Így hatott a szankciók lebegtetése a gáz árára

2022. november 17. 12:30
A magyar gazdasági és politikai elit egy része az alapvető piaci összefüggéseket sem érti. Így például azt sem, hogy miért hat már az energetikai szankciókról való beszélgetés is a gáz árára.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.

Ma Magyarországon két tábor áll egymással szemben. Az egyik szerint a szankciók miatt magas a gáz ára az öreg kontinensen. A másik oldal szerint ez badarság, hiszen nincsenek is még érvényben az orosz gázzal kapcsolatos korlátozások. 

Az események históriája

Az orosz gáz embargójának ötlete a háború kitörésének napján felmerült. A Time magazin cikke is utalt rá, hogy az orosz GDP harmadát az olaj és a gáz adja. Bár az írás arra is felhívta a figyelmet, hogy Európa a felhasznált földgáz 40 százalékát Oroszországtól veszi, sőt a kontinens vezető gazdasága, Németország esetében ugyanez az arány 50 százalék, a cikk végkövetkeztetésében mégis amellett érvelt, hogy a szénhidrogének embargója a szankciók kulcseleme kell, hogy legyen

A kánonba európai think-tankok is bekapcsolódtak. A Bruegel február végi elemzése határozottan állította, hogy Európa a következő télen is nélkülözni tudja az orosz gázt. Ehhez „csupán” annyit kell tenni, hogy 2023 áprilisáig 400 terrawattórával mérsékeljük a fogyasztásunkat. 

A szankciók lebegtetése, az erről szóló eszmecsere volt, ami az első hullámban az egekbe lökte a földgáz árát. A holland tőzsdén a háború első másfél hetében háromszorozott, 70 euró körüli értékről 210 euró fölé emelkedett egy megawattóra gáz ára. 

Ekkor a német kancellárnak kellett megnyugtatni a piacokat. Olaf Scholz március 7-én kijelentette, hogy Európa nem fogja szankcionálni az orosz szénhidrogéneket. És lássunk csodát, a gáz árfolyama másnaptól zuhanásba kezdett, két héttel később már 90 euró alatt volt az energiahordozó tőzsdei árfolyama. 

Az Unió azonban már az első hetekben sem volt egységes a kérdésben. A balti államok április elején úgy döntöttek, hogy Ukrajna megtámadása elleni tiltakozásuk jeleként nem importálnak több orosz gázt. Ennek azonban nem volt érzékelhető hatása a földgáz árára, ami persze nem meglepő annak fényében, hogy

ez a három ország összesen is csupán a teljes orosz gázexport nagyjából 1,5 százalékát vásárolta meg korábban. 

Azonban nem álltunk attól messze, hogy uniós szinten is hasonló lépés történjen. Az Európai Parlament ugyanis megszavazta azt az állásfoglalást, amely javasolta az Európai Tanácsnak az orosz olaj-, szén-, nukleárisanyag- és gázimport tiltását

Európa gázbeszerzései azonban természetesen nem csökkentek, hanem pont hogy növekedtek a helyzet következtében. A háború kitörésekor ugyanis a kontinens gáztározóinak feltöltöttsége historikusan extrém alacsony szinteken volt. Az orosz gázról történő potenciális lemondás érdekében így a töltöttségi szinteken gyorsan és drasztikusan kellett változtatni. 

A tározók erőltetett menetben történő feltöltése keresleti oldalról lökte ismételten az egekbe a földgáz árát. A töltöttség a cikk megírásának pillanatában 95 százalékon áll, azaz a háború kezdete óta a tárolókapacitás nagyjából 15 százalékának megfelelő többlet gázkereslet szakadt a piacra. Ennek megfelelően

az európai gázárak a nyár végére korábban soha nem látott szintre, 350 euró környékére emelkedtek. 

Egy csipet közgazdaságtan

Az események menetrendje után tekintsük át, hogyan hatnak a szankciók az árra, illetve milyen módon lehet hatással a szankciók lebegtetése a tőzsdei értékre. Egy termék szankciója természetesen csökkenti az adott áru kínálatát. A kínálat csökkenése pedig felfelé hajtja az árakat. Azaz a bevezetett szankcióknak egyértelmű hatása van az adott termék piaci árára. 

Mi a helyzet azonban a szankciókról történő elmélkedéssel? Azt gondolhatnánk, hogy ennek semmilyen hatása nincsen a piaci keresletre és kínálatra, így az árakat sem befolyásolhatja. Ez azonban távol áll az igazságtól. 

A konkrét terméket nézve az Európai Unió 2020-ban a földgáz 27 százalékát vette Oroszországból. Ha a közösség szankciókat fontolgat, akkor a piac ezt a hírt beépíti a várakozásaiba. Bár konkrétan még nem történt korlátozás, a szereplők által érzékelt valószínűsége egy jövőbeni szankciónak megváltozik. Minél többet hallanak róla, annál magasabbnak fogják tartani ezt a valószínűséget. 

Amennyiben egy jövőbeni időpontra vonatkozóan szankciót vezetnek be, akkor az adott termék ára már ma meg fog emelkedni. Hiszen mindenki számára nyilvánvaló, hogy a jövőbeni korlátozások fel fogják hajtani az adott termék árát a bevezetés után.

Így racionális döntés a beszerzéseinket korábbra hozni, azaz most vásárolni. Ez pedig emeli a jelenben a keresletet, így az árat is. 

Pontosan ez történt Európában a gáz esetében. A szankciós gondolkodás arra ösztönözte a közösség tagjait, hogy előre hozzák beszerzéseiket. Ez volt az oka a tározók feltöltöttségének növelését ösztönző lépéseknek. És ez a kereslet volt az, ami a gáz árát az egekbe emelte. 

A fenti mechanizmus ugyanígy működik akkor is, ha nincsen konkrét döntés a szankciókról, ám ennek van reális esélye. Ekkor a piac valamilyen valószínűséggel számíthat a szankciókra, és ennek megfelelően részben fel fog készülni a jövőbeni potenciális áremelkedésre mai beszerzésekkel. Így az azonnali ár már a várakozások megjelenésekor, illetve a szankciók bevezetésének vélt valószínűségének növekedésekor is emelkedni fog. 

Így hat tehát a szankciók lebegtetése az árakra

A szankciókról történő tárgyalások növelik a piaci szereplők által érzékelt valószínűségét a korlátozások későbbi bevezetésének. A korlátozások bevezetése a jövőben emelné az árakat. Erre reagálva az aktorok előbbre hozzák vásárlásaiknak egy részét. Ez pedig növeli az árakat a jelenben. 

Minél többet lehet hallani arról, hogy a politikai döntéshozók beszélgetnek, tárgyalnak a szankciókról, azok potenciális bevezetéséről, annál nagyobb lesz a vállalatok és magánszemélyek által érzékelt valószínűsége a korlátozások bevezetésének. Így egyre erősebb lesz az árfelhajtó hatás is. 

A szankciók lebegtetése ráadásul nem csak uniós, de nemzeti szinteken is megtörtént. Az EU tagállamainak jelentős részében történtek legalább bejelentések, de akár konkrét lépések is az orosz gáz jövőbeni kiváltása tekintetében. Azaz a piaci szereplők vásárlásainak előbbre hozatalát számos faktor motiválta egyszerre. 

Végül ne hagyjuk ki a képletből a pénzügyi piacokat se. A befektetők a fenti eseményeket ugyancsak árgus szemekkel kísérték. Az ugyanis, ha a többi piaci szereplőnél hamarabb látják a kereslet növekedésének előjeleit, remek profitlehetőséget teremt számukra. Ha az árak emelkedni fognak, akkor megéri számukra a jelenben vásárolni, és a későbbi magasabb árszinteken pedig eladni. 

A pénzügyi spekulánsok tehát tovább erősítik a fenti spirált. Az árak így nem csak a gázt használó vállalkozások előbbre hozott vásárlásai miatt fognak növekedni, hanem a befektetők tranzakciói miatt is. Az árak emelkedése tehát a szokásosnál jóval gyorsabb, meredekebb lesz. Pontosan ahogyan ezt idén is láthattuk több ízben. 

Összefoglalás

A piaci szereplők várakozásai ugyanúgy hatással vannak az árakra, mint a tényleges gazdasági események. A kereslet növekedése emeli az adott termék árszintjét. A várható növekedés hatására pénzügyi befektetők is színre lépnek, akik tovább erősítik a fenti folyamatokat. 

Az tehát, hogy az Európai Unió aktívan, több szinten és számos alkalommal is tárgyalt az orosz gáz szankcionálásáról, beindította a fent ismertetett folyamatokat. Az árak brutális növekedésének egyik oka tehát egyértelműen az EU szankciós politikája volt. 

Tekintettel arra, hogy jelenleg az európai inflációs folyamatok egyik fő vezérlője az energiaárak magas szintje, így egyértelműen kijelenthető, hogy az EU elhibázott szankciós politikája, a gázszankciók lebegtetése az egyik fundamentális oka a most tapasztalható drágaságnak, és a keresetek vásárlóértékének csökkenésének. 


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 2 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés