Megsemmisítették az EU ellenálló képességét a válság megszorításai

2022. november 18. 9:31
Egészen máig érzékelhetők az Európai Unióban élők jövedelmein azok a borzasztó gazdasági hatások, amelyeket az egy évtizeddel ezelőtti Brüsszeli megszorításokváltottak ki – állítja egy friss kutatás. Az is kiderül, hogy a neoliberális megszorító gazdaságpolitika eredményeképpen a már 27 államból álló blokk válság-ellenálló képessége is drámaian csökkent.

Hatással a jövedelmekre 

Az Európai Unió (EU) 2008-as világgazdasági válságra reagáló megszorító politikái eredményeképpen az övezetben élő polgárok évente 3 000 euróval (1,22 millió forinttal) rosszabb helyzetbe kerülnek, derül ki a New Economics Foundation (NEF) brit kutatóközpont és a Finance Watch nevű gazdasági civil szervezet közös kutatásából. 

A hírhedt 2008-as pénzügyi válság kitörése után ugyanis az EU intézményei szigorú fiskális szabályokat vezettek be, amelyek korlátozták az állami hitelfelvételt és kiadásokat, azzal a céllal, hogy csökkentsék az államadósság szintjét – ennek keretében az európai kormányok béreket és nyugdíjakat csökkentettek, adókat emeltek, néhány esetben pedig munkaerőt is elbocsátottak – emlékeztet a kutatás. 

A két szervezet szerint e megközelítés egyértelműen kontraproduktívnak bizonyult

– a megszorító politikák a bevételek tartós visszaeséséhez, ezáltal pedig a bruttó hazai termék (GDP) alacsony növekedéséhez vezettek, ami szintén a kormányok adóbevételeinek csökkenését eredményezte, így nem kevés országban végül növekedett az államadósság

A jelenségre legismertebb példák a dél-európai államok, amelyek szigorúbb megszorításokat és közkiadás-csökkentéseket hajtottak végre, így magasabb államadósság-szintet is értek el, jelenik meg a jelentésben.

Ezért sem okozhat nagy meglepetést, hogy a megszorításoknak a rendelkezésre álló jövedelmekre gyakorolt ​​hatása nagyon eltérő az Európai Unióban: Németországban a jövedelmek csak egy százalékkal estek vissza a 2008 előtti trendhez képest, míg 

Finnországban és Hollandiában a jövedelmek visszaesése elérte a 15-16 százalékot. 

Az elemzett országok közül Írország és Spanyolország jövedelmeit érintették leginkább a rendelkezések – ott az átlagjövedelem 29, illetve 25 százalékkal csökkent.

Megsemmisült ellenállóképesség 

Az Unióban tapasztalt gazdaságpolitikai szigorítások azonban nemcsak a polgárok jövedelmeire voltak csökkentő hatással, hanem az infrastruktúrára és a létfontosságú közszolgáltatásokra irányuló kiadásokat is radikálisan korlátozták. 

A New Economics Foundation (NEF) és a Finance Watch rámutatnak, hogy ennek eredményeképpen az európai kormányok ma fejenként 1 000 euróval (bő 400 ezer forinttal) költenek kevesebbet köz- és szociális szolgáltatásokra, mint amennyit akkor költöttek volna, ha nem vezetik be a hírhedt 2008 utáni megszorításokat.

Az EU tagállamai – az adóemeléseken és bércsökkentéséken túlmenően – hevesen csökkentették a közkiadásokat és az állami beruházásokat, ami a kutatás szerint Európát kevésbé ellenállóvá tette az olyan gazdasági sokkokkal szemben, mint a koronavírus világjárvány és az ukrajnai orosz invázió által létrejött válság

Sebastian Mang – a New Economics Foundation (NEF) közgazdásza – arról számol be az EU Observer hasábjain, hogy az Unió sikertelen gazdaságpolitikája azon kívül, hogy károsította a közszolgáltatásokat és az életszínvonalat, a blokk éghajlati válság kezelésére tett erőfeszítéseit is aláásta

A közgazdász rámutat, hogy becslések szerint az EU-nak akár 855 milliárd eurónyi beruházásra is lehet szüksége az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez. Ezen túlmenően maga az Unió becslései szerint évente legalább 142 milliárd eurós beruházási hiány keletkezik a szociális kiadások, például az egészségügy és az oktatás terén, hangsúlyozza Mang. 

A New Economic Foundation (NEF) pedig kiemeli, hogy a kormányok 533 milliárd euróval többet fektettek volna be az infrastruktúrába – beleértve a megújuló energiaforrásokat is – amelyek megvédték volna az európai családokat a drámai energiaár-emelkedéstől.

Frank Van Lerven – az intézet makrogazdasági programvezetője – kiemelte, hogy az adósság- és a költségvetési hiány csökkentéshez kapcsolódó mánia visszatartották az európai országokat a növekedési potenciáljuk kiaknázásától, és ennek eredményeképpen alulfinanszírozott a kontinens gazdasági, szociális és energiához kapcsolódó infrastruktúrája – emiatt pedig az európaiak sebezhetőbbé váltak a megélhetési költségek radikális növekedésével szemben, egészíti ki munkatársát Ludovic Suttor-Sorel, a Finance Watch kutatója. 

Nem lenne szabad megismételni 

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) már 2013-ban is beismerte, hogy ez a válságkezelési módszer több kárt okozott, mint hasznot Görögország számára, ennek ellenére két évvel később újabb „megmentő csomag” és további megszorítások érkeztek a dél-európai államba.

Ennek fényében az emberek 70 százaléka aggodalmát fejezte ki a megszorítások újbóli bevezetésének következményei miatt, míg 70 százalékuk ugyanakkor aggasztónak találta, hogy folyamatosan növekednek az államadóságok, derül ki a New Economics Foundation és a Finance Watch, a Censuswide nevű brit tanácsadó együttműködésével még az év elején elvégzett közvélemény-kutatásból. Továbbá az is kiderült, hogy három megkérdezett európaiból kettő egyetért azzal, hogy a kiadásokra vonatkozó szabályokat meg kell változtatni annak érdekében, hogy a kormányok többet költhessenek oktatásra, egészségügyre, szociális ellátásra és munkahelyteremtésre. 

Viszont nem csak a polgárok tiltakoznak a megszorító politikák ellen, hanem Paolo Gentiloni volt olasz miniszterelnök is – egyúttal az Európai Unió gazdaságpolitikáért felelős biztosa, aki beismerte, hogy 

a Brüsszel által erőltetett megszorítósdi meghosszabbíthatta a 2008-as világválságot

A közgazdász már régebben kiemelte, hogy fontos lenne elkerülni ennek a megközelítésnek a megismétlését, amelynek eredményeképpen az állami beruházások egy évtizeddel ezelőtt szinte nullára süllyedtek az Európai Unióban. Hozzátette, hogy a jövő kihívásainak, például a klímaváltozás leküzdése érdekében az állami beruházások ösztönzése rendkívül fontos lesz.

(Fotó: 123RF)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 13 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés