Rekordokat dönt a betöltetlen állások száma az Egyesült Államokban

2022. szeptember 23. 13:20
Idén júliusban 11,2 millió üres álláshelyet tartottak nyilván az Egyesült Államokban, ami jelentősen meghaladja a koronavírus-járványt megelőzően mért 7,1 milliós értéket. A korábbi szint alatt alakult ugyanis az aktivitás, mivel a munkaerőpiacról kilépők egy része később sem jelent meg álláskeresőként. Így pedig a soha nem látott szintre emelkedő munkaerőhiány immár a termelést korlátozó tényezővé vált egyes ágazatokban.
A Makronóm Intézet az amerikai munkaerőpiac aktualitásait vizsgálta legfrissebb elemzésében

A fokozódó munkaerőhiány egyik oka a járványt követő gazdasági visszapattanás, a másik pedig a csökkenő munkaerőpiaci aktivitás. Hiszen több elemzés is rámutatott:

a járványhelyzet után is fenntartott nagyvonalú munkanélküliségi támogatások miatt az álláskeresők nem próbáltak elhelyezkedni, mivel a megemelt segélyekkel is hasonló jövedelemre tehettek szert, mint munkavállalóként.

A koronavírus-járvány alapjaiban alakította át a munkaerőpiacot. A figyelem elsősorban a munkanélküliségi rátára, valamint a foglalkoztatásra korlátozódott, és sokkal kevesebb szó esett a járványhelyzet aktivitásra gyakorolt hatásairól. Pedig a korlátozások nyomán sokan voltak, akik úgy döntöttek, hogy az állásvesztés után nem kezdenek el azonnal új munkahelyet keresni, hanem kilépnek a munkaerőpiacról.

Az adatok azt mutatják, hogy az Európai Unióban és azon belül Magyarországon ez csak átmenetinek bizonyult,

a járványhelyzet javulásával, illetve a korlátozások feloldásával a korábban inaktívvá váló munkaerő fokozatosan visszatért a munkaerőpiacra. Az USA-ban ellenben az aktivitás tartósan a korábbi szintje alatt alakult, mivel a munkaerőpiacról kilépők egy része később sem jelent meg álláskeresőként, hanem inaktívvá vált.

Az aktivitás csökkenése nyomán pedig soha nem látott szintre emelkedett a munkaerőhiány, amely így már a termelést korlátozó tényezővé vált egyes ágazatokban.

Hirtelen átrendeződés a munkaerőpiacon

A koronavírus-járványt megelőzően a munkanélküliségi ráta az USA-ban alacsony szinten alakult, Magyarországhoz hasonlóan az állástalanok részaránya a munkaerőpiacon megjelenőkön belül nem érte el a 4 százalékot sem. Az USA-ban kialakult a teljes foglalkoztatás, amely az erősödő munkaerőhiánnyal együtt a bérek gyorsuló emelkedését vonta maga után: az órabérek éves növekedésének üteme a 2014-es 2,1 százalékról 3,3 százalékra fokozódott. Az EU-ban ennél némiképp magasabb, átlagosan 7 százalék körüli munkanélküliségi rátát mértek, amely viszont hónapról hónapra fokozatosan csökkent, azzal együtt is, hogy az övezeten belül a tagországok között jelentős eltérések alakultak ki. Egyes tagországokat, mint Görögország, Olaszország vagy Spanyolország még ekkor is 10 százalék feletti munkanélküliségi ráta jellemzett, míg például Csehországban vagy Magyarországon inkább a munkakínálat szűkössége jelentette a korlátot a munkaerőpiac számára.

A koronavírus-járvány megjelenése hatására a munkaerőpiaci átrendeződés hirtelen ment végbe. A lezárások, a kereslet visszaesése rengeteg vállalatot termelésének racionalizálására ösztönzött, amely elbocsátásokhoz vezetett, így a munkanélküliek száma egyik napról a másikra hirtelen megugrott.

Az emelkedés az USA esetében sokkal látványosabb volt, mint az Európai Unióban vagy Magyarországon. Ennek oka jelentős részben a lazább munkaügyi szabályozásban keresendő, amely miatt a vállalatok az USA-ban könnyen meg tudnak válni a munkaerőtől, míg Európában ezt a folyamatot a kormányzatok adminisztratív terhekkel igyekeznek lassítani. Az érme másik oldala viszont, hogy pontosan emiatt az USA-ban a konjunktúra kezdeti szakaszában sokkal erőteljesebb a vállalatok felvételi hajlandósága. Vagyis az USA-ban a válság hatása sokkal nagyobb a foglalkoztatásra, azonban gyorsabban is áll helyre. Az USA munkanélküliségi rátája 2020 februárjában még 3,5 százalékot tett ki, amely márciusra 4,4, majd áprilisra 14,7 százalékra emelkedett, azonban már májustól csökkenésnek indult. Az EU-ban és Magyarországon ezzel szemben márciusban még minimálisan csökkent a ráta, és azt követően kezdett el emelkedni, míg végül előbbi esetében augusztus-szeptemberben tetőzött 7,8 százalékon, utóbbi esetében pedig májusban 5,1 százalékon. A kilábalási időszak is eltérő képet mutat, az USA-ban az első időszakban – 2020 októberéig – gyorsan csökkent a munkanélküliség, majd ezt követően a havi ütem lelassult, míg az EU-ban 2021 elejéig magasabb szinten stagnált a mutató, és csak ezt követően kezdett el csökkenni, Magyarországon pedig leginkább folyamatos mérséklődést mutatnak az adatok.

Sokan tartósan kiléptek a munkaerőpiacról

A munkanélküliségi ráta ugyanakkor a jelen helyzetben torzított képet mutathat a munkaerőpiac állapotáról. A munkanélküliségi ráta azt mutatja meg, hogy a munkaerőpiacon megjelenők mekkora hányada nem rendelkezik munkahellyel. A koronavírus-járvány kitörése viszont érdemben átalakította a munkavállalók szokásos viselkedését. A korlátozások bevezetése, az iskolák bezárása sokakat arra kényszerített, hogy az állásvesztést követően ne kezdjenek azonnal új munkahelyet keresni, hanem otthon maradjanak, illetve felhagyjanak a munkakereséssel. Ezzel pedig kiléptek a munkaerőpiacról, nem jelentek meg a munkanélküliek között sem, amely javította a munkanélküliségi rátát.

A kilépés hatása jól látszik az aktivitási ráta alakulásában. Az USA-ban a munkaerőpiacon megjelenők aránya a 2020 februári 63,4 százalékról áprilisra 60,2 százalékra esett, ami 8,2 millió fős csökkenést jelent mindösszesen két hónap alatt.

A munkaerőpiac helyreállásával az aktivitás is erősödni kezdett az USA-ban, azonban nem érte el a válság előtti szintjét,

a munkaerőpiacon jelenlévők részaránya az idei második negyedévben még mindig 1,0 százalékponttal elmarad a 2019 negyedik negyedévében tapasztalt szinttől. Kiemelendő ugyanakkor, hogy a közel 3,7 millió fővel növekvő népességszám miatt számszakilag csak 300 ezer fő a differencia. Az aktivitás mérséklődése az uniós adatokban is megjelenik, ami a munkanélküliségi ráta visszaesését is okozta a koronavírus-járvány kitörésekor.

A munkaerőpiacon a munkaerőtartalék nem csak a munkanélküliekből tevődik össze, az inaktívak között is lehetnek olyanok, akik szeretnének dolgozni, de nem felelnek meg a munkanélküliség statisztikai definíciójának, mert például nem állnak rendelkezésre vagy aktívan nem keresnek munkát. Az USA-ban ezen csoport létszáma átlagosan 5 millió fő körül alakult a koronavírus-járványt megelőzően. A korlátozások bevezetése itt is jelentős emelkedést eredményezett, a dolgozni akaró inaktívak száma a 2020 februári 5,0 millió főről áprilisra 9,9 millió főre emelkedett. Ez, figyelembe véve, hogy ezen időszak alatt az aktívak száma 8,2 millió fővel csökkent, azt jelenti, hogy 10-ből 4 munkaerőpiacról kilépő, 3,3 millió fő, nem is akart már dolgozni.

A munkakínálat, illetve a munkaerőtartalék ilyen mértékű visszaesésének hosszabb távon jelentős következménye lett az USA munkaerőpiacára a munkaerőhiány fokozódása nyomán.

A koronavírus-járványt megelőzően az USA-ban átlagosan több mint 7,1 millió üres álláshelyet tartottak számon, míg a munkanélküliekből és inaktívakból álló munkaerőtartalék létszáma 11,0 millió fő körül alakult. Vagyis minden egyes üres álláshelyre 1,53 fő jutott a munkatartalékból. Ez az arányszám a koronavírus-járvány megjelenése nyomán természetesen megugrott, áprilisra elérte a 7,0-et.

Az üres álláshelyek száma ezt követően 2022 márciusában tetőzött 11,9 millión, majd kismértékben csökkent, viszont ezzel együtt is 11,2 milliót tartottak számon júliusban. Az emelkedő üres álláshely szám, illetve a mérséklődő munkaerőtartalék

azt eredményezte, hogy az idei évben minden egyes üres álláshelyre csupán 1 dolgozni kívánó egyén jutott, amely a munkaerőhiány korábban nem látott magas fokát jelzi. 

A tavalyi év második felében több elemzés is megjelent azzal kapcsolatban, hogy a munkaerőhiány oka, a járványhelyzet elmúltát követően is fenntartott nagyvonalú munkanélküliségi támogatások voltak, amely miatt az álláskeresők nem próbáltak elhelyezkedni, mivel a megemelt segélyekkel is hasonló jövedelemre tehettek szert, mint munkavállalóként.

Összefoglalva tehát azt láthatjuk, hogy az aktivitás úgy az USA-ban, mint az EU-ban érdemben visszaesett a koronavírus-járvány megjelenését követően.

Ez pedig azt eredményezte, hogy a gazdaság újraindulásával párhuzamosan korábban nem látott mértékűre fokozódott a munkaerőhiány a világ legnagyobb gazdaságában. A munkaerőhiány pedig korlátozza a termelést, illetve költségoldalról nyomást helyez a bérekre. Vagyis hiába mutatnak a foglalkoztatási adatok kedvező képet az USA munkaerőpiacáról a koronavírus-járványt megelőző szintet elérő foglalkoztatotti létszámmal, a munkaerőpiac egyéb adatai alapján a helyzet még nem rendeződött. A korábbinál alacsonyabb aktivitás pedig hosszú távú kihívás elé állítja a gazdaságpolitikai döntéshozókat, mivel minél tovább vannak távol a munkaerőpiactól az egyének, annál nehezebb lesz őket ismét integrálni, illetve megjelenésük a munkaerőpiacon a pályakezdők elhelyezkedési lehetőségeit is rontja.

A Makronóm Intézet teljes elemzése itt érhető el. 

 

A Makronóm Intézetről:

A Makronóm Intézet egy 2020-ban alapított konzervatív think-tank, melynek missziója, hogy a hazai patrióta gazdaságpolitika megalapozásának és kiterjesztésének motorja legyen, a patrióta szemléletű kutatóknak és kutatásoknak otthont, megjelenési felületet biztosítson.
A gazdaság működéséről, pillanatnyi állapotáról minden korábbinál több és részletesebb adat áll rendelkezésünkre. Ez lehetővé teszi, hogy a múltbeli történéseket megértsük, a jelenben pontos képet alkossunk a nemzetgazdaságról, és megértsük a hazai- és nemzetközi fejlődési irányokat. Hisszük, hogy az adatok elemzése csak akkor vezet az igazság közelébe, ha részrehajlás nélkül, de nem cél- és érzelemmentesen tekintünk az eredményekre.
 


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 3 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés