az éghajlat megmentése érdekében. Miközben tombol az infláció, az adók révén hatalmas húsáremelést szorgalmaznak. A csoport modellszámításai szerint az éghajlatváltozással összefüggésben az állattenyésztés közvetlen környezeti költsége a marhahúsnál 9,21 dollár/kilogramm. Ha ezt a költséget a marhahús árára kivetnék, akkor a marhahús termékek akár 56 százalékkal is drágulhatnak. Hasonlóképpen a baromfihús 25 százalékkal, a bárány- és sertéshús 19 százalékkal drágulna.

Eközben Németországban a Greenpeace felszólította a szövetségi kormányt, hogy igazítsa a hús- és tejtermékek áfáját a szokásos 19 százalékos kulcshoz, cserébe csökkentheti a gyümölcsök és a zöldségek áfáját, vagy teljesen eltörölheti azt. Mindenesetre a kormányok eddig heves ellenállásba ütközhetnek azokkal a tervekkel szemben, amelyek a hús csökkentését vagy megszüntetését célozták polgáraik étrendjéből. Egy Ausztráliában végzett közvélemény-kutatás kimutatta, hogy a megkérdezett férfiak 73 százaléka szívesebben halna meg 10 évvel korábban, minthogy lemondjon a steakekről és a hamburgerekről. 

Míg a felmérésben részt vevők 81 százaléka nyilatkozott úgy, hogy törődik az éghajlattal, addig 78 százalékuk azt mondta, hogy nem hajlandó lemondani a húsról. 

Fotó: 123rf.com


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 26 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés