Jóval többet vásároltunk, de főként üzemanyagból

2022. október 6. 12:08
 Nyilván az infláció miatt a boltok árbevétele önmagában is nőtt, ám ha csak a mennyiségeket nézzük, még akkor is kissé emelkedett a boltok forgalma augusztusban, mégpedig 2,4 százalékkal – derül ki a statisztikai hivatal friss jelentéséből. A növekedést azonban sajnos főként az üzemanyag-forgalom nyár végi utazásokhoz is kapcsolható emelkedése okozta. Összességében a növekedés jelentősen lassult – állapítják meg elemzőink.
Elemzők: 
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője


Idén augusztusban a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers adat szerint 3,3, naptárhatástól megtisztítva 2,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának volumenét.

Augusztusban az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 2,4 százalékkal csökkent, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 0,5, az üzemanyag-kiskereskedelemben 18,4 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. Ez utóbbi azt jelenti, hogy

vélhetően valamekkora mértékben fennmaradt a benzinturizmus is

– jegyzi meg rögtön Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője.

2022. január–augusztusban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 8,4 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakának szintjénél.

Ezzel kapcsolatban Regős Gábor is aláhúzza:

a kiskereskedelmi forgalom augusztusban a várakozásoknál kedvezőbben alakult, és teljesítménye a körülményekhez képest jónak mondható.

A Makronóm Intézet szakmai vezetője úgy látja, hogy bár a 2,4 százalékos éves alapú volumenbővülés egyértelmű lassulást jelez az előző hónapokhoz képest, a mostani magas inflációs környezetben már egy ekkora növekedés is jó hírt jelent.

Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a kedvező makroszintű kép mögött már nagyon vegyes helyzet húzódik meg. A kiskereskedelmi forgalom bővülését augusztusban is az üzemanyagforgalom húzta, amely az év nyolcadik hónapjában, a már említett kiugró mértékben, 18,4 százalékkal nőtt. Ezt egyaránt magyarázhatja a tavalyinál erősebb turizmus (mind a belföldi, mind az autós átmenő- és külföldre irányuló mozgás), illetve az, hogy a benzin a lakosság számára továbbra is hatósági áron érhető el, így nem annyira magas az ára.

A fenti kulcsadatokon belül:

– Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 2,4 százalékkal mérséklődött.
– Az élelmiszer-kiskereskedelem 75 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 3,7 százalékkal csökkent, míg az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 0,3 százalékkal nőtt.
 – Az eladások volumene a használtcikk-üzletekben 6,2, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 3,7, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 2,6, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 2,0 százalékkal nőtt.
– A bútor-, műszakicikk-üzletekben 0,8, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 0,9 százalékkal mérséklődött.
– A kiskereskedelmi forgalomból jelenleg 7,5 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 3,1 százalékkal csökkent.
– Ugyanakkor az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 18,4 százalékkal nagyobb volt.
– A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai mindeközben 12 százalékkal növekedtek.

Idén január–augusztusban az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva:

– A kiskereskedelem forgalmának volumene 8,4 százalékkal emelkedett.
 

Hogyan értékelnek, mire számítanak az elemzők?

A fenti részadatok kapcsán Regős Gábor kifejtette: a nem élelmiszer-kereskedelem minimális mértékű növekedése inkább – az infláció miatt – folyamatos lassulást jelent az év eleji kiugró növekedéshez vagy a korábbi évek stabil bővüléséhez képest. 
A használtcikk üzletek forgalmának 6,2 százalékos növekedése pedig azt jelzi, hogy 

akárcsak az élelmiszereknél, más kategóriáknál is jellemző az olcsóbb termékek keresése. 

Az élelmiszereknél különösen is gyakorivá válhatott az olcsóbb, akciós vagy rosszabb minőségű termékek vásárlása, hiszen itt az áremelkedés különösen is magas, így a forgalom volumene is csökkent 2,4 százalékkal.

Míg az év első 8 hónapjában a kiskereskedelmi forgalom volumene 8,4 százalékkal bővült,

a következő hónapokban már inkább a stagnálás, esetleg a mérséklődés válhat jellemzővé az árak további emelkedése miatt

– húzza alá a Makronóm Intézet szakmai vezetője.

Óvatosság, reálbérek, EU-s fogyasztás

Ezzel egybevág az is – teszi hozzá Regős Gábor –, hogy az Európai Unióban a fogyasztás volumene már júniusban és júliusban is mérséklődött éves alapon 2,4, illetve 0,5 százalékkal. A harmadik negyedévben a fogyasztás felfelé húzhatta a gazdasági teljesítményt, de a korábbinál jóval kisebb mértékben. 

A magyar kiskereskedelmi forgalomban meghatározó lehet a reálbérek alakulása mellett 

az óvatossági motívum, azaz hogy a még nagyobb inflációtól és romló gazdasági helyzettől való félelem miatt a fogyasztók mennyire fogják vissza kiadásaikat. 

Az év egészét tekintve a kiskereskedelmi forgalom 5-6 százalékkal bővülhet. 

A következő időszakban az infláció alakulása játszik jelentős szerepet a forgalom alakulásában. A pénzromlás megfékezéséhez a forint erősítésére és az energiaárak normalizálódására van szükség.

Nem minden szép azért…

Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője a fentieket árnyalva hozzáteszi, hogy a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző év azonos időszakához képest 

meredeken lassulva az első hónapokban mért, bőven kétszámjegyű növekedésekhez képest elmaradt, 

míg természetesen az árbevétel az magas infláció miatt 20,8 százalékkal 1487 milliárd forintra ugrott. 

Mi van a lassulás mögött?

Suppan Gergely szerint a jelentős lassulást az szja visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a hathavi fegyverpénz hatásainak kifutása mellett az érdemben emelkedő infláció okozhatta, emellett a külföldiek kedvezményes áron való tankolásának megszűnése is hozzájárulhatott. 

Kissé csökkent az élelmiszerüzletek forgalma is, amit részben a tovább gyorsuló infláció reáljövedelmeket csökkentő hatása, részben – ahogyan szó volt róla – a rezsicsökkentés részleges kivezetése miatti óvatossági megtakarítások, részben pedig a vendéglátás folytatódó helyreállása okozhatott. Azaz a kiskereskedelmi élelmiszer vásárlások helyett a háztartások többet költhettek a vendéglátásban.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben mért lassulásban szerepet játszott az egy évvel ezelőtti második/harmadik járványhullám ellen hozott korlátozó intézkedések fokozatos feloldása miatti emelkedő bázis, valamint a céges autók kedvezményes tankolásának megszűnése.

 Összevetve a korábbi időszakokkal

Érdemes megnézni viszont, hogy 23,7 százalékkal bővült a forgalom a 2020. áprilisi mélyponthoz képest, míg 4,4 százalékkal haladja meg a járvány előtti szintet,

a kiskereskedelmi forgalom összességében a tavalyi őszi hónapokban elérte a járvány kitörése előtti szintet.

2015. év átlagához képest a kiskereskedelmi forgalom 37,3 százalékkal, 2010-hez képest 51 százalékkal emelkedett.     
A forgalom növekedését a fokozatos nyitás után támogatta a munkaerőpiac teljes helyreállása (a tavalyi év közepétől a rendszerváltás óta a legmagasabb szintre ugrott a foglalkoztatottak száma, noha a járvány előttihez képest más szerkezetben), valamint a munkaerőhiány, a minimálbérek és bérminimum 20-20 százalékos emelése miatt továbbra is dinamikus a bérnövekedés. A dinamikus bérnövekedés hatását ugyanakkor a meglóduló infláció tompítja. 

Egész év: marad a növekedés

Tavaly 3,5 százalékkal bővült ugyan a kiskereskedelmi forgalom, idén azonban az tavalyi év eleji alacsony bázis, a gyermeket nevelők szja visszatérítése, a 13. havi nyugdíj, valamint a rendőri, hivatásos állomány számára kifizetett féléves bónusz hatására (ezekkel összességében mintegy 1200 milliárd forint többletjövedelem került a háztartásokhoz), valamint a közel 20 százalékos minimálbér és bérminimum emelés, illetve egyes ágazatokban (egészségügyi, szociális, bölcsődei, kulturális dolgozók) szintén mintegy 20 százalékos béremelés hatására

6,5 százalék körüli növekedésre számít a Magyar Bankholding.

Mi várható a közeljövőben?

Suppan Gergely szerint a következő hónapokban ugyanakkor az egyre magasabb bázis, a növekvő infláció, egyes háztartások esetén a meredeken megugró rezsiköltségek, az előbbiek miatt az év utolsó hónapjaiban várhatóan csökkenő reálbérek, az emelkedő kamatok, valamint egyes átmeneti tényezők megszűnése miatt folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom lassulása. 

A romló munkaerőpiaci kilátások szintén fékezhetik a kiskereskedelmet. Ezt némileg ellensúlyozhatják az egyes munkáltatók által adott évközbeni béremelések, illetve egyéb, a munkavállalókat támogató juttatások. 

Folytatódhat a külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalása is, mivel a külföldi vendégek száma továbbra is fokozatosan élénkül. Mivel a járvány előtt a hazai kiskereskedelmi forgalom közel 7 százalékát a külföldi vásárlók és a bevásárló turizmus adták, a külföldiek visszatérése további lendületet adhat, azonban feltehetően fokozatosan valósulhat meg, mivel a távol-keleti országokból még nem várható a turizmus megjelenése, az orosz vendégek pedig tartósabban hiányozhatnak. 

A Magyar Bankholding szerint

a határmenti forgalmat fellendítette a gyenge forint, és egyes élelmiszerek árának hazai befagyasztása.

Az üzletek azonban igen komoly kihívásokkal szembesülhetnek a többszörösére ugró energiaköltségek miatt, miközben a kereslet is gyengülhet, ami egyesületek megszűnéséhez is vezethet.

A várakozások hosszabb távon

Bázishatások és az átmenetileg várhatóan csökkenő reálbérek hatására a jövő év elején nagyobb mértékű, de az egész évet tekintve jövőre mérsékelt visszaesés várható a kiskereskedelmi forgalomban. A jövő év második felétől a várhatóan visszaeső infláció és ennek következtében az újra emelkedő reálbérek hozhatnak élénkülést.    

A vásárlásokat bár egyre kisebb mértékben, de továbbra is hátráltatja az egyes cikkeket érintő alkatrészhiány, különösen a gépjármű értékesítések és egyes műszaki, számítástechnikai cikkek esetében. Az első kilenc hónapban 9,2 százalékkal csökkent az új autó regisztrációk száma, noha a szalonok beszámolói szerint érdemben nőttek a rendelések. A kínálati korlátok enyhülésére utalhat azonban, hogy augusztusban már kismértékben nőtt a forgalomba helyezett új autók száma – emeli ki Suppan Gergely.
 

 


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 3 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés