Makronóm: ötödik pillér

A magyar gazdaságpolitika jövőjének ötödik pillére: a jövő jól fizető munkahelyei

2022. szeptember 26. 8:06
A jövő munka- és tudásalapú társadalomra kell, hogy épüljön.

A balliberális kormányok 53 százalékos adóékkel sújtották a dolgozó családokat, azóta a konzervatív kormányok ötödével csökkentették a munkára rakódó adóterheket. Ma a legmagasabb adóék 43,2 százalék, két gyermek esetében 35, három gyermek esetén 24 százalék. A legalább négygyermekes anyák esetében pedig teljesen elengedték az adókat.

A számok azt mutatják, hogy 2010 előtt többek között az akkori adórendszer miatt kevésbé, utána viszont sokkal inkább megérte dolgozni. 2010-hez képest már 870 ezerrel többen dolgoznak Magyarországon. Ebben a munkaerőpiaci szabályozás rugalmasabbá tételének, a foglalkoztatást bővítő beruházási támogatásoknak és az elsődleges munkaerőpiacra átmenetet képező közfoglalkoztatásnak is szerepe volt. Ma már megelőzi Magyarország az uniós és a visegrádi átlagot.

Azért, hogy a munkanélküliek és a dolgozók is fel tudjanak készülni a 21. század gazdasági kihívásaira, átalakították a szak- és felnőttképzést. A szakképzésben 30 százalékkal emelték a béreket, és megnyitották a vállalati szakemberek mint oktatók előtt az iskola kapuit. A legkorszerűbb német tananyagot tanítják a legmodernebb e-oktatási formában, a gyakorlati oktatást pedig a szakképzési centrumok vállalati partnerei biztosítják duális képzés keretében. Az általános iskolás gyerekeknek a Tanítsunk Magyarországért programban egyetemista „nagy testvér” mentorok segítenek megtalálni a számukra megfelelő képzési formát. A program célja, hogy 2030-ra minden most általános iskolás gyerek legalább szakmával rendelkezzen. A középiskolai rendszer átalakításával azt is elérhető közelségbe került, hogy bármely képzési formából el lehessen jutni az érettségiig, és be lehessen jutni a felsőoktatásba.

A szakképzéshez és a felsőoktatáshoz hasonlóan a felnőttképzési rendszert is mérhetővé tették, a képzési adatokat összekötve a NAV adatbázisával, így anonimizált módon meg tudják mondani, hogy az adott képzésben részt vevők bére mennyivel nőtt, ezzel visszajelzést adva a képzésről. Tehát a pályakövetési rendszer a középfokú oktatásban is segíti a fiatalok döntéseit. Hetven százalékkal csökkentették a felnőttképzést nyújtó társaságok adminisztrációját: egy cégnek ma sokkal könnyebb felnőttképző hellyé válnia, mint korábban, és jóval könnyebb a teljesítményét is mérni.

Borítókép: MTI/ Soós Lajos


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés