Íme Európa legérdekesebb energetikai fejlesztései – második rész

2022. október 7. 15:18
Közlekedési innovációk, akkumulátor-technológiák, napelemes cégek is bemutatkoztak szeptember végén Lisszabonban az EIT Innoenergy kiállításán. Itt 150 startup, illetve innovatív kkv mutatta be energetikai fejlesztéseit. Cikkünk első részében két magyar projektet mutattunk be, most pedig az öt legizgalmasabb nemzetközi projektet vesszük sorra.

Ahogy az előző cikkünkben már jeleztük, minap Lisszabonban jártunk energetikai innovációs fórumon. Az EIT Innoenergy szervezésében megrendezett összeurópai kiállításon 40 országból több, mint 150 innovatív kis- és középvállalat mutatta be átfogó módon azt, hol is tartanak ma az európai fenntartható energetikai technológiák.

Voltak itt

nagyipari megoldások, zöld közlekedési innovációk, akkumulátor-technológiák, napelemes cégek és döbbenetesen hatékony hőtárolók is.

De még egy NASA-s ex űrhajós is tartott előadást, amelyet követően exkluzív interjút is készítettünk vele.

A háború okozta energetikai krízis egyébként pedig alaposan rányomta a bélyegét egész Nyugat-Európa gondolkodására, stratégiájára, és a pár napja Lisszabonnban uralkodó EU-s döntéshozói hangulat nagyjából így írható körül: „csak ezt a telet éljük túl valahogy...” 

Nézzük akkor a legérdekesebb nemzetközi projekteket:

 

GDI szilícium anód -  Eindhoven - a fődíjas

Elsőre mindjárt talán kicsit szakmai mélységekbe merülünk, de nem véletlen, hogy ez a csapat nyerte meg az 2022-es TBB konferencia 10 ezer eurós (4,2 millió forintos) fődíját, illetve ugyanez a csapat kötött egy igen jelentős együttműködési szerződést még kint a konferencián. 

Ez a német csapat ugyanis az akkugyártás talán legnagyobb kihívására talált a közelmúltban egy kiemelkedően hasznos, kifejezetten költséghatékony és egyúttal környezet- és nyersanyagkímélő megoldást.

 

A GDI csapata ugyanis teljes mértékben

szilíciumból - azaz gyakorlatilag homokból - készített jól működő anódot, ami pedig minden akkumulátor lelke. 

Eddig az akkuk egyik fő alkatrészéhez, az anódokoz a grafit jelentette az egyik fő alapanyagot, ám ennek 95 százalékát Kínából kell importálnia az EU-nak.

A technológia révén a jövőben nem csak a grafit váltható ki, de egyúttal nem kevesebb, mint 16-szor gyorsabban tölthetők az újfajta akkuk. A csapat friss megállapodása révén 2026-ig egy gigawattnyi, azaz egy gigafactory-nak megfelelő mennyiségű,

200 millió darab ilyen új akku legyártására nyílik lehetőség.

Az EIT Innonergy és más társbefektetők révén eddig 13 millió dollárnyi, azaz a mai árfolyamon 5,6 milliárd forintnyi tőkét vont be a csapat. Továbbá a fenti együttműködés révén a sorozatgyártás előkészítése is elkezdődhet még idén.

Mi több, szerénység azt állítani, hogy csak működik valahogy az az akku: a megoldás ugyanis 15 perc alatti töltési sebességet és több mint 500 mérföldes hatótávolságú e-autók piacra dobását teszi lehetővé. 

A vállalat többrétegű cellák tesztelésével bizonyította anódja remek teljesítményét, amelyek 10-75 százalékos töltöttségi állapotról mindössze 15 perc alatt több mint 600-szor egymás után képesek feltölteni lítium meghibásodás nélkül az akkukat.

Ráadásul a technológia olcsó, hatékony és skálázható, mert a GDI olyan ipari napelem- és üveggyártó berendezéseken készít anódokat, amelyeket világszerte évente több millió négyzetméternyi mennyiségben használnak.

 
Swobbee - Berlin

Egyszerű, de igen nagyszerű megoldással mutatkozott be a Swobbee nevű, magát úgynevezett „akkumulátor-megosztónak” tituláló csapat, akik kvázi szolgáltatásként kínálnak közlekedési eszközökhöz bér-akkukat.

Eddig talán ez nem is lenne annyira meglepő, hiszen vannak hasonló kezdeményezések a nemzetközi autóiparban. Ugyanakkor csavartak egy óriásit a dolgon: a Foxpost vagy az Alza-boxok mintájára akku csereállomásokkal látnának el nagyvárosokat, megyéket, később pedig akár több országot is.

Így pedig gyakorlatilag

egy percre – egy akku-cserényi időre – rövidítve a ma még gyorstöltés esetén is legalább 30, de inkább 45-60 perces akkutöltést.

A zseniális megoldást remélhetőleg felkarolja néhány nagy e-autós vállalat is, továbbá e-bringák és e-rollerek „gyorstöltésére” is kiváló alternatívát kínálnak.

Ráadásul rugalmasan gondolkodnak, lehet vagy akkumulátort, vagy csak töltést is kérni. Valahogyan úgy, amint anno a szifonpatronok esetén – persze azzal a különbséggel, hogy itt az akku-pakkok nem kerülnek a használók tulajdonába, illetve hogy mindig más-más akkukat használ az ember.

A csapat már hat országban jelen van, és 30-féle járműtípushoz tudnak akku-cserét biztosítani. Olyan ügyfeleik vannak, mint a nálunk is ismert Tier vagy Bolt, és olyan nagy, ismert logisztikai partnereik, mint a DPD vagy a DHL.

Az automaták persze nem csak tárolják, de töltik is az akkukat; a hálózatot pedig okosan elhelyezve, kiterjesztve egy teljesen új e-autó vagy e-bringa/e-roller hálózati koncepció valósulhat meg, még tovább csavarva a töltés optimalizálásán.

Azaz még jobban elterjesztve ezzel azokat a mobilitási megoldásokat, amelyeknek cserélhetők az akkumulátorai. Természetesen autóknál több száz kilós az akkupakk, de ez elbontható akár egyenként hozzávetőleg 20 kilós „patronokra” is, melyek kézzel cserélhetők. Ilyen rendszer nem mellesleg fejlesztés alatt van már például a fent már linkelt Toyotánál, amely az Isuzuval közösen kishaszon-járművekre álmodta meg a koncepciót, de egyelőre csak Japánban.

Rosi - Grenoble

Kifejezetten környezetkímélő dolog egy-egy napelem, így nem is gondolnánk rá, hogy mennyire környezetszennyező lehet, illetve lesz egy-egy leselejtezésre érett napelem-tábla.

Ezek újrahasznosítása ugyanakkor kifejezetten nehéz, körülményes, ezért nem is meglepő, hogy

mindössze 35 százalékát hasznosítják jelenleg újra a már nem működő napelemtábláknak.

A Rossi által kidolgozott megoldással viszont szinte teljesen vissza lehet nyerni a sok értékes alapanyagot, köztük az ezüstöt, az üveget, a rezet és az alumíniumot is. Gondoljunk csak bele, hogy pár éven belül milyen hatalmas mennyiségűre nőnek a leselejtezésre kerülő napelemek, így nem csak a hulladék-probléma csökkent, hanem egyúttal Európa friss napelem üzemeinek alapanyag-szükséglete is. 

Ecop - Bécs

A hőszivattyúk az utóbbi egy-két évben végleg elnyerték méltó helyüket a háztartási fűtés-hűtés megvalósítása terén, sőt elképesztő sebességgel terjednek. Ezek ipari hasznosításra azonban kevéssé alkalmasak, mert túl nagy hőmérsékletet csak túlzottan nagy energia-befektetéssel, rossz hatásfokkal képesek előállítani.

A húsz fős osztrák Ecop nevű cég eddig 20 millió eurót (mai áron 8,4 milliárd forint) tőkét bevonzó találmánya kifejezetten az ipari felhasználókat célozza, és szélsőségesebb körülmények közt is hatékony. A csapat eddig 7 országban van jelen, és a megoldásaikat 68 szabadalom védi.

 
Hardt Hyperloop és Zeleros Hyperloop - Rotterdam és Valencia
 

A végére tartogattunk egy igazi csemegét. A többség ugyanis legyintett, amikor még anno 2013-ban, azaz 9 évvel ezelőtt a minden lében kanál Elon Musk a gyorsvasutakat is szerette volna megreformálni, természetesen pár év leforgása alatt.

A pár év eltelt, a forradalom nem következett be: nem száguldoznak közel hangsebességgel vákuumcsőben utas- vagy áruszállító hiper-vonatok - legalábbis egyelőre.

Ugyanakkor egy új iparág azért megszületett. A Spacex 10 millió dolláros hyperloop versenyén tucatnyian próbálkoztak megvalósítható koncepciókkal.

Azóta Amerikában a Virgin égisze alatt már el is készült a fél kilométeres tesztpálya, de a korábbi nyertes egyetemi csapatokból két európai életképes cég alakult a koncepció csiszolására, és európai elterjesztésére.

Ezek lettek az írásunk tárgyai: a Hardt Hyperloop és a Zeleros Hyperloop, amelyek egyaránt pár tízmillió euróval feltőkésített csapat, az előbbi már jövőre el is kezdi az európai tesztpálya építését.

Persze nem rövid távon gondolkodnak, de tény, hogy

2050-ig 2,5-szer akkorára nő Európában az utazási igény, mint amekkora most. A vákuumvasút viszont tízszer gazdaságosabb és akár tízszer gyorsabb is lehet a hagyományos vasutaknál,

arról nem is beszélve, hogy az igen környezetszennyező repülés nagy részét is le lehetne váltani vele.

Miért? Mert az 1000 kilométer/órás sebességgel száguldó vákuumvonatok egész egyszerűen gyorsabbak a repülésnél, mert nem csak a le- és felszállást, hanem az egész reptéri procedúra nagy részét meg lehet velük spórolni.

Természetesen az éles megvalósításhoz legközelebb talán Dubaiban járnak a Virgin tervezett projektjében, de mivel még gyerekcipőben jár a technológia, így elsőként ott is inkább rövidebb, várhatóan egyelőre csak árut szállító verziót terveznek.

Amúgy sem tenne jót egy ilyen újdonságnak valamilyen súlyos, akár emberáldozatot követelő baleset. Nem lennénk ugyanakkor meglepve, ha 2030-ig vagy legfeljebb 2035-ig akadna a világon pár olyan trendi, például ázsiai repülőtér, ahol a városba vezető utat mondjuk fél órásról pár percre rövidítenék le ilyen módon.

Ha pedig az első éles hiperloop-ok beválnak, akkor a rendszer nem csak egy olyan vargabetű lesz a közlekedés történetében, mint a Zeppelin léghajók voltak, hanem

15-20 éven belül lehet, hogy Nyugat-Európa két szélső pontját – mondjuk éppen Lisszabont és Budapestet – mindössze három-négy órányi vákuumvonat út köti majd össze.

Jelenleg a két város közt, egy átszállás esetén is 8-10 óra a háztól-házig utazás, ahogy ezt most élőben is megtapasztaltuk. Fél-fél órás repülős késésekkel együtt több mint 12 óra volt az út a két város közt.
 


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 8 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés