A világelit politikái káoszba sodorják a világot

2022. október 6. 8:46
A globális gazdasági és politikai folyamatokat meghatározó elit és a való világ közötti kapcsolat napról-napra távolodik egymástól. A „Nyugat” mégis hűségesen követi a globalista agendát, ami megkérdőjelezheti valódi ambícióit, és hatalmas gazdasági, szociális megrázkódtatásokat okozhat.
Bakajannisz Péter írása a Makronómon.

A globalisták és patrióták ideológiai harca

Még áprilisban jelent meg a Financial Times hasábjain egy elemzés, miszerint hatalmas változás történt a politikai vitákban: a jobb és baloldal közötti megosztottságot a globalisták és a patrióták közötti ideológiai harc vette át. 

Míg az előbbi az elmúlt két évszázad során a nyugati politika központi filozófiai megosztottságát alkotta, immár háttérbe szorult, és a világ jelentős részén észrevehetővé vált az ideológiai váltás. Tökéletes példát kínál erre az Egyesült Államok, ahol hagyományosan a gazdaságilag jó helyzetben lévő emberek – a magasabb jövedelmi osztályba tartozók – tudatosan szavaztak konzervatív pártokra, vagyis a republikánusokra. Ennek oka, hogy nem találtak komoly indokot arra, hogy bármit is megváltoztassanak, elégedettek voltak az életükkel, ezért inkább fenn akarták tartani a meglévő helyzetet, erre utal ergo a „konzervatívok” elnevezés. Ezzel szemben azok, akik nem boldogultak – azaz a alacsonyabb jövedelmi osztályokba tartoztak – általában progresszív pártokra szavaztak, amelyek nem akarták fenntartani a jelenlegi állapotot, hiszen az nem volt nem kedvező mindenki számára, és inkább változtatni szerettek volna a „status quo-n”. Az Egyesült Államok esetében, ezt a baloldali gondolatmenet a demokraták képviselték. 

Mindennek ellenére az utóbbi választások nagy fordulatot hoztak e tekintetben: Joe Biden azokban az államokban győzött, ahol nagyobb a jólét és magasabb végzettségű emberek élnek, miközben Donald Trump olyan területeken nyert, ahol leginkább magas volt az úgynevezett „kék-galléros” munkások koncentrációja, és ahol a koronaválság eredményeképpen magas volt a munkanélküliség. A 2020-as amerikai választások tehát megerősítették azt a – 2016-os választásokon elinduló – meglepő tendenciát, amire a Times cikke is rámutat, vagyis hogy az amerikai nép

a globalizáció és a technológia nyertesei és vesztesei táborára oszlott ami egyben azt is jelentette, hogy a progresszív baloldali demokraták, akik egykor a munkások és az alacsony jövedelmű réteg mellett álltak ki, ma már a globalizáció nyerteseit és annak hívőit képviselik, miközben a folyamat vesztesei a jobboldali republikánusokhoz fordultak.

A helyzet nem sokban különbözik Európa politikai színterén sem, ahol az utóbbi évtizedben olyan fejlemények, mint a Brexit vagy a közép- és kelet-európai tagállamok állandó csatája az Unióval egyértelművé tették, hogy egyfajta ideológiai konfliktus alakult ki a globális, kollektív és a szuverén, nemzeti érdekeket képviselő álláspontok között.

Több globalizmust szeretne a világelit     

Mindez nem túl meglepő, hiszen a globális gazdasági és politikai folyamatokat meghatározó elit és a való világ közötti kapcsolat napról-napra távolodik egymástól: miközben a legtöbb embert az élelmiszer- és energiaárak emelkedése, valamint egy közelgő recesszió aggasztja, addig az elit osztályok Davos-ban és egyéb helyeken konferenciákon vesznek részt, ahol kijelentik, hogy a legnagyobb, közvetlen veszélyek az emberiség számára a klímaváltozás vagy a szociális igazságtalanság.  

E rendkívül fontos problémák orvoslása érdekében pedig egy teljes gazdasági, illetve politikai forgatókönyvet is alkottak, miszerint egy globális megoldásokra épülő világrendet kellene létrehozni, amely több pillérre támaszkodik (környezetváltozás, szociális igazságosság, technológia, egészségügy ). 

A gondolatmenet egy részét a koronavírus alatti időszakban tapasztalhatta az emberiség, amikor a kormányok világszerte lezárásokat (lockdowns) rendeltek el egy olyan politikaként, amely a Világgazdasági Fórum hűséges támogatását élvezte ugyan, de borzalmas gazdasági és szociális következményekkel járt.

További, hasonló szellemben létrejött javaslatok közé tartozik az olyan globális intézmények létrehozása, amelyek irányíthatják a döntéshozatalt világszerte, erre támaszkodva pedig egy új globális pénzügyi infrastruktúra kialakítása is, amely magában foglal egy központi digitális pénzügyi eszközt, továbbá egy 180 nagybankból álló konzorciumot, amely a környezetvédelmi-szociális kormányzás (ESG) sikeressége alapján fogja értékelni a kereskedelmi hiteleket.

Természetesen az e fajta politikák végrehajtásáról is gondoskodik az elit, hiszen a Világgazdasági Fórum (WEF) „Fiatal globális vezetők” (Young Global Leaders) programjának végzettjei lepik el a világ politikai színterét – közéjük tartozik Emmanuel Macron francia elnök, Németország korábbi kancellárja Angela Merkel, ahogyan Annalena Baerbock jelenlegi német külügyminiszter, de még Justin Trudeau kanadai miniszterelnök is. 

Veszélyben a „Nyugat” imázsa     

Valóban igaz, hogy az utóbbi nagyjából ötven éven át a nyugati szabályok szerint teljesülő globalizáció csökkentette a nemzeti kormányok hatalmát a gazdaságuk irányítására és befolyásolására, ezáltal nem kevés ország vesztette el azon képességét, hogy meghatározza saját politikai struktúráit. Ennek eredményeképpen sokan nem néznek túl jó szemmel az utóbbi négy évtizednyi neoliberalizmus által vezérelt globalizációra.   

A világelit frissebb szellemi alkotmányával azonban nem segít e nézőpont javításán, hiszen javaslataik lényegében egy újabb, több globalizációra és akár autoriter globális kormányzásra támaszkodó világrend kiépítését írhatják elő. 

Nem okozhat nagy meglepetés tehát az sem, hogy miközben 

a nyugati kormányok az orosz-ukrán konfliktust a demokrácia és a tekintélyelvűség közötti harcként fogalmazzák meg, számos ország a globalizmus és a szuverenitás közötti harcnak tekinti

Ezt az álláspontot megerősíti például az is, hogy míg Európa az utóbbi évek egyik legnagyobb válságát éli át, a gyakran globalista agenda elvei mellett kiálló Bizottság az ideológiájával azonosulni nem hajlandó tagállamokat különböző diplomáciai nyomás alá igyekszik helyezni.  

Márpedig, ha a „nem-nyugati” világ eddig is szkeptikus volt a „szabadság” és a „demokrácia” címszavakkal kikiáltott nyugati értékek mögött meghúzódó indítékokkal kapcsolatban, az imént említett globalizmus elvei – amelyeket szinte az összes nyugati vezető támogat – komoly kérdőjelekkel bélyegezhetik meg a nyugati világ ambícióit, és hatalmas gazdasági, illetve szociális megrázkódtatásokhoz vezethetnek.

(Fotó: Pixabay)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 4 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés