Makronóm: amerikai vámok

Kína Mexikót használja az amerikai vámok kivédésére

2022. október 4. 7:20
A mexikói Hofusan környéke vált a kínai gyártók menedékévé, ezzel tudják kerülni a még Donald Trump alatt bevezetett, de Joe Biden által továbbra is fenntartott vámokat.
Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet szakértőjének írása a Makronómon.

Hofusan és az ott létesített „Hofusan Ipari Park” a mexikói-amerikai határ közelében található, amely egyfajta menedékként funkcionál a kínai gyártóknak a vámok kikerülésére. Az ipari park, még ottani viszonylatban is hatalmas, 850 hektáros területén nagyjából 11 üzem és raktár található.

Mexikó igen vonzó a kínai vállalatok számára

Pár évvel ezelőtt a területen még csupán egy épület állt, de ma már 10 kínai cég létesített itt üzemet, és jelenleg három másik kínai cég üzemének építése van folyamatban. Több parkbeli illetékes két éven belül nagyjából 35 új vállalkozásra számít a park területén. Az előrejelzések szerint nagyjából 15 ezer munkavállalóval számolnak, amelyekből nagyjából 10 százalék lesz kínai menedzser. Ehhez a létszámhoz pedig éttermeket és otthonokat is építenek a park területén.

Összességében véve a park területén jelenleg nagyjából 1 milliárd dollárnyi befektetés van. Neves cégek is jelen vannak szép számmal a park területén, mint a Hisense elektronikai cég, a Kuka Home és a Sunon Furniture bútorüzletek, az autóalkatrészeket gyártó Hangzhou XZB, valamint a kerti felszereléseket gyártó Skyish.

Kína két okból szemelte ki Mexikót: egyrészt a világ legnagyobb fogyasztói piacával rendelkező Amerikai Egyesült Államok közelsége miatt, másrészt Mexikó, az Amerikai Egyesült Államokkal és Kanadával kötött szabadkereskedelmi egyezménye miatt. Egy példával élve a

Kuka Home hofusani gyárában előállított szék vámmentesen átvihető a határon, miközben erre a székre 25 százalékos vámot számolnának fel, 

ha az Kínából közvetlenül az Amerikai Egyesült Államokba menne.

Mexikó nem először lett célpont

A kínai befektetések Mexikóban akkor kezdtek jelentősen megugrani, mikor az előző republikánus amerikai elnök Donald Trump hivatalba lépése elején kereskedelmi háborúval fenyegette meg Kínát. Ekkor a 2016-os 154 millió dollárról 2017-re 271 millió dollárra ugrottak az éves nettó kínai befektetések Mexikóban. Az éves nettó befektetések alakulását az alábbi ábra szemlélteti.

Forrás: Mexican Secretariat of Economy

A befektetések a múlt  évben a pandémia miatt az ellátási láncokban keletkezett zűrzavart követően kis híján meghaladták az 500 millió dollárt. Kínai arra törekszik, hogy ne feltétlen csak belföldről szolgálja ki termékeivel a világ fogyasztóit, hanem a határain kívülről is. Ennek a globalizációs átalakulási folyamatnak részét képezik a Mexikóba települt kínai vállalatok. Ez nem egy olyan felülről irányított kezdeményezés, mint Hszi Csin-ping Egy Övezet Egy Út kezdeményezése, amelynek keretében Kína erőműveket, hidakat és kikötőket finanszírozott különböző országokban.

A kínai döntéshozók nagyrészt megoldást találtak az alacsony haszonkulccsal működő vállalkozások offshore termelésére irányuló törekvéseire. Kína hangsúlya áttevődött a fejlett feldolgozóiparra, amely magában foglalja többek között a félvezetőgyártást és az új hajtásláncú  járművek támogatását. Ezzel kapcsolatban egyébként 2015-ben Kína kiadott egy dokumentumot, amely lényegében támogatja a termelési kapacitások külföldre vitelét.

Azonban nem csak Kína jött rá, hogy a vámok kikerülése Mexikóban a leghatékonyabb a világ legnagyobb fogyasztói piacával rendelkező Amerikai Egyesült Államok közelsége miatt. A japán autógyártók például már az 1990-es években elindultak ebbe az irányba, ami egyfajta válasz volt az akkor republikánus amerikai elnök Ronald Reagan által bevezetett importkorlátozásokra.

A szállítási idő, mint Mexikó előnye

Bár az anyagok és a munkaerő költsége magasabb Mexikóban, mint Kínában, a köztük lévő különbség az évek során egyre csökkent, ráadásul Kínában sokkal gyorsabban nőnek a bérek, tehát egyre csökken a különbség. Viszont Trump vámtarifái, amelyeket Joe Biden megtartott, aláásták a kínai gyártás gazdasági előnyeit. Mexikó előnyévé tudott előlépni így a szállítási idő. A tengeri szállítást figyelembe véve például a két ország nagyjából ugyanott tart, dacára annak, hogy a pandémia fuvardíj-emelkedést okozott.

A Sunon Furniture bútorgyártó esetében például az áruk elkészítése és kiszállítása az amerikai egyesült államokbeli ügyfeleknek nagyjából 10 hetet vesz igénybe a vállalat Hangzhou-i központjából, miközben ez az észak-mexikói Hofusan-ból csupán 4 hétbe telik. A Holley Group, amely a Hufusani Ipari Park létesülése előtt egyáltalán nem volt jelen Mexikóban, jelenleg újabb mexikói ipari parkokat keres, miközben Tahiföldön is üzemeltetnek egy parkot, emellett pedig dolgoznak egy másik telephely felállításán Marokkóban.

De más befektetők is keresnek telephelyeket Mexikóban. Ilyen a Gezhouba Group építőipari konglomerátum egyik leányvállalata, amely ipari park létesítését tervezi az egyik mexikói szövetségi államban Michoacán-ban a Lázaro Cárdenas kikötő közvetlen közelében. De említhető még a jelentősebbek közül a Contemporary Amperex Technology, amely a világ legnagyobbja az elektromos járművek akkumulátor-gyártásában. A szóban forgó cég tervezi, hogy olyan üzemet létesít Chihuahua-ban, valamint Coahuilában, amely potenciálisan az amerikai Teslát és a Ford Motort szolgálná ki. Ez a projekt összességében nagyjából 5 milliárd dollárra rúghat.

Mindeközben a mexikói kormány

Mindeközben a 2018. december 1-je óta hivatalban lévő mexikói elnököt, Manuel López Obradort éles bírálatok érik, mert nem tud előnyt kovácsolni abból, hogy az amerikai nagyvállalatok csökkenteni szeretnék a Kínától való függőségüket. Az Amerika-közi Fejlesztési Bank becslései szerint egyébként maga a nearshoring éves szinten 35,3 milliárd dollárral növelné meg Mexikó exportját, ami mintegy 7 százalékos növekedésnek felelne meg. Tavaly ez az előrejelzés elég optimistának tűnt, hiszen az előző évben a mexikói 31,7 milliárd dolláros külföldi működőtőke-befektetés 2016 óta a legalacsonyabb szinten volt. Most azonban 2022 első három hónapjáról vannak csak hivatalos adatok, de  Mexikó már idén március végéig 19,4 milliárd dollárnál járt, ami az évszázad második legsikeresebb negyedéve.

Kínára visszatérve egyébként az ország még 2003-ban előzte meg Mexikót, mint az Amerikai Egyesült Államok legnagyobb exportőre, viszont Mexikó az amerikai vámok kivetése óta folyamatosan csökkenti a két ország közti különbséget. Kína 2018-ban nagyjából 200 milliárd dollárral többet exportált az Amerikai Egyesült Államokba, mint Mexikó. Ez a különbség csökkent 130 milliárd dollár alá az idén június végéig vizsgált 12 hónap alatt.

Kína új konkurensei is erősödnek

Mindezek ellenére olyan ázsiai országok, mint Thaiföld és Vietnam jelentős gyártási beruházásokat vesznek fel, amelyek egykor még Kínába kerültek: 2018 és 2021 között ennek a két országnak az Amerikai Egyesült Államokba irányuló exportjának értéke 68 milliárd dollárral, azaz 84 százalékkal nőtt meg, szemben Mexikó 38 milliárd dolláros, azaz 11 százalékos értékével.

Ez az eltérés ad okot a mexikói elnök kritizálására, hiszen pártjával együtt elriasztotta a befektetőket a nacionalista retorikájával, valamint olyan intézkedéseivel, mint a villamosenergia-ágazat állami ellenőrzésének növelése vagy éppen az amerikai és európai vállalatok szél- és napenergia-termelésre irányuló erőfeszítéseinek akadályozása.

Az kétségtelen, hogy a kínai vállalkozásokat ez a nacionalista retorika kevésbé fogja megijeszteni, hiszen jelentős tapasztalatuk van olyan tárgyalásokban és befektetésekben, mikor a kormányok kevésbé barátságos álláspontra helyezkedtek. A latin-amerikai országok közül éppen Mexikó az egyébként, ahol egy olyan kormány működik, amely soha nem tett különösebb erőfeszítéseket a kínai vállalatok odacsábítására. Ennek alapvetően két oka volt: egyrészt sokáig gyártó riválisnak tekintették őket, másrészt el akarták kerülni a feszültségeket az Amerikai Egyesült Államokkal. A közelmúltbeli felfutás ellenére a kínai befektetések mindösszesen 3 százalékát tették ki annak a 14,8 milliárd dollárnak, amelyek az amerikai vállalatok Mexikóba szántak.

Mindezek ellenére vannak olyan mexikói tagállamok, amelyek aktívan ösztönzik a kínai vállalatokat. Ilyen például Nuevo León, amely két szupersztrádát tervez építeni az amerikai határhoz, amelyből az egyik a sokat emlegetett Hofusan kiszolgálására épülne. Az államban a befektetések jelenleg nagyjából 15-20 százaléka már Kínából származik, miközben korábban ez az arány az 5 százalékot sem érte el.

Új terep, új kihívások a kínai vállalatok számára

A kínai vállalatok ugyanakkor működési nehézségekkel néznek szembe Mexikóban, mivel a NAFTA helyébe lépő Amerikai Egyesült Államok-Mexikó-Kanada megállapodás előírja, hogy bármely áru értékének nagyobb hányadának Észak-Amerikából kell származnia, mivel csak így részesülhet vámmentes elbánásban. 

Kínával szemben viszont Mexikónak nincs kiterjedt beszállítói hálózata számos iparágban. Pár újonnan érkező cég viszont egész másfajta problémákkal szembesült: egyrészt a mexikói munkások érdeklődőbbek, mint a kínaiak, és mindennek tudni akarják az okát, másrészt Mexikóban kevésbé hajlandók napi 16 órát dolgozni.

Összességében tehát igaz: Kína Mexikón keresztül ki tudja kerülni az amerikai vámokat, de egyes cégeknek Mexikóban nehézségekkel és alapvető kulturális és gazdasági különbségekkel kell szembenézniük.

Borítókép: MTI/ AP/ Fernando Llano


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 2 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A 80-as-90-es években kolumbiai a drog is Mexikón keresztül ömlött az USÁ-ba. A modell már készen volt.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés