A földgázimport 25 százaléka lenne kiváltható a hazai biogáz üzemekkel

2022. október 26. 15:24

Másfél milliárd helyett mindössze 80 millió köbméter biogázt állít elő Magyarország évente. A földgázfüggőség csökkentése érdekében most ezen is változtat a kormány. 

2022. október 26. 15:24
null

A biogáz-termelés stratégiai lehetőség a földgázigény csökkentésére – mondta Palkovics László  technológiai és ipari miniszter egy fenntarthatósági konferencián. A tárcavezető néhány héttel ezelőtt Brüsszelben egyeztetéseket folytatott Frans Timmermansszal, az európai zöld megállapodásért felelős biztossal arról, hogy 

Magyarország 16 milliárd eurós beruházást kíván végrehajtani, amelynek központjában a villamosenergia-rendszer átalakítása áll. 

Ennek része többek között a nap- és szélenergia projektek, a Makronóm által is ismertetett geotermikus energiarendszer fejlesztése, valamint a biogáz erőművek számának erőteljes növelése. A miniszter akkor úgy fogalmazott: az utóbbi területen egyelőre kiaknázatlanok a lehetőségek. „Míg Magyarországon 1,5 milliárd köbméter biogázt lehetne előállítani, most 80 millió köbmétert állítunk elő” – mondta.

Pont olyan, mint a földgáz

A biogáz hazai előállításával és felhasználhatóságával kapcsolatban a Klímapolitikai Intézet kutatásvezetője, Toldi Ottó és Bera Péter, az intézet körforgásos gazdaság szakértője foglalkozott részletesebben, többek között azt is nagyító alá véve, miért nem élt Magyarország eddig ezzel az energia-előállítási lehetőséggel.

Írásukban rámutattak: a Nemzeti Energiastratégia eredetileg – 2030-ra – a hazai biogáz-termelés felhasználásával földgázfogyasztásunk 1 százalékának kiváltására adott reális lehetőséget, ami évi 85 millió köbmétert jelent. A biogáz-termelésben azonban ettől sokkal nagyobb potenciál van, a termelés felfuttatásával a fosszilis földgázimportunk akár 25 százaléka is kiváltható.

A biogáz megújuló energiaforrás, szerves anyagok bomlásakor keletkezik oxigénmentes körülmények között, mikrobák közreműködésével. Fő alapanyaga az állati hígtrágya, növényi- és vágóhídi hulladékok, energianövények, szennyvíziszap, kommunális szerves hulladék, melyből többféle technológiával, különböző méretű és teljesítményű biogáz üzemekben hő- és villamos energiát termelnek. A biogáz tisztításával és CO2 tartalmának leválasztásával biometánt kapunk, ami kémiailag és fűtőértékében semmiben sem különbözik a fosszilis földgázban levő metántól, tehát a földgázt részben kiváltva minden olyan célra hasznosítható, amire ma fosszilis földgázt használunk. 

Zöld és bárhol használható lenne

A Klímapolitikai Intézet elemzése arra is rámutat, hogy a biogáz a földgázhálózattal nem rendelkező vagy a meglévő hálózatot nagyon alacsony szinten kihasználó települések költséghatékony, helyi erőforrásokra alapozott és klímasemleges energiaellátását is képes biztosítani. De akkor miért nem használtuk ki eddig a benne rejlő lehetőségeket, és milyen intézkedések kellenek, hogy Magyarország a Palkovics miniszter által említett mennyiséget tudja előállítani? 

„Vitathatatlan, hogy a biogáz potenciálunk kiaknázása kitűnő eszköz lehetne a földgáz és villamosenergia importunk mérséklése terén, alkalmazásuk növelné az energiaszuverenitást, és növelné a vidéki kistérségek jövedelemtermelő képességét úgy, hogy a bevételek helyben maradnának.”

Jelenleg 38 biogáz üzem működik az országban. Mint arra az elemzés rámutat: a hulladékanyag-tárolókat és szennyvíziszapot hasznosító, valamint a nagyobb állattartó telepekhez kapcsolódó biogáz üzemek jelenleg is hasznosítják a rendelkezésre álló potenciál jelentős részét. A mezőgazdasági hulladékokra és a szilárd települési hulladékok szerves részére épülő üzemek üzemeltetési költsége azonban magasabb, ezért a megoldást ezen a területen kell kezdeni. 

Fullasztó problémák

Az ágazati szereplők több okot is említettek, amiért nem fektettek be a hasonló üzemek létesítésébe. Ezek közül kiemelkedik a változó jövedelmezőség, vagyis az alapanyagok és a végtermék árának ingadozása, ami bizonytalanságot teremt a kockázatmérlegelés szempontjából. A megfelelő minőségű és mennyiségű olcsó alapanyag hiánya is ezt erősíti. Több, alapanyag szempontjából nem önellátó üzem felszámolásához ez a tény vezetett.

Súlyos szempont a „kapcsolt” működés hiánya is. Ez egyszerűen tervezési feladat lenne, a hazai üzemek jelentős részét ugyanis nem úgy tervezték, hogy a villamos áram mellett a termelt hőenergiát is teljes egészében hasznosítani lehessen.

Kiemelkedik a hátráltató tényezők közül a körülményes és drága engedélyeztetési eljárás.

Abszurd tény: egy biogáz üzem létrehozásához nagyjából 25 engedélyre van szüksége a tulajdonosoknak, a zöldáram termelése és hálózatba táplálása miatt pedig külön szerződni kell a Magyar Energia és Közüzemi Hivatallal. A szerződésben ráadásul előre megadott betáplálási tervet kell rögzíteni – az attól való eltérést viszont bünteti a hivatal. 

És ott van még a biometán termelés támogatásának teljes hiánya is. Ugyanazok a szabályok vonatkoznak a biometánra, mint a földgázra, a hálózati kapcsolódás minden költsége a biometán betáplálóra hárul. Ezek az okok vezettek oda, hogy hiába lett volna eddig is óriási lehetőség a biogáz üzemek üzemeltetése, a gyakorlatban a beruházók már a tervezési szakaszban visszatáncoltak, mondván: túl kockázatos és túl drága. 

Mit fog tenni a kormány?

A Klímapolitikai Intézet elemzői szerint lehetővé kell tenni, hogy a hulladék alapú biogáz termelése jövedelmező és kiszámítható iparággá váljon. 2020-ban a Magyarországon keletkezett hulladékok/ipari szerves melléktermékek összes mennyisége több mint 10 millió tonna volt.

Ebből mindössze 1 millió tonnát adtak át energetikai hasznosításra, és 4 millió tonna került lerakásra – vagyis négyszer annyi, mint amennyit fel lehetett volna használni.

Olyan állami támogatási rendszerre van szükség – írják –, amely a biogázüzemeket a zöld áram termeléstől eltereli a biometán termelés irányába. Támogatási prémiumban kell részesíteni azokat a biogáz üzemeket, amelyek kommunális és mezőgazdasági szerves hulladékot, melléktermék biomasszát dolgoznak fel, az ilyen hulladékok égetéssel vagy komposztálással való hasznosítását pedig vissza kell szorítani.

„Újra kell indítani az energiafarm koncepciót. A körforgásos gazdasági elvek alapján ösztönözni kell az olyan integrált mezőgazdasági üzemek létrejöttét, amelyek növénytermesztésen és állattenyésztésen alapulnak és energia-önellátóak, hidegen sajtolt biodízelt termelnek a munkagépeknek, kapcsolt hőt és villamosáramot állítanak elő biogáz üzemekben a maguk és településük számára.” 

A legfontosabb, egyben első lépés, hogy a kormány elismeri a biogázt, mint az import földgázt kiváltó eszközt a körforgásos gazdaságba illeszkedő technológiaként. Az orosz-ukrán háború egész Európában – természetesen Magyarországon is – felpörgeti az átállást az alternatív és megújuló energiaforrásokra. A Palkovics László által említett 16 milliárd eurós programmal óriási lépést tehetünk az energiafüggetlenedés felé, legyen szó szél-, nap-, geotermikus vagy biogáz energiáról.

 Fotó: 123rf

Kapcsolódó cikkek

Összesen 47 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
gacsat
2023. január 25. 23:37
100xos áron.
Zsozsó
2023. január 15. 21:15
Mondanán, hogy Lóf@szt mama, de Lilike után ez nem szalonképes. (Csak ha parlamentben mondják...) A német mezőgazdaság ebbe megy tönkre. 7000 biogáz üzemet hoztak létre néhány év alatt, ezzel a növénytermesztést és az állattartást is egyszerre csapták agyon. Ugyanis mindeki kukoricát kezdett termelni, mert az állam jó pénzt garantált érte, sőt már a vetésforgót is elhgyták és minden évben azt vetik. Közben az állatartók meg csak nézték az egekbe törő takarmány, kukorica árakat, amit már Németországban termeltek, hanem külföldről kellett behozni. Aztán persze felhagytak a termeléssel. És már jóval a háború előtt megtörtént. Kinek kell ez? Legalább tanuljunk a más hülyeségéből.
Ólat a trolloknak
2023. január 15. 21:14
Az se rossz, de a 75%-a meg kiváltható lenne összesen három atomerőművel.
Namond
2022. december 30. 16:01
13 év orbánkormány, 4x2/3-ad, szolgáltatási monopólium, ÁFA bevétel, orbáni, komcsit meghaladó gigalómánia - a közösségek önellátása helyett - szolgáltatásban, sportcélú és csődbemenő élelmiszeripari beruházásokban lásd vágóhidak, feldolgozók.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik