„Megszorítanak” a német vállalatok, hogy túléljék a telet és a válságot

2022. november 3. 11:10
A korábbi, hírhedt görög válságkezeléshez hasonló megszorító intézkedéseket vezetnének be a német vállalatok, hogy túléljék a közelgő telet, derül ki egy friss kutatásból. Ha pedig az elbocsátások és az áremelések nem működnek, sokan komolyan fontolgatják a külföldre költözést is, vagy már el is indultak.

A privát-szektor „megszorít” 

A német vállalatok körülbelül 25 százaléka tervezi a munkahelyek csökkentését, egy tágabb „költségmegtakarítási intézkedéshullám” keretében – derül ki a müncheni székhelyű Stiftung Familienunternehmen (Családi Vállalkozásokért Alapítvány) nonprofit intézet 1080 német céget tartalmazó felméréséből

A legutóbbi, áprilisban végzett felmérésben ez az arány „csak” 14 százalék volt – hangsúlyozza a szervezet. Kiderült az is, hogy a megkérdezett – többnyire kis- és középvállalkozások – 90 százaléka áremelést tervez, vagy már meg is emelte az árait. 

Ezen túlmenően a vállalatok 82 százaléka az „energiahatékonyságba” tervez beruházni, tekintettel a növekvő földgázárakra, míg számos cég kijelentette, hogy támogatja az atomenergia használatának növelését, amelyet egyébként Németország fokozatosan megszüntet.

A kutatás arra is rávilágít, hogy a cégek 13 százaléka – vagyis körülbelül minden nyolcadik – fontolgatja a termelés leállítását, szemben az áprilisi hat százalékkal. Ez nem túl meglepő, hiszen míg 2021-ben az energiaköltségek a teljes értékesítés átlagosan 5,1 százalékát tették ki, ez a szám 2022-ben 8,2 százalékra ugrott, mutat rá a Stiftung Familienunternehmen

Nincs „B terv” 

Ami viszont még aggasztóbb lehet a német vállalatok számára, az az Institute for Economic Reseaerch (Ifo) egy másik friss felméréséből derül ki: az a tény, hogy csak minden harmadik német vállalat rendelkezik vészhelyzeti tervvel az energiaválság kezelésére.

Az intézet szerint főleg a kisebb cégeknél volt hiányos a tervezés – a legfeljebb 50 alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknak mindössze 15 százaléka hajtott végre megfelelő óvintézkedéseket.

Ezzel szemben, a több mint 500 alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknál ez az arány 60 százalékra ugrott a kutatóközpont szerint.

Németországban nem egy új jelenségről van szó, hiszen ahogyan azt a Makronóm korábban megírta: a vészhelyzetre reagálva a Scholz-kormány úgy döntött, hogy Németország kivásárolja magát a válságból egy 200 milliárdos rezsicsökkentésre szolgáló hitel keretében, amely hallatán nagy – általunk is többször megírt – botrány tört ki Európában. 

A sok uniós tagállam által vitatott döntés nagy valószínűséggel azért születhetett, mivel a német kancellár hivatalba lépése után, tavaly decemberben egészen egyszerűen nem volt felfegyverkezve egy alternatív forgatókönyvvel, már ami az orosz energiahordozók elapadása esetén léphetne életbe. 

Márpedig, ha a kormányfő 200 milliárd eurós válságterve balul sül el, az nem csak az ő politikai pályáját törheti derékba, de az egész német gazdaságot – ezáltal pedig sok európai gazdaságot is – magával ránthatja.

A megoldás: költözzünk külföldre 

Mindennek eredményeképpen, nem okozhat nagy meglepetést, hogy a Stiftung Familienunternehmen által megkérdezett vállalatok 

mintegy kilenc százaléka komolyan fontolgatja a termelés külföldre költöztetését, szemben a hat hónappal ezelőtti mindössze hat százalékkal.

Rainer Kirchdörfer, a nonprofit szervezet elnöke felhívta a figyelmet, hogy a vállalatok visszaszorítják a németországi termelést vagy olyan helyekre helyezik át, ahol alacsonyabbak az energiaköltségek, az adók és a bürokratikus terhek. 

A Makronóm nemrég számolt be arról, hogy az Egyesült Államok felhasználja energiaár-előnyeit a válságtól sújtott Európával szemben, hogy meggyőzze a német vállalatokat a tengerentúli költözésre, ráadásul adókedvezményeket és a nyersanyagok jobb, olcsóbb elérését is felkínálja nekik.

Nem kevés német cég találta csábítónak az amerikai ajánlatot: csupán négy nagyvállalat, a Lufthansa, a Siemens, az Aldi és a Fresenius egészségügyi cég, közösen 300 millió dollárt (közel 129 milliárd forintot) fektettek be Oklahoma-államban. 

Közben 

a Volkswagen már júniusban lefektette egy új akkumulátor kutatóbázis alapjait Tennessee-ben, és 7,1 milliárd dollárt, azaz több mint 2900 milliárd forintot költ el beszállítói partnerségek megvalósítására Észak-Amerikában 2027-ig,

míg a Mercedes-Benz és a BMW is hasonló nagyberuházásokat hajtott végre Észak-Amerikában.

Ennek fényében pedig – ahogy megírtuk – számos szakértő figyelmeztetett arra, hogy az elhúzódó energiaválság véglegesen tönkreteheti Európa ipari szerkezetét, míg az európai vállalatok leállása és külföldre vándorlása súlyos döntéshozói aggodalmat vált ki, előre vetítve a kontinens teljes ipari leépülését.

(Fotó: 123RF)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 5 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés