Tovább zuhan a bitcoin, de mennyire lesz hosszú és hideg a kripto-tél? 

2022. november 22. 14:45
Legtöbben csak a hírek, tudósítások szintjén követik a kriptovaluták piacát, ám aki volt olyan bátor és befektetett bitcoinba, ethereumba vagy más hasonló kriptopénzbe, az most gondolkodhat, hiszen egy év alatt több mint harmadára zuhant a főbb kriptodevizák árfolyama, a kisebbeké pedig – sok esetben – még többet csökkent. Lesz ebből felépülés?
 Halaska Gábor írása a Makronómon

Különösen azok a kisbefektetők vannak most gondban, akik az utóbbi egy-két évben szálltak csak be ebbe a furcsa spekulációba.

A legrosszabbul pedig azok jártak, akik nem a TOP10, TOP20 legismertebb kriptodevizába fektettek, hanem az összesen közel 9300-féle kriptoeszköz közül sikerült valamilyen ismeretlen, a legtöbb esetben nagyot zuhanó kripto-üdvöskét választaniuk. 

És még nem is szóltunk azokról, az „ügyes” kezdeményezésekről, amelyek valamilyen nemzetközi vagy éppen hazai megmondó ember vagy guru által népszerűsített, ámde semmilyen kriptotőzsdén sem jegyzett „himi-humi” coin-ok formájában gyűjtöttek pénzt a legkülönfélébb célokra. Döntő többségükkel valamilyen multilevel piramisjátékot, például más kripto-eszközökbe történő befektetéseket próbálgatva.

Ez utóbbi „üzletemberek” talán még mindig hisznek abban – legalábbis hivatalos nyilatkozataikban – hogy az emberektől összegyűjtött valódi pénzük, tőkéjük, beforgatva valamilyen saját projektbe, később a blokklánc forradalomban fialhat. 

A kriptotőzsék egyébként nem túl szabályozott virtuális piacterek (szerverek), amelyek saját „pénzzel” is rendelkeznek a minimális likviditás biztosítására, de jellemzően inkább összekötik a kriptopénzeket egymás közt vagy valódi devizára „elcserélni” kívánó feleket.

Ha ezeket feltörik (mint láttuk nagyobbaknál is), az

ott tárolt kripto-eszközök egy része vagy akár egésze is elveszhet,

hiszen azokat hamisítani nem lehet, de ellopni igen!

Igyekszünk nem pálcát törni a bitcoinpártiak és a bitcoint ellenzők tábora felett, hiszen mi sem látunk a jövőbe. Inkább megpróbáljuk a lehetetlent: megtippelni azt, hogy merre halad ma a kívülállók számára totálisan átláthatatlan kriptovilág.

Fontos! Ne keverjük a blokkláncmegoldásokat és a kriptopénzeket!

Először is határozottan külön kell választani azt, ami a témában kevésbé jártas polgárok fejében szorosan összetartozik. Egyfelől

a blokklánc technológiákat, másfelől pedig a blokklánc technológiákra épülő, már jó ideje kibocsátott értékmérőket: a bitcoint, az ethereumot, továbbá az említett 9300-féle,

esetenként csak egy-két, vagy akár több tucat kriptotőzsdén kereskedett hasonló társukat. 

Ahogyan a fenti mondatból is látszik, a blokklánc „csupán” a technológiát jelöli, azt a különleges megközelítést és az ezekre épülő szoftver-megoldásokat, amelyek lényege, hogy egy adott kódsorozat de facto lemásolhatatlan legyen.

Ezt „tudja” a blokklánc. Mégpedig azért, mert (nagyon leegyszerűsítve) az adott kódsor valódiságát és hitelességét „milliónyi” másik, a hálózaton lévő számítógép – bányász és tranzakciós gépek – gyakorlatilag valós időben, egyszerre, véletlenszerűen ellenőrzik.

A blokklánc-megoldásokat tehát egyfajta hamisíthatatlan pecsétként kell elképzelni, amely (tehát maga az egyedi, digitális kódsor) kiválóan alkalmas akár fizikai értékpapírok, gépek, valódi pénzzel történő fizetések, átutalások egyediségének igazolására, a személyazonosságunk igazolására (főként az online térben), a számlapénzek biztonságának növelésére. Használható továbbá akár romlandó élelmiszerek útjának nyomon követésére a termelőtől a fogyasztóig, esetleg digitális műalkotások egyediségének azonosítására (ezek az úgynevezett NFT-k), és további tucatnyi hasonló dologra. 

Akkor mi az a kriptodeviza, vagy kriptovaluta?

Amit tehát a fentiektől el kell különíteni, azok a kriptodevizák, melyeket kissé pontatlanul sokan kriptovalutáknak neveznek – a valuta ugyanis általában készpénz, így ami digitális, az inkább csak deviza néven lehet(ne) nevezhető. De a lényeg, hogy a kriptodevizák (megint csak nagyon leegyszerűsítve)

olyan értékkel felruházott, egyedi és hamisíthatatlan kódsorok, amelynek biztonságát a bennük használt blokklánc technológia garantálja. 

Ezeket – ahogy írtuk – el lehet lopni, ha nem őrizzük jól (ahogyan az igazi pénzt is), de duplikálni nem lehet őket, mert a rendszer minden egyes tranzakció során ellenőrzi ezt a valódiságot, és csak az eredetit fogadja el jónak, a hamisított elfogadását mindig visszautasítja. Azaz, ha valaki hamis bitcoint próbálna dollárra vagy más kripto-eszközre, vagy bármire elcserélni (fizetni vele), azt a rendszer bizonyosan megtagadja.

Lépjünk kicsit vissza: gondoljunk bele, hogy a papírpénz sem más, mint egy olyan darab papír, amelynek valódiságát és egyediségét a rajta lévő sorozatszám és a pénznyomtatásnál használt speciális technológiák garantálják. 

Rendben, de van értéke egy techonógiának, vagy az ezzel létrehozott "érmének"?

Végül egy újabb, harmadik kérdés, hogy akár a blokklánc alapú kriptodevizák, akár a papírpénzek (ha egyediségük egyébként nem vitatott) milyen értéket képviselnek a piacon, a tőzsdén, azaz mit adnak értük cserébe mások. Mennyit érnek egy nagy közös – ma már globális, ám régen csak a vásárcsarnokok, marhatőzsdék formájában létező – piactéren. 

Természetesen a befektetők, a spekulánsok leginkább a harmadik kérdésre koncentrálnak: mennyit ér most, és mennyiért tudom majd továbbadni 1 nap, 1 hónap, 1 év vagy 10 év múlva?

Igaz, az is nyilvánvaló, hogy mondjuk

a bitcoin vagy az ethereum értéke egyáltalán nem független attól, hogy mennyire sikeresen terjed, mire használható a valóságban a blokklánc technológia. Illetve, hogy kellően biztonságosak-e maguk a kripto értékmérők, továbbá például, hogy mennyire számítanak likvidnek és feltörhetetlennek a kriptotőzsdék. 

Ez utóbbiakról is lehetne akár egy egész fejezetet írni, ahogyan a kriptoértékmérők előállításáról, azaz bányászatáról is – ám ezeket most tegyük félre. Inkább azt próbáljuk meg kideríteni, hogy hol áll ma a blokklánc technológia, és ebből következőleg a kripto eszközök hosszabb távú felértékelődésének milyen esélyei lehetnek. 

A Stylers Group szakértői összeszedték számunkra a technológia (nem pedig a kriptopénzek!) legfontosabb trendjeit (lásd erről keretes anyagunkat a cikk végén).

Alább pedig a Bitcoin elmúlt évi dollár árfolyamát mutatjuk meg, amelyből látható, hogy a dollár erősödése ellenére kevesebb, mint harmadára zuhant 12 hónap alatt az árfolyam).

 Forrás: Yahoo! Finanace

Mi lehet a drámai értékvesztési folyamatok mögött?

Ahogyan az előzőekben utaltunk rá, a technológiai trendek végső soron egyáltalán nem függetleníthetők a kriptodevizák aktuális piaci értékétől. Ugyanakkor számos ok miatt rendkívül nehéz a piaci folyamatok mögé nézni.

Gondoljunk csak bele, hogy az elmúlt évek alatt hatalmasra duzzadt kriptotőzsdéken pár hét vagy hónap alatt nagyobb a forgalom, mint amennyi a teljes magyar költségvetés éves bevétele. 

Ez azt jelenti, hogy világszerte milliók fektettek kisebb nagyobb vagyonokat kriptoeszközökbe, ráadásul az utóbbi egy-két évben már nem csak vagyonos emberek, de

vállalatok, intézmények, tehetős emberek pénzét kezelő alapkezelők is vásároltak, összesen dollármilliárdos nagyságrendben

a legismertebb kriptodevizákból. 

Amint azonban híre kel annak, hogy egy-egy nagyobb állam be akarja tiltani vagy szigorúan akarja szabályozni ezeket (például Kína, Oroszország, vagy éppen az USA, EU), esetleg egy-egy hatalmas, dollármilliárdnyi eszközt kezelő tőzsdét feltörnek, rögtön megrendül a nemzetközi befektetői bizalom a kriptodevizák iránt. Most ilyen események is történtek, de sok nagy piaci szereplő a gazdasági visszaeséstől (is) tartva stabilan az eladói oldalon van, nem ide, inkább más területre menekítik a pénzeket, például az egyre magasabb kamatok miatt akár az "atombiztos" államkötvények felé, mégpedig világszerte.

Mennyit ér valójában a bitcoin?

Jogos a kérdés ezek után, hogy valójában mennyit érnek az olyan (virtuális) devizák, amelyek mögött sem államok pénzügyi ereje, sem gazdasága, sem GDP-je, sem hadseregek kényszerítő ereje nem áll.

A válasz röviden: hosszú távon nem tudja senki, ám az bizonyos, hogy ma és holnap is pontosan annyit, amennyit éppen adnak érte a kriptotőzsdéken. 

Ám, a cinizmust félretéve: erre a kérdésre az igazi választ a mára kialakult kriptopiacok következő éveinek tényleges hírei, trendjei és ármozgása adhatja meg, ami tükrözi majd a globális véleményeket és várakozásokat a kriptovilággal szemben. Másképpen: az árfolyam a fentiek szerint, akár lassan eshet vagy zuhanhat évekig, de felfelé is araszolhat vagy száguldhat, a piac értékítélete szerint. Bizonyosat senki nem tudhat ma erről. (Gondoljunk arra, hogy még az olyan stabil és "fix" értékmérők, mint a svájci frank vagy az arany is nagy átértékelődéseken mentek keresztül 10-15 év alatt. Honnan tudhatjuk, hogy egy fiatal "pénz", mint a bitcion vagy az ethereum mit fognak érni 5-10-15 év elteltével?)

Egyelőre annyit tudunk mondani, ha a több éves, nagyobb ívű folyamatokat nézzük, hogy az istenigazából

2017 nyara óta tartó globális kriptoőrület több hullámban repítette óriási magasságokba, majd mélységekbe, a bitcoin és más vezető digitális pénzek, vagy a valami miatt felkapott kis társaik árfolyamát.

Ám természetesen az óriási kripto-vagyonokkal rendelkező stakeholderek (akik már a kezdetekkor a tűz közelében voltak, amikor még semmit sem értek ezek az eszközök) egy-egy hosszabb áremelkedési ciklust követően nyilvánvalóan

alaposan nyakon öntik a piacot, dollárban kifejezve is hatalmasra duzzadt vagyonuk egy részével,

hogy realizálják a profitot. Hogy a rengeteg digitális „valamilyüket” valódi pénzre, tőkére váltsák.

Ez az immár öt éve tartó húzd meg-ereszd meg játék érhetett most a végéhez 2022 tavaszán.

Az abszolut csúcs 2021 novemberében 64 ezer dollár felett volt, az 2022-es év csúcsa pedig március végén volt 47500 dollár körül. Ezzel szemben ma 17 ezer dollár alatti a kurzus, tavasz óta folyamatos leértékelődés mellett. 

Idén tavasztól ugyanis úgy tűnik, hogy a háború, az infláció, továbbá a világgazdasági válság réme az eddig lelkes kripto-befektetők millióit tántoríthatta el attól, hogy újra és újra „kemény-valutát”, azaz igazi pénzt adjanak ezekért a „játékpénzekért”, így, ha tartják is befektetéseiket, újabb lelkes vevő egyre kevesebb lehet. A nagy eladók így tehát kevesebb új beszállóval kell megelégedjenek ebben a fura globális játékban, amit sokan a középkori holland tulipánhagyma őrülethez hasonlítanak. (Ez utóbbiból egyébként egészen fogyasztható, tanulságos amerikai kosztümös film is készült.

A bitcoinra visszatérve: a fenti hatalmas árfolyam-hullámzásokkal mutatkozik meg

a kriptopénzbefektetések piramisjáték jellege, amelynek fő hajtóereje eddig a blokklánctechnológia mindenhatóságába vetett (vak)hit volt.

Hiszen ha egyszer a véges darabszámú bitcoin lesz az új csodás világpénz, vagy a véges elérhetőségű digitális aranyént tekintünk rá, akkor az értéke szinte végtelen. (Miért? Mert ma pár millió ember értékeli nagyra, de ha egyszer 3-5 milliárd felnőtt szeretné megvenni, akkor az egekig nőhet az ára.)

Ugyanakkor, ha a kriptovilág a süllyesztőbe megy évek múltán, úgymond „kimegy a divatból”, akkor pedig az coin-ok értéke inkább a nullához fog közelíteni.

Melyik a valós forgatókönyv? Ez ma hit, és nem pedig bizonyosság kérdése.

Mindez azonban elmondható végső soron az irreálisan értékelt részvényekről vagy akár túlértékelt ingatlanokról is, hiszen így alakulnak a tőzsdei árfolyambuborékok. Ezek kialakulásának és természetének kutatása külön tudományág, ám azt nem tudhatjuk ma, hogy évek múltán hová futnak ki ezek a trendek, divatok, beleértve a kriptoőrületet is. 

Erről mi is csak spekulálni tudunk: amennyiben a most felnövekvő generációk, pontosabban azok szószólói elfogadják általános és egyetemes értékmérőknek a blokklánc kódsorokat, akkor például a bitcoin, legalább részben (persze lassan, fokozatosan) átveheti az új generációk fejében az arany, vagy legalábbis az igazi pénzek, kötvények, részvények mai szerepét.

Ahogyan egy bitcoin belső értékét mindössze a kibányászásába fektetett energia ára adja, addig az arany, mint fém sem bír sok használati értékkel; mindössze annak ritkasága és ékszerként, esetleg nyomtatott áramkörökben történő használata ad - az egyébként túl puha, szerszámoknak alkalmatlan - ám ritka sárga fémnek némi használati értéket.

Ezen túl

az arany értéke, használati cikkekre, szolgáltatásokra való átválthatósága sem több, mint egy erős „közmegegyezés” pár ezer éve, igaz immár mintegy 8 milliárd ember között.

Az arany a ritkaságához hasonló "korlátozott elérhetőség" azonban a bitcoinba is be van kódolva (a szó szoros értelmében is...), mert véges darab bányászható belőle számítógépekkel.

Ha a jövő felnövekvő generációi ezt kellően nagy számban elhiszik-elfogadják, akkor például a 100 ezer forint értékű árammal egykor kibányászott (kiszámított) "423WN785_xvgCNN_375DZGSZIV_4q4898433" kódsor, ami nem másolható le, nem hamisítható, miért ne érhetne éppen annyit mint ma egy ugyanilyen haszontalan, hat grammos aranylánc?

 

Hol tart és merre megy a blokklánc, mint technológia?

Csak 2021-ben 6,6 milliárd dollárt (2600 milliárd forintot) költött a világ blokklánc-alapú fejlesztésekre, az előrejelzések szerint pedig ez az összeg 2024-re megduplázódhat. Mindeközben az egyik legmeghatározóbb technológiává lépett elő rögtön a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás mögött, közel 40 millió felhasználóval globálisan. Egészen elképesztő növekedést jósolnak tehát a blokklánc megoldások piacán, a kérdés csak az, hogy mely területek kerülhetnek fókuszba 2023-ban – teszi fel a kérdést Gönczy Gábor, a Stylers Group vezetője. Szerinte az alábbi példák is rámutatnak arra, hogy szinte minden területen hasznát vehetjük a blokklánc nyújtotta előnyöknek: gyakorlatilag ott, ahol több fél együttműködésére van szükség, az ügyletek résztvevői a technológia segítségével győződhetnek meg arról, hogy adataik, értékeik, pénzügyeik nem sérülnek. Ez pedig egyre fontosabb lesz, ahogy halad előre a digitalizáció, sőt, biztonsággal kijelenthetjük, hogy a blokklánc nélkül a jövőnk szinte elképzelhetetlen – húzza alá Gönczy Gábor.

1. A blokklánc is rohamléptekben zöldül
Az energiakrízis miatt egyre több kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy mennyire fenntartható ebben a helyzetben az óriási energiaigényű számítási kapacitások biztosítása. Miközben valóban egyes országok éves fogyasztását emészti fel például a Bitcoin bányászata, kevesen tudják, hogy ez az ágazat a kifejezetten zöldek közé tartozik: jelenleg az energiafelhasználásuk mintegy 57 százalékát megújulók fedezik, ez pedig a kedvező szinergiák (például a szél- és szélerőművek időszakos túltermelése) miatt a jövőben valószínűleg csak tovább erősödik.

2. Tovább hódítanak az NFT-k
Az NFT-k (Non-Fungible Tokens, azaz nem helyettesíthető tokenek) lehetővé teszik egy-egy értéktartó eszköz tulajdonjogának kétség nélküli biztosítását. A megoldás gyakorlatilag letarolta a művészeti ágakat, és nagyon úgy tűnik, újabb területeket hódít meg. A legnagyobb zenészek jelentetik meg dalaikat NFT-formátumban, ahogy prémium italgyártók is használják a technológiát, sőt olyan márkák mint a Nike és a Dolce & Gabbana is NFT-ket kapcsolnak legújabb kollekcióikhoz – és várhatóan tovább terjed az őrület, mely egyben óriási üzlet is.

3. Digitális identitásunk kulcsa
Ahogy egyre több hétköznapi tevékenységünk kerül át az online térbe, felmerül a kérdés, hogyan hitelesíthetünk hivatalos dokumentumokat, rendelkezhetünk egészségügyi adatainkkal vagy éppen intézhetünk olyan közügyeket biztonságosan, melyeket korábban csak a hivatalokban volt lehetőségünk. Számos országban már most is a blokklánc a digitális személyazonosság kulcsa, hiszen ez az a technológia, mely kétségkívül szavatolja, hogy nem tudnak illetéktelenek belenyúlni hivatalos ügyeinkbe vagy hozzáférni privát adatainkhoz.

4. Jönnek-mennek a vakcinák
A koronavírus-járvány egyik fontos hozadéka a világszintű oltási kampány volt, és úgy tűnik, ez a jelenség hosszabb távon is velünk marad. Az oltóanyagok elosztása komoly logisztikai kihívást jelent, ugyanakkor számos sajnálatos példa volt a vakcinák hamisítására is. Az előbbiekbenrészletezett előnyök miatt a blokklánctechnológia kifejezetten alkalmas az oltóanyagok útjának követésére, illetve annak biztosítására, hogy mindenkihez a valódi védelmet nyújtó vakcinák juthassanak el.

5. Blokklánc a felhőben
Az olcsó és rendkívül rugalmas felhőalapú megoldások a blokklánctechnológia területén is egyre népszerűbbek: miközben a fejlesztők gyorsan és könnyedén készíthetnek és tárolhatnak blokkláncalkalmazásokat és okosszerződéseket, a cégek bérköltséget takaríthatnak meg, mivel a hálózatfejlesztést nem házon belül kell végezni. Ezzel lényegesen nagyobb erőforrásokat fordíthatnak termékoptimalizálásra, a felhőszolgáltatótól pedig hatékony és agilisan reagáló infrastruktúrát kapnak.

 


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 15 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Nem értetted meg a cikket. Az általad felsoroltak esetén keveredik a valódi használati érték, és a képzelt/közmegegyezéses érték.

Fürdőkádat, WC-csészét lehet csinálni Mars-kőzetből, Hold-porból, de fából, porcelánból, acélból és műanyagból is. Ezek közül egyik-másik praktikusabb. Egy tömör arany WC-csésze súlya több tonna, tehát feleslegesen erősebb födém kell alá. Azaz, ha az aranynak nem lenne virtuális bizalmi értéke, mint a papírpénznek, csak azok csinálnák ebből a fürdőt, akiknek már nem jut elég akril, vagy könnyebb fém.
Másik oldalról: mutogasd az arany láncod egy amazonasi törzsnek, megnézik, kipróbálják, mennyit bír, majd a szakadt darabokat eldobják. Ellenben pár acél nyílhegyért a fél falut odaadnák asszonyostól.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés