A földgázimport 25 százaléka lenne kiváltható a hazai biogáz üzemekkel

2022. október 26. 15:24
Másfél milliárd helyett mindössze 80 millió köbméter biogázt állít elő Magyarország évente. A földgázfüggőség csökkentése érdekében most ezen is változtat a kormány. 

A biogáz-termelés stratégiai lehetőség a földgázigény csökkentésére – mondta Palkovics László  technológiai és ipari miniszter egy fenntarthatósági konferencián. A tárcavezető néhány héttel ezelőtt Brüsszelben egyeztetéseket folytatott Frans Timmermansszal, az európai zöld megállapodásért felelős biztossal arról, hogy 

Magyarország 16 milliárd eurós beruházást kíván végrehajtani, amelynek központjában a villamosenergia-rendszer átalakítása áll. 

Ennek része többek között a nap- és szélenergia projektek, a Makronóm által is ismertetett geotermikus energiarendszer fejlesztése, valamint a biogáz erőművek számának erőteljes növelése. A miniszter akkor úgy fogalmazott: az utóbbi területen egyelőre kiaknázatlanok a lehetőségek. „Míg Magyarországon 1,5 milliárd köbméter biogázt lehetne előállítani, most 80 millió köbmétert állítunk elő” – mondta.

Pont olyan, mint a földgáz

A biogáz hazai előállításával és felhasználhatóságával kapcsolatban a Klímapolitikai Intézet kutatásvezetője, Toldi Ottó és Bera Péter, az intézet körforgásos gazdaság szakértője foglalkozott részletesebben, többek között azt is nagyító alá véve, miért nem élt Magyarország eddig ezzel az energia-előállítási lehetőséggel.

Írásukban rámutattak: a Nemzeti Energiastratégia eredetileg – 2030-ra – a hazai biogáz-termelés felhasználásával földgázfogyasztásunk 1 százalékának kiváltására adott reális lehetőséget, ami évi 85 millió köbmétert jelent. A biogáz-termelésben azonban ettől sokkal nagyobb potenciál van, a termelés felfuttatásával a fosszilis földgázimportunk akár 25 százaléka is kiváltható.

A biogáz megújuló energiaforrás, szerves anyagok bomlásakor keletkezik oxigénmentes körülmények között, mikrobák közreműködésével. Fő alapanyaga az állati hígtrágya, növényi- és vágóhídi hulladékok, energianövények, szennyvíziszap, kommunális szerves hulladék, melyből többféle technológiával, különböző méretű és teljesítményű biogáz üzemekben hő- és villamos energiát termelnek. A biogáz tisztításával és CO2 tartalmának leválasztásával biometánt kapunk, ami kémiailag és fűtőértékében semmiben sem különbözik a fosszilis földgázban levő metántól, tehát a földgázt részben kiváltva minden olyan célra hasznosítható, amire ma fosszilis földgázt használunk. 

Zöld és bárhol használható lenne

A Klímapolitikai Intézet elemzése arra is rámutat, hogy a biogáz a földgázhálózattal nem rendelkező vagy a meglévő hálózatot nagyon alacsony szinten kihasználó települések költséghatékony, helyi erőforrásokra alapozott és klímasemleges energiaellátását is képes biztosítani. De akkor miért nem használtuk ki eddig a benne rejlő lehetőségeket, és milyen intézkedések kellenek, hogy Magyarország a Palkovics miniszter által említett mennyiséget tudja előállítani? 

„Vitathatatlan, hogy a biogáz potenciálunk kiaknázása kitűnő eszköz lehetne a földgáz és villamosenergia importunk mérséklése terén, alkalmazásuk növelné az energiaszuverenitást, és növelné a vidéki kistérségek jövedelemtermelő képességét úgy, hogy a bevételek helyben maradnának.”

Jelenleg 38 biogáz üzem működik az országban. Mint arra az elemzés rámutat: a hulladékanyag-tárolókat és szennyvíziszapot hasznosító, valamint a nagyobb állattartó telepekhez kapcsolódó biogáz üzemek jelenleg is hasznosítják a rendelkezésre álló potenciál jelentős részét. A mezőgazdasági hulladékokra és a szilárd települési hulladékok szerves részére épülő üzemek üzemeltetési költsége azonban magasabb, ezért a megoldást ezen a területen kell kezdeni. 

Fullasztó problémák

Az ágazati szereplők több okot is említettek, amiért nem fektettek be a hasonló üzemek létesítésébe. Ezek közül kiemelkedik a változó jövedelmezőség, vagyis az alapanyagok és a végtermék árának ingadozása, ami bizonytalanságot teremt a kockázatmérlegelés szempontjából. A megfelelő minőségű és mennyiségű olcsó alapanyag hiánya is ezt erősíti. Több, alapanyag szempontjából nem önellátó üzem felszámolásához ez a tény vezetett.

Súlyos szempont a „kapcsolt” működés hiánya is. Ez egyszerűen tervezési feladat lenne, a hazai üzemek jelentős részét ugyanis nem úgy tervezték, hogy a villamos áram mellett a termelt hőenergiát is teljes egészében hasznosítani lehessen.

Kiemelkedik a hátráltató tényezők közül a körülményes és drága engedélyeztetési eljárás.

Abszurd tény: egy biogáz üzem létrehozásához nagyjából 25 engedélyre van szüksége a tulajdonosoknak, a zöldáram termelése és hálózatba táplálása miatt pedig külön szerződni kell a Magyar Energia és Közüzemi Hivatallal. A szerződésben ráadásul előre megadott betáplálási tervet kell rögzíteni – az attól való eltérést viszont bünteti a hivatal. 

És ott van még a biometán termelés támogatásának teljes hiánya is. Ugyanazok a szabályok vonatkoznak a biometánra, mint a földgázra, a hálózati kapcsolódás minden költsége a biometán betáplálóra hárul. Ezek az okok vezettek oda, hogy hiába lett volna eddig is óriási lehetőség a biogáz üzemek üzemeltetése, a gyakorlatban a beruházók már a tervezési szakaszban visszatáncoltak, mondván: túl kockázatos és túl drága. 

Mit fog tenni a kormány?

A Klímapolitikai Intézet elemzői szerint lehetővé kell tenni, hogy a hulladék alapú biogáz termelése jövedelmező és kiszámítható iparággá váljon. 2020-ban a Magyarországon keletkezett hulladékok/ipari szerves melléktermékek összes mennyisége több mint 10 millió tonna volt.

Ebből mindössze 1 millió tonnát adtak át energetikai hasznosításra, és 4 millió tonna került lerakásra – vagyis négyszer annyi, mint amennyit fel lehetett volna használni.

Olyan állami támogatási rendszerre van szükség – írják –, amely a biogázüzemeket a zöld áram termeléstől eltereli a biometán termelés irányába. Támogatási prémiumban kell részesíteni azokat a biogáz üzemeket, amelyek kommunális és mezőgazdasági szerves hulladékot, melléktermék biomasszát dolgoznak fel, az ilyen hulladékok égetéssel vagy komposztálással való hasznosítását pedig vissza kell szorítani.

„Újra kell indítani az energiafarm koncepciót. A körforgásos gazdasági elvek alapján ösztönözni kell az olyan integrált mezőgazdasági üzemek létrejöttét, amelyek növénytermesztésen és állattenyésztésen alapulnak és energia-önellátóak, hidegen sajtolt biodízelt termelnek a munkagépeknek, kapcsolt hőt és villamosáramot állítanak elő biogáz üzemekben a maguk és településük számára.” 

A legfontosabb, egyben első lépés, hogy a kormány elismeri a biogázt, mint az import földgázt kiváltó eszközt a körforgásos gazdaságba illeszkedő technológiaként. Az orosz-ukrán háború egész Európában – természetesen Magyarországon is – felpörgeti az átállást az alternatív és megújuló energiaforrásokra. A Palkovics László által említett 16 milliárd eurós programmal óriási lépést tehetünk az energiafüggetlenedés felé, legyen szó szél-, nap-, geotermikus vagy biogáz energiáról.

 Fotó: 123rf


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 37 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Légy erős: a c) nem hosszú távú megoldás. Ha ugyanis javulnak a viszonyok, az emberiség újratermeli önmagát.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés