Árnyékra vetődött Olaf Scholz a német rezsicsökkentéssel

2022. október 3. 15:34
A szövetségi számvevőszék páros lábbal szállt bele a német kormány ötletébe, amely kikerülné a költségvetést, és egy speciális alapba venne fel 85 ezer milliárd forintnyi gigahitelt.

Néhány napja jelentette be Olaf Scholz szövetségi kancellár, Robert Habeck gazdasági miniszter és Christian Lindner pénzügyminiszter, hogy a kormány maximalizálni próbálja a teljesen elszabadult energiaárakat.  A javaslat szerint a „gázárfék”-projekthez egy óriási, akár 200 milliárd eurós (közel 85 ezer milliárd forintos) pénzügyi alapot hoznak létre – ami Németország GDP-jének 4,7 százaléka. 

Scholzék ötlete értelmében az állam felső határt szab a gázáraknak, majd kifizeti a megállapított plafon és a gázimportőrök által a világpiacon fizetett összeg közötti különbözetet. A Gazdasági Stabilizációs Alap feltöltéséhez pedig óriási kölcsönöket venne fel Németország, miután a terv kivitelezéséhez a kormány nem akar a jelenlegi költségvetéshez hozzányúlni. Ez szembe is menne az alkotmányban rögzített adósságpolitikával, így az Alap segítségével tulajdonképpen válságkiadásként kezelnék a brutális kompenzációs összeget, kikerülve a hagyományos költségvetési gazdálkodást.

Durván átláthatatlanná válna a költségvetés

Igen ám, de a német szövetségi számvevőszék – egyébként nem meglepő módon – már ki is végezné a még el sem indított tervet. Kay Scheller, a számvevőszék elnöke – élesen bírálva a javaslatot – úgy fogalmazott:

a speciális alapok (ilyen a 100 milliárd eurós védelmi fejlesztési és a 60 milliárdos klímaalap is) átláthatatlan helyzetet teremtenek a költségvetéssel kapcsolatban. 

Mint mondta, helytelen Lindner érvelése, amely szerint a speciális alapokon keresztül beáramló pénz különbözik a szokásos adósságtól, amely növelheti az inflációt. 

„A speciális alapok esetében az állam ugyanúgy hitelt vesz fel, így szövetségi adósságnak számítanak akkor is, ha másképpen nevezik el” – mutatott rá, hozzátéve, hogy

a német kormány nyugtalanítóan sűrűn él a speciális alapok lehetőségével, amelyek fölül viszont hiányzik a parlamenti felügyelet.

„A szövetségi költségvetésre az egységesség elve vonatkozik, vagyis teljesen átláthatónak kell lennie mind a parlament, mind a közvélemény számára” –  tette hozzá Kay Scheller, hangsúlyozva, hogy az alapok eddig is nagy száma (2020-ban huszonhat ilyen alap létezett) miatt ez egyre nehezebb. 

A CDU nem kér az árnyék-költségvetésből

Hasonlóan lesújtó véleménnyel van a javaslatról Friedrich Merz, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője is. Sajtótájékoztatóján rámutatott:

csak a három fentebb említett alap 360 milliárd eurónyi új adósságot jelent Németország számára, miközben az éves költségvetés 496 milliárd euróra van tervezve. 

„Az árnyékköltségvetésben felhalmozott adósság majdnem annyi, mint egy teljes szövetségi költségvetés”– fogalmazott Merz. 

A számvevőszék sommás dörgedelme kellemetlen napokat fog okozni Christian Lindner pénzügyminiszternek, aki mindenáron ki akarta kerülni a költségvetés terhére felvett adóssághalmazt. Az ötletelés újraindul, a pénzt sürgősen elő kell teremteni. 

Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 23 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés