Térképen mutatjuk, milyen erős a háború hatása az inflációra!
Az elmúlt hónapokban nem csak az áremelkedés mértéke, de az infláció növekedési üteme is állandó téma volt az újságok hasábjain és a közbeszédben egyaránt. Egyesek korábban nem látott áremelkedésről, rekord inflációról beszélnek, míg mások a háborút és a szankciós politikát okolják az elszabaduló élelmiszer- és energiaárakért.
Az egyik tábor előszeretettel hivatkozik a háború előtti árdinamikára. És nem teljesen alaptalanul.
Ennek az amerikai pénznyomda mellett a COVID utáni visszapattanás és a már akkor historikusan magasnak tekinthető olaj- és gázárak voltak az elsődleges okai.
A másik tábor viszont a lezárt kikötőkre, a szankcionált termékek alacsonyabb mennyiségére, azaz röviden
És nekik is igazat kell adnunk. Mind a háború, mind pedig a szankciós politika csökkentette bizonyos árucikkek elérhető volumenét. Ez pedig a közgazdaságtan alapvető logikája szerint minden esetben áremelkedést von maga után.
A háborús infláció elmélet híveit igazolja az alábbi ábra is. A legújabb inflációs mutatókat áttekintve egyértelmű, hogy a legmagasabb rátákat Ukrajna szomszédságában találhatjuk. Moldova 34 százalékos drágulási üteme egyébként még mindig alacsonynak tekinthető a háborús övezethez szintén közel található, igaz évek óta kihívásokkal küzdő Törökország 86 százalékos inflációs értékéhez képest, amelyet az alábbi adatfelvétel nem tartalmaz.
1. ábra: A legfrissebb inflációs ráták a kontinens országaiban. Forrás: TradingEconomics.
A háborús infláció narratíva legegyértelműbb bizonyítéka a második legmagasabb drágulási ütemet felmutató ország, mely maga Ukrajna. Keleti szomszédunk 25 százalékos inflációs rátája természetesen nem meglepő.
A háború egyrészt
E két tényező kínálati oldalról növeli az árakat. Harmadrészt a harcok finanszírozása jelentős részben pénznyomtatással történik, mely keresleti oldalról tovább fűti az áremelkedést.
A rangsor következő három helyén Litvánia, Észtország (24-24 százalékos infláció) és Lettország (22 százalékos infláció) áll. Ezután jön hazánk 20 százalékos mutatójával, majd Bulgária és Makedónia 19-19 százalékos drágulási ütemével. Csehországban és Lengyelországban pedig 18-18 százalékon áll a mutató.
Alacsonyabb drágulási ütemet a fentiekkel szemben kizárólag a harcoktól távol található országokban mértek. Svájc esetében 3 százalékon (a svájci frank a háború kitörése óta mintegy 10 százalékot erősödött az euróval szemben), Liechtensteinben pedig 4 százalékon állt a legutolsó inflációs ráta. A kontinens harmadik legkedvezőbb értékét felmutató Franciaország (6 százalék) is a kontinens másik felén található.
Elmondhatjuk tehát, hogy a tények egyértelműen a háborús infláció elméletét támasztják alá. Ukrajnában drámai a drágulás üteme, ám ezen államon kívül is minden egyes kiemelkedő mutató a harcokhoz közel található országhoz tartozik.
Mivel az infláció a pénz értékének romlását méri, így a fenti ábra egyben csattanós választ ad azoknak is, akik szerint a forint gyengülése extrém mértékű vagy független a háborús helyzettől.
Ahogyan láthattuk,
Emellett a forint gyengülésének mértéke – a földrajzi kitettségünk fényében – nem tekinthető kiemelkedőnek.
A legfrissebb hivatalos inflációs mutatók egyértelműen alátámasztják a háborús infláció elméletét. A kontinens legnagyobb drágulási ütemeit mind a harcok földrajzi közelségében található, geopolitikai szempontból leginkább kitett országokban mérhetjük. Törökországot leszámítva Európában a legmagasabb inflációs mutatót Ukrajnában és annak közvetlen szomszédjában találhatjuk.
Az inflációs térkép egyben azt is megmutatta, hogy a forint gyengülése jelentős részben ugyancsak a háború gazdasági hatásainak tudható be. A magyar fizetőeszköz vásárlóértékének csökkenése ugyanis egyértelműen összhangban van a régiós folyamatokkal.
(Fotó: 123RF)
Összesen 25 komment
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászólás szerkesztése
Bejelentkezés