Makronóm: nyolcadik pillér

A magyar gazdaságpolitika jövőjének nyolcadik pillére: külföldi jó gyakorlatok

2022. szeptember 29. 18:45
Fontosak a külföldi jó gyakorlatok.

A legjobbaktól tanulni mindig megtiszteltetés, ezért a tudásvezérelt gazdasági növekedés biztosítása érdekében Magyarországon is egyetemközpontú innovációs ökoszisztémák jönnek létre a legjobb holland, finn, brit, amerikai és izraeli példák alapján.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Megtörtént a kutatás-fejlesztési és innovációs rendszerek struktúraváltása 2018 és 2020 között, létrejött a kormánytól és az MTA-tól teljesen független Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH), amely az Országgyűlésnek tartozik elszámolással.

A magyar kormány jelentősen növelte a kutatás-fejlesztési és innovációs kiadásokat, mert ez alapozza meg a nemzetközileg versenyképes vállalkozások létrejöttét. A 2010-es 1,1 helyett a bruttó hazai össztermék 1,6 százalékát fordítja a kormány kutatás-fejlesztésre, a cél pedig a 3 százalék elérése 2030-ra.

Új alapokra helyezték az egyetemek működését és finanszírozását a modellváltással 2020–2021-ben: az intézmények fenntartói jogait az állam helyett a hosszú távú stabilitás érdekében a kormányzattól függetlenül működő közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok vették át, segítve, hogy közelebb kerüljenek az egyetemek a társadalmi környezetükhöz és a vállalatokhoz, amelyeknek az utánpótlását képzik.

Döntöttek az utóbbi 654 év legnagyobb egyetemfejlesztési programjáról: az egyetemek 2700 milliárd forintos fejlesztési igényeihez biztosítják a forrást az előttük álló években. Már 2021-ben is többet fordítottak erre, mint az uniós átlag, 2022-től pedig megduplázódott a felsőoktatás állami támogatása.

Épülnek azon infrastruktúrák, amelyek révén közelebb kerülnek az egyetemek és a kutatóhálózatok a gazdasághoz és a vállalkozásokhoz: elindították a kor legnagyobb kihívásaira válaszokat kereső tizenhét nemzeti laboratórium és egy kutatólaboratórium megépítését, az egyetemek köré tizenöt tudományos és innovációs parkot hoznak létre, továbbá megalapítják a Védelmi Innovációs Kutató Intézetet, tovább ösztönözve az egyetemi és a vállalati világ összekapcsolódását.

Kiemelten fókuszálnak az egyetemek országhatárokon átnyúló kapcsolatrendszerének bővítésére, valamint világszínvonalú projekteket indítottak el. Egyre több a külföldi hallgató, valamint jelen van Magyarországon a világ legjobb egyeteme, a Massachusetts Institute of Technology (MIT).

Átadták az Extreme Light Infrastructure Attosecond Light Pulse Source (ELI-ALPS) lézeres kutatóközpontját és a jövő járművei és kommunikációs technológiái számára készült Zala Zone tesztpályát.

Elkezdték hazahozni a kiváló magyar kutatókat. Magyarországnak harminchét országgal van kétoldalú kormányközi tudományos és technológiai együttműködési megállapodása.

Borítókép: MTI/ Soós Lajos


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 1 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés