Fel kell kötniük a nadrágot a mezőgazdászoknak

2022. november 16. 17:36
Bár a mezőgazdasági terméshozamok évtizedek óta növekednek – nagyrészt a műtrágyák genetika terén elért eredményeinek köszönhetően – , a mezőgazdászok még tovább is növelhetik a terméshozamot, ha gondosan választják ki, mit hová ültessenek – állítja egy friss, a Nature-ben megjelent tanulmány.

A termőterületek meglepően nagy részét olyan növények termesztésére használják, amelyek sem a tápértéket, sem a gazdasági értéket nem használják ki teljesen. A Nature Geoscience egyik tanulmánya kimutatta, hogy a meglévő földeken ültetett növények megváltoztatásával 

a termelés 825 millióval több ember táplálására lenne elegendő, miközben a vízfelhasználás 10 százalékkal csökkenne.

A jelenlegi kihasználatlanság problémáján a globális éghajlatváltozás sem segít: a Nature Food című szaklapban megjelent tanulmány szerint az éghajlatváltozás a 21. század végére 6-24 százalékkal csökkentheti a kukorica terméshozamát.

A termőhelyi eltérések a szegény országokban a legszélsőségesebbek

Az eredetileg a Proceedings of the Royal Society folyóiratban megjelent tanulmányból kiderül, hogy az elemzett 12 növény közül a leggyakrabban a maniókát, a rizst, a cirkot és a burgonyát ültették nem megfelelő helyre.

Az első három a kisbirtokosok és a megélhetési gazdálkodók kedvence. Mivel ezeknek a termelőknek minden évben el kell látni a családjukat, gyakran a rossz időjárással szembeni ellenálló képességet helyezik előtérbe a termés maximalizálásával szemben.

A kistermelők nagy részét ugyanakkor valószínűleg nem lehet majd rávenni termesztésük megváltoztatására. A baj azonban igen nagy, hiszen még a gazdagabb országokban lévő mezőgazdasági vállalatokat is arra kényszerítheti, hogy változtassanak a termesztésük módján – emelik ki a tanulmány készítői. 

Amerika legjelentősebb terménye, a kukorica érzékeny a melegre, így genetikai módosításra lehet szüksége ahhoz, hogy még mérsékelt felmelegedés esetén is életképes maradjon

– adta hírül a The Economist

A szójabab – amelyet Brazília termőterületének közel felén termesztenek – várhatóan hasonló sorsra juthat, mint a kukorica. A kávéültetvényesek pedig ugyancsak a szélsőséges hőmérsékleti viszonyokkal küzdenek, amelyek az éghajlatváltozás miatt még gyakoribbá válnak.

Ezzel szemben a kenyérfa – amely hónapokig képes eső nélkül élni –köszöni szépen, teljesen jól van. Azonban a bőséges kenyérgyümölcs-termés nem sokat segít majd a koffeinre éhes dolgozóknak. (A legtöbb kenyérfa faj termése sok keményítőt tartalmaz, ezért nyersen ritkán fogyasztják; de sütik, főzik vagy szárítva lisztté őrlik. Három nagy fa egy családot is elláthat egy évi élelemmel – a szerk.).

Nem minden csak fekete, néha fehér is

A felmelegedés lehetőségeket is teremt. Oroszország, Kanada, Kína és az Egyesült Államok északnyugati részei a hőségnek és a szárazságnak jobban ellenálló búza termőterületeivé válhatnak – bár az erdők kivágása ezekben a régiókban felgyorsítja az éghajlatváltozást. Néhány melegebb, szegényebb terület is profitálhat: a megnövekedett csapadékmennyiség javíthatja a rizstermelést Indiában és Nyugat-Afrikában.

Arról azért nem szabad megfeledkezni, hogy az ehhez hasonló előrejelzések csupán becslések, így gyakran bizonytalanok.

Az viszont biztos, hogy úgy lehet igazán felkészülni a változásokra, ha azokkal együtt mi is folyamatosan változunk. Tehát ahelyett, hogy a mezőgazdászok egyetlen forgatókönyvre készülnének, inkább minél több növényt és azok szükségleteit érdemes megismerniük ahhoz, hogy a lehető legjobban kihasználják egy terület adottságait – von konklúziót a tanulmány.


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 1 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés