Katasztrofális következménye lehet: Brüsszel ismét az adósságra koncentrál

2022. november 23. 7:41
Módosítja az úgynevezett Stabilitási és Növekedési Paktum irányelveit az Európai Bizottság, vagy legalábbis azt állítja: a középpontban továbbá is az államadósság marad, annyi különbséggel, hogy annak csökkentése érdekében nagyobb mozgásteret kapnak a tagállamok. Míg a javaslatoknak nem mindenki örült, a Bloomberg egy vezércikkben figyelmeztette az Uniót, hogy „adósságfétise” akár katasztrofális következményekkel is járhat. A Bloomberg merész megoldási javaslattal is előállt.

„Változnak” az EU fiskális/költségvetési szabályai

Reformra kerül az úgynevezett Stabilitási és Növekedési Paktum, amelynek célja az Uniós tagállamok összehangolt gazdaságpolitikája. Az évek során az egyezményt nagy vita övezte, ugyanis mindkét részről heves kritikának tették ki: az alacsony közkiadások és adósságszint hívei egyrészt kifogásolták, hogy a szabályok nem kellően szigorúak, és az EU-tagállamok mindig kisebb mértékben konszolidálják költségvetésüket, mint amennyi az adósságszint csökkentéséhez szükséges lenne.

Másrészt a nagyobb költségvetési rugalmasság hívei szerint, a költségvetési szabályok visszafogják a gazdasági növekedés elősegítéséhez szükséges állami beruházásokat. Azzal érvelnek, hogy ha a cél a GDP-arányos adósságszint csökkentése, akkor az országoknak a GDP növelésére kell összpontosítaniuk az adósságszint csökkentése helyett, hogy „kinőjenek” az adósságból.

A Bizottság múlt héten szerdán (november 9) vázolta fel egy közleményben a „reformált” Stabilitási és Növekedési Paktum irányelveit: a lényeg, hogy az eddig is jól ismert kritériumok továbbra is érvényesek (az államadósság ne haladja meg a GDP hatvan százalékát, az államháztartási hiány pedig a GDP három százalékát), ahogyan azon eljárás is, amelyet Brüsszel indíthat ezek megsértése esetén. 

A legnagyobb változás, hogy nagyobb hangsúly kerül az államadósság fenntarthatóságára egy úgynevezett „differenciált megközelítés” keretében: a költségvetési szabályok alkalmazásáról a jövőben a tagállamok egyénileg egyeztethetnek az Európai Bizottsággal.

Brüsszel ezáltal testre szabott költségvetési terveket ajánl fel a tagállamok számára annak érdekében, hogy a kormányzati kiadások olyan pályára kerüljenek, amelyek lehetővé teszik a folyamatos adósságcsökkentést néhány éven belül: a magas adósságszintű országok (például Görögország és Olaszország) négy évet, míg a közepes adósságszintű országok legfeljebb hét évet kapnak, hogy elérjék ezt az utat.

Vegyes reakciók 

A törvénymódosítási javaslatokat vegyes reakciók fogadták: egyrészt, a dél-európai államok – amelyeket legjobban érintette az egy évtizeddel ezelőtti világgazdasági válság – örömmel fogadták a változásokat – Görögország és Portugália pénzügyminiszterei bejelentették, hogy jónak tartják a Bizottság irányát. 

Ezzel szemben Németország egyenesen ellenzi a „lazább” költségvetési szabályok bevezetését. Christian Lindner német szövetségi pénzügyminiszter már a javaslatok közététele után kifejezte aggodalmát a német sajtónak, kiemelve, hogy az új irányvonal akár akadályt is jelenthet a német gazdaságpolitika sikeres végrehajtása számára.

„Egy egységes monetáris unióhoz egységes fiskális szabályok is szükségesek” - hangsúlyozta Lindner. A német álláspont szerint a tagállamoknak nem lenne szabad testre szabott szabályokat kitárgyalni a Bizottsággal, ugyanis a kormányok tetszésük szerint alakíthatják ezeket, ami komoly gazdasági instabilitást okozhat a 27 államból álló blokkon belül. 

Ismét az adósság a középpontban  

A Bizottság célja e gazdaságélénkítő módosításokkal elvileg az lenne, hogy az Uniós tagállamok eltérjenek az egy évtizeddel ezelőtti rendkívül káros neoliberális megszorító gazdaságpolitikától, amely Görögországot és számos más országot sodortak mély szegénységbe és munkanélküliségbe.

A friss javaslatok fényében a Bloomberg mégis kritikusan számol be Európa „adósságfétiséről”:

a híres gazdasági lap szerint az Unió túlzott mértékben koncentrál az államadósság problémájára, amit ráadásul éveken keresztül nem tudott megoldani – sőt az olyan események, mint a koronavírus világjárvány most pedig az orosz-ukrán háborúval összefüggő energiaválság újra és újra aláásták a blokk terveit és tovább súlyosbították a problémát.

Az amerikai székhelyű lap kiemeli azt, amire tulajdonképpen a kapitalizmus válfajai elméletkör is rámutat: vagyis arra, hogy egy közös valuta és a szabadpiaci együttműködés kombinációja egyértelműen a német export-orientált gazdaságpolitikát díjazza, miközben adóssághegyeket eredményez a kontinens déli részén.  

Egy évtizeddel ezelőtt az ilyen egyensúlytalanságok – a rossz kormányzással együtt – olyan pénzügyi összeomlást eredményeztek Görögországban, amely majdnem szétszakították az euróövezetet,emberek millióinak szenvedést okozva - jelenik meg az elemzésben. 

Forrás: Bloomberg

A Bloomberg rámutat: Brüsszelnek a világgazdasági válság után sem sikerült hízelgő megoldásokat találnia, hiszen a világjárvány enyhítésére és az érzékeny energiaárak hatásainak tompítására fordított sürgősségi kiadások közepette az adósságterhek főként növekvő pályára mozdultak el – 2021-ben az euróövezeti kormányok összesített bruttó adósságának átlaga a bruttó hazai termék 95 százalékát tette ki, ami a 2010-es 86 százalékhoz képest jóval meghaladja az elfogadott 60 százalékos célt, mutat rá az elemzés. 

Gazdasági katasztrófához is vezethet

A szerkesztőség által közétett elemzés továbbá hangsúlyozza, hogy az Európai Unió „adósságfétise” nem tarthat örökké, ugyanis ezzel a megközelítéssel eljön majd az az idő, amikor egy nagy kormány fizetésképtelenné válik és a blokk nem rendelkezik majd olyan megoldásokkal, amelyeknek eredményei ne okoznának gazdasági katasztrófát. 

Erre egy esetleges példa Olaszország lehet, amelynek államadóssága meghaladja a GDP 150 százalékát és a pozitív előrejelzések ellenére a magas kamatok eredményeképpen nem biztos, hogy a dél-európai állam hamarosan csökkenteni tudja adósságszintjét - írja a Bloomberg

A lap kiemeli, hogy csak az adósságráta kordában tartása érdekében az olasz kormánynak tartós megszorításokat kellene bevezetnie, ami egyértelműen káros befolyással lenne a közvéleményre és az állami beruházások radikális csökkentését is eredményezné.

Ahhoz pedig, hogy az államadósság a GDP 60 százalékára csökkenjen, még két évtizeden keresztül is, tartós elsődleges (költségvetési) többletre lenne szükség – amihez jobb teljesítményt kellene mutatni, mint amelyet bármely ország valaha elért, hangsúlyozta a Bloomberg. Az elemzés továbbá azt is felvázolja, hogy ha elérkezik az a pillanat, amikor a piacok úgy döntenek, hogy Olaszország adóssága fenntarthatatlan, a döntéshozóknak csak két lehetőségük lesz:

leírják az adósságot a magánbefektetők terhére, vagy megmentik Olaszországot az uniós adófizetők pénzéből. 

A jelenlegi körülmények között az első forgatókönyv valószínűleg pénzügyi válságot váltana ki – mivel az olasz bankok az államadósságuk legnagyobb birtokosai, míg a második esetben a „gazdagabb” tagállamok – mint például Németország – egyértelműen elleneznék a koncepciót, emeli ki az elemzés. A Bloomberg szerint a problémára egy fiskális unió létrehozása lehetne a válasz, ugyanis ezáltal megoszlana a kockázat az tagállamok között és biztosíthatóvá válhatna az euró hosszabb távú életképessége.

(Fotó: 123RF)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 12 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Akik jól választanak - európai és amerikai mércével mérve - , azok kapnak pénzt, akik meg rosszul, mint például Olasz- és Magyarország, azoktól még azt is elvennék, amijük van, ami nekik járna.
A népeket egzecíroztatják ezek az egyesült kápók. És teszik ezt büntetlenül. Egyelőre.

Klárának az Európai Egyesült Államok terve is de ragyogó. Még egy nagy vízfej, egy még nagyobb pénznyelő szervezet a többi mellé, hogy ők jól éljenek, a népek rovására.
Hogyan hordhat ilyen rongyembereket a hátán a föld?

Amikor ezeket az egyre nagyobb hiteleket felveszik a nem tudom kiktől, akkor a jövő generációira nem gondolnak? Miből adják majd vissza a gyerekeink és a gyerekeink gyerekei ezeket a horribilis összegeket?
Bezzeg amikor a zöldítésről, ami egy meg nem fogható, át nem látható valami, van szó, akkor halálra aggódják magukat a következő generációkért, de a kézzel fogható pénz, az most kell, háborúra is, ha úgy támad kedvük.
De ezt büntetlenül nem fogják megúszni. Játszadoznak Magyarországgal, míg ők korrupciót halmoznak korrupcióra, fölösleges háborúba csörgetve be a pénzt - a saját zsebeik mellett.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés