Soha nem költött még Magyarország annyit kutatás-fejlesztésre, mint 2021-ben

2022. szeptember 28. 20:45
A kutatás-fejlesztési (K+F) ráfordítások összege újabb rekordot ért el Magyarországon. Erre a célra 2021-ben 907,5 milliárd forintot költöttünk, ami 18 százalékos forrásnövekedést jelent az előző évhez képest – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, 2021. évre vonatkozó adataiból.

A K+F ráfordítás GDP-hez mért aránya 1,64 százalékot elérve szintén csúcsot döntött, ami azt mutatja, hogy ennek a Magyarország versenyképességének szempontjából kulcsfontosságú területnek a finanszírozása egyre stabilabb és kiszámíthatóbb. Az állami költségvetési K+F ráfordítások meghaladták a 318 milliárd forintot, ami közel háromszor több, mint 2010-ben. Új rekordot döntött továbbá a kutató-fejlesztők száma is: 2021-ben már 61 149 fő dolgozott kutató-fejlesztőként.

A GDP-arányos K+F ráfordítás 1,64 százalékot ért el, ami 1990 óta a legmagasabb érték, és jelentősen meghaladja a 2010-es 1,1 százalékot. A kormányzat stratégiai jövőképe, hogy Magyarország 2030-ra Európa TOP 10 innovátor országa közé kerüljön.

Ehhez az szükséges, hogy 2030-ban Magyarország már a GDP 3 százalékát költse kutatás-fejlesztésre.

A finanszírozás bővítése mellett a hazai innovációs ökoszisztéma megerősítése, valamint egy új intézményrendszer kialakítása is támogatja azt a törekvést, hogy Magyarország az évtized végére Európa jelentős innovátorává váljon. Az előző, 2020-ig tartó uniós fejlesztési időszak megmutatta, hogy a KFI támogatásoknak jelentős a termelékenységre gyakorolt hatása, ezért a kormányzat továbbra is elkötelezett, hogy a gazdaság teljesítőképességéhez mérten a későbbiekben is egyre több állami forrást biztosítson a KFI ökoszisztéma szereplőinek.

A vállalkozásoknak továbbra is meghatározó szerepük van a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs teljesítményben: részesedésük két évtizede folyamatosan növekszik, az elmúlt évben is ezek a szervezetek használták fel az összes hazai K+F ráfordítás háromnegyedét, vagyis 685 milliárd forintot.

Ez azért fontos, mert stratégiai cél, hogy a kutatás-fejlesztés eredményei gazdasági vagy társadalmi szempontból hasznosuljanak, azaz a gyakorlatban alkalmazható, innovatív termékek, szolgáltatások és megoldások jöjjenek létre.

„Jelentősen növeltük a kutatás-fejlesztési és innovációs kiadásokat, mert ez alapozza meg a nemzetközileg versenyképes vállalkozások létrejöttét: a 2010-es 1,1 százalék helyett a bruttó hazai össztermék 1,6 százalékát költjük kutatás-fejlesztésre, célunk 2030-ra a 3 százalék elérése” – hangsúlyozza György László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára.

A hagyományosan erős tudásközpontokkal rendelkező felsőoktatás is központi szerepet játszik a kutatás-fejlesztési együttműködésekben, ezért biztató, hogy az egyetemek K+F ráfordításai 2021-re 125 milliárd forintra emelkedtek, amely 25 százalékos növekmény a 2020. évhez képest.

A KSH által mért három szektor – vállalkozások, kutatóintézetek, felsőoktatás  közül a K+F ráfordítások felhasználását tekintve a felsőoktatás K+F ráfordításai emelkedtek a legnagyobb mértékben.

A kutatóintézeti szféra megerősítésének eredményei is látszódnak, amelynek ráfordításai az egyetemekét megközelítő mértékben, 21 százalékos növekedéssel 92,5 milliárd forintra emelkedtek a tavalyi évben.

A külföldi források az elmúlt évtizedben rendre a harmadik legnagyobb hányadot (átlagosan 15 százalék) jelentették a teljes K+F ráfordítás forrásai közül, és 2021-ben is 125,2 milliárd forintot tettek ki.

Annak érdekében, hogy ez az érték tovább növekedjen, stratégiai cél a hazai egyéni kutatók, kutatóintézetek és innovatív vállalkozások pályázati sikerességének növelése közvetlen európai uniós források keretében meghirdetett kutatási és innovációs pályázatokon.

Lényeges további eredmény, hogy a kutatók számított, teljes állományi létszáma 1521 fővel bővült egy év alatt a kutató-fejlesztő helyeken a KSH friss adatai szerint (jelenleg 61 149 fő). A korábbi évekhez hasonlóan a növekedés zöme a versenyszférának köszönhető. A kutatói életpálya különböző szakaszait támogató programok, így az Új Nemzeti Kiválóság Program, az OTKA alapkutatási pályázatok, az Élvonal program, doktori iskolák és az egyetemek együttműködésében megvalósuló Kooperatív Doktori Program, vagy a kiválóságot intézményi szinten támogató Tématerületi Kiválósági Program évek óta elősegítik a folyamatos kutatói utánpótlást, hozzájárulva ahhoz, hogy legkiválóbb kutatóink továbbra is itthon kamatoztassák tudásukat.

K+F tevékenységeik erősítése mellett a vállalkozások innovációs képességeinek megerősítése szintén érdemben járul hozzá a hazai gazdaság versenyképességének növeléséhez.

A KSH júniusban közzétett, kétévente gyűjtött adatai szerint a vállalkozások innovációs teljesítménye is emelkedett az elmúlt időszakban: azoknak a vállalkozásoknak az aránya, amelyek innovációs tevékenységet végeznek, a 2016-2018 közötti 28,7 százalékról 32,7 százalékra bővült a 2018-2020 közötti időszakra, ami az elmúlt évtized legmagasabb értéke. Ez azt jelzi, hogy a közelmúlt intézkedéseivel sikerült ösztönözni a vállalkozások nyitottságát az innovációra.

(Forrás: kormany.hu)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 4 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés