Makronóm: új brit miniszterelnök

Rég nem látott kihívások előtt Liz Truss

2022. szeptember 28. 14:00
Boris Johnson súlyos problémákkal küzdő gazdaságot hagyott utódjára, Liz Trussra.
Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet szakértőjének írása a Makronómon.

Ilyen nehéz helyzetben nagyjából az 1970-es évek óta nem volt a brit gazdaság. A termelékenység továbbra is alacsony, az energiaár-növekedés a brit háztartásokat is érinti, főleg az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat, hiszen ezek a háztartások költségvetésük nagyobb hányadát költik energiára. Ezen kívül az infláció is problémákat jelent, amely júliusban rekordszintű 10,1 százalékra emelkedett és habár ez augusztusban valamelyest lassult, 9,9 százalékra.  Persze ez az inflációs szint is magasnak számít, ráadásul egyes előrejelzések szerint jövő év elején majd meghaladhatja a 18 százalékot is. 

A Bank of England szigororítással igyekszik úrrá lenni az infláción

Az infláció mérséklését a Bank of England igyekszik kamatemeléssel megoldani: 1990 óta a leggyorsabb ütemben emeli a kamatlábakat, de egyelőre ennek nincsnek kézzelfogható eredményei. Érdekes megnézni, hogy 1970 óta az egyes brit miniszterelnökök milyen, illetve mekkora alapkamat mellett kezdték meg ciklusaikat. Ezt mutatja az alábbi ábra.

Forrás: Bank of England

Ezen az ábrán jól látható, hogy a jelenlegi 1,75 százalékos alapkamat nem rekordmagas, csupán az utóbbi időszakhoz mérten (2010, 2016, 2019) mondható annak. Legutóbb Gordon Brown munkáspárti brit miniszterelnök kezdte meg miniszterelnökségét ennél magasabb,  5,5 százalékos alapkamattal. A rekord a konzervatív John Major hivatalba lépésekor volt, aki 13,875 százalékos alapkamat mellett kezdte meg a kormányzást. Amit még nagyon jól mutat az ábra az az a tény, hogy az alapkamat többnyire az 1970-es években volt magas szinten, ami az 1970-es évek olajválságainak (1973, 1979) és a stagflációs időszaknak tudható be.

Stagfláció: mikor egyszerre magas az infláció – vagy az gyors ütemben emelkedik –, lassul a gazdasági növekedés – vagy egyenesen recesszió van – és magas a munkanélküliség.

A jegybanki szigorítás pedig lehűti a gazdaságot, megnövelve a recesszió kialakulásának esélyét. Most is ezt látjuk: a jegybankok világszerte megkezdték a szigorítást meredek kamatemelésekkel, hogy lehűtsék a gazdaságot és mérsékeljék az infláció növekedési ütemét, majd csökkenő pályára állítsák azt. A recesszió kockázata tehát most is ott van.

Visszatérve a jelenlegi jegybanki szigorításhoz és a jelenlegi inflációhoz: igaz, hogy az infláció mérséklődött valamennyire, de ezt csak akkor könyvelhetjük el eredményként, ha a következő hónapokban folytatódik a mérséklődés, hiszen könnyen lehet, hogy ez csak egy egyszeri eset és a következő hónapokban ismét emelkedést könyvelhetünk el. A jegybanki szigorítás mellett a másik oldalon viszont ott van az is, hogy ez emeli a hitelfelvételi költségeket. Az infláció mérésére szolgáló fogyasztóiár-index éves változását szemlélteti az alábbi ábra (havi bontásban) az előző év azonos időszakához viszonyítva 2018 és 2022 között.

Forrás: rateinflation.com

A reálbérek esése 20 éves negatív rekordot dönt

Emellett még a reálbérek alakulása is problémát jelent: a reálbérek Nagy-Britanniában az elmúlt 20 év leggyorsabb ütemében esnek és egyelőre nem látszik ennek a folyamatnak a megállása. Ez szintén visszavezethető az infláció emelkedésére. Az önmagában igaz, hogy idén május és július között az Egyesült Királyság munkavállalóinak átlagos összbére a bónuszokat is figyelembe véve 5,5 százalékos, bónuszok nélkül 5,2 százalékos növekedést mutatott. Viszont mindezeket reálértéken számolva, az inflációt is figyelembe véve csökkenés figyelhető meg: idén május és július között az előző év azonos időszakához viszonyítva a teljes fizetés 2,6 százalékkal, a rendszeres fizetés 2,8 százalékkal csökkent. Ez igaz, valamivel jobb teljesítmény, mint az áprilisi 3 százalékos esés, de így is drasztikus. Ennél nagyobb visszaesés a teljes fizetés tekintetében legutóbb 2009 februárjában és áprilisában volt: a visszaesés ekkor 4,5 százalékos volt. 

A nominális és reálbérek növekedése közti differencia lényegében a fogyasztói árinflációnak tulajdonítható, amibe a tulajdonosi lakásköltségek is benne vannak. A tulajdonosi lakásköltségek átlagosan 8,3 százalékot tettek ki a május és július közti három hónapban. De tulajdonosi lakásköltségek nélkül is drasztikus a kép. A fogyasztói árindex reáljövedelmeit alapul véve a teljes fizetések 2022 május és július között 3,6 százalékkal csökkentek az előző év azonos időszakához képest. Ennél nagyobb visszaesés szintén csak 2009 februárja és áprilisa között volt tapasztalható, ami akkor 4,5 százalékos volt. A rendszeres fizetés 2022 május és július között 3,9 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest, ami az előző havi 4,1 százalékos visszaesésnél kisebb, de így is nagy csökkenésnek könyvelhető el.

Üde színfolt: munkanélküliségi ráta

Az egyetlen pozitívnak mondható tényező a munkanélküliség alakulása: a brit munkanélküliség szintje továbbra is alacsony, viszont az előrejelzések recessziót jeleznek előre, ami az alacsony munkanélküliségi rátát veszélyeztetheti, habár ez nagyban függ a recesszió jellegétől is. Az alábbi ábra a munkanélküliségi rátát mutatja az egyes brit miniszterelnökök ciklusának kezdetén 1970 és 2022 közt.

Forrás: ONS

Gazdasági és politikai kihívások

Liz Truss-nak tehát óriási gazdasági kihívásokkal kell szembenéznie, ugyanakkor a politika szférája is mutat érdekességet: Nagy-Britanniában 2010 óta, tehát immár 12 éve a Konzervatív Párt kormányoz, viszont ha figyelembe vesszük a közvélemény-kutatásokat, akkor azt látjuk, hogy a tory-k 10 százalékponttal le vannak maradva fő ellenfelüktől, a Munkáspárttól. Ez, figyelembe véve az idősíkokat, 1970 óta a legnagyobb hátrányt jelenti. Habár itt fontos megjegyezni, hogy a brit relatív többségi választási szisztémában nem az a mérvadó, hogy mely párt vezet a közvélemény-kutatásokban, vagy mely pártnak van több szavazója. Sokkal inkább az a lényeges, hogy az egyes pártoknak, hogyan oszlanak el területileg a szavazói. Igaz, hogy a pártok szavazóbázisán belül vannak olyan választópolgárok, akik gazdasági alapvetések miatt szavaznak az adott pártra. A gazdasági alapvetésekben való különbségek a támogatottsági differencia csupán 1/6 részét magyarázzák. A mindennapi életet befolyásoló negatív tendenciák, mint a reálbérek esése sokkal inkább hozzájárul az ekkora különbség kialakulásához.

A politikai racionalitás vezetett Liz Truss-hoz

A Konzervatív Párt is tudatában van annak, hogy támogatottságuk beesett és bár igaz, a választási rendszerből fakadóan nem ez a döntő faktor, viszont ekkora visszaesés mellett ilyen feszült légkörben nem kockáztatták meg egy általános választás kiírását. Semmi nem garantálná, hogy ismét többséget tudnának szerezni az elégedetlenségi hullámra felülő Munkáspárttal szemben. Éppen ezért a Konzervatív Párt, mint belügyként tekintve a kérdésre választotta meg az új brit miniszterelnököt, így kirekesztve az Egyesült Királyság választópolgárait a folyamatból. Igaz, a választópolgárok az általános választásokon sem közvetlenül a miniszterelnök-jelöltre adják a voksukat, hanem egyéni képviselőkre, de bevett gyakorlat, hogy a győztes párt vezetőjét választják miniszterelnöknek, hiszen, ha azt vesszük a parlamenti képviselőknek megválasztott egyéni képviselő-jelöltek a 67 milliós Egyesült Királyság egységes akaratát képezik le még ha a választási rendszer torzít is. A mintegy 67 milliós Egyesült Királyságban, tehát lényegében 160 ezer fő választotta meg az új miniszterelnököt, vagyis az Egyesült Királyság lakosságának alig 0,24 százaléka. Ezzel azonban lényegében nincs semmifajta probléma, hiszen ez bevett gyakorlat a politikai racionalitás talaján nem csak Nagy-Britanniában, hanem számos már demokratikus országban.

A tory-k által megválasztott Liz Truss tehát az Egyesült Királyság történetében a hatodik olyan miniszterelnök, akit nem általános parlamenti választások útján került pozícióba. Legutóbb egyébként a szintén tory Edwart Heath (1970-1974) lett úgy miniszterelnök, hogy nem nyerte meg az általános választásokat. 

Az új brit miniszterelnök Liz Truss azonban nem kap újabb 5 évet, mint ahogy az általános választások következtében megválasztott miniszterelnökök, hanem elődje Boris Johnson ciklusát folytatja, aki a 2019 december 12-én rendezett választások következtében felállt parlamenti többségtől kapta a bizalmat. Így lényegében Liz Truss legkésőbb 2025 januárjáig maradhat hivatalban, hiszen legkésőbb ekkorra kell általános parlamenti választásokat tartani Nagy-Britanniában.

Összességben véve az kétségtelen, hogy Truss számára fel van adva a lecke. A fűtési szezon beköszöntével a növekvő energiaszámlák egyre több brit háztartás számára válnak valósággá, ami nincs kizárva, hogy tovább csökkenti a Konzervatív Párt támogatottságát és az előrejelzések szerint, akár 15 százalékos hátrányba is kerülhetnek egy év múlva a Labour-el szemben.

Borítókép: MTI/ AP Pool/ Markus Schreiber


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 1 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés