A gazdasági válság első jele a dél-koreai kereskedelem hiánya?

2022. szeptember 20. 13:55
Dél-Korea külkereskedelmi mérlege immár ötödik hónapja hiányt mutat. Egy neves közgazdász szerint ez lehet az egyik jele, hogy az ország gazdasága a 2008-as nemzetközi pénzügyi válsághoz hasonló viharos időszak előtt áll. Az innovációban világbajnok államnak azonban még ennél is nagyobb kihívásokkal kell szembesülnie: ez pedig a népességfogyás, amelynek számai borús jövőt jósolnak.
Pósa Tibor írása a Makronómnak.

Konténerekből lassan hegyeket lehet emelni Dél-Korea legnagyobb kikötővárosában, Busánban. A felhalmozott különféle áruk arra várnak, hogy felrakják a hatalmas konténerszállító hajókra és útnak indítsák a megrendelőikhez. Úgy tűnik, mostanában hiba csúszott a szállítmányok elindításának tervébe,  az esetek nagy részében a vevő szinte az utolsó pillanatban áll el az üzlet véglegesítésétől.

Nem egy vállalatról vagy egyes importáló ország gondjairól van itt szó, hanem egy nemzetközi jelenségről.

A cégek a világ számos helyén igyekeznek spórolni az olyan kiadásokon, amelyek a jelenlegi helyzetben fölöslegesnek tűnnek. Ráadásul a pénzügyi átváltási arányok sem mondhatók kedvezőknek: 13 év után először kellett 1380-nál többet fizetni a helyi devizából, a wonból egy amerikai dollárért. A vevőnek hiába kedvező a won-dollár átváltás, még ez sem tudja serkenteni a külkereskedelmet.

Kísért a múlt

Összeállhat a gazdaságban egy-két hónapig ilyen kedvezőtlen időszak, de öt hónap után azért kezd gyanússá válni: emögött nyilván más okok is meghúzódnak. A dél-koreai külkereskedelem folyamatosan pont ennyi ideje mutat hiányt. Ha ez még tovább elhúzódik, akkor annak nemzetközi okai vannak – ez a véleménye Kim Dzsinill neves közgazdásznak, egyetemi oktatónak, aki hosszú évekig az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő Fednek volt munkatársa. Ezek a jelek – szögezte le Kim a The KoreaTimesnak adott interjújában – a 2008-2009-es Amerikából kiinduló másodlagos jelzáloghitel-válságra emlékeztetnek. A professzor figyelmeztetése azt követően hangzott el, hogy az augusztusi külkereskedelmi mérleg is hiányt mutatott.

A deficit öt hónapja folyamatosan növekszik, ilyenre 2008 óta nem volt példa. A múlt hónapban elérte a 9,47 milliárd dollárt, ami helyi rekordot jelent.

Az import éves szinten majd harmadával, 28,2 százalékkal nőtt, meghaladta a 66 milliárd dollárt. A kivitel viszont ezzel nem tart lépést, bár éves szinten 6,6 százalékkal nőtt, 56,6 milliárd dollárra, de a behozatalhoz képest ez a szám is lassulást mutat. „A hiány mértéke egyelőre nem aggasztó” – nyilatkozta a dél-koreai lapnak Kim Dzsinill. „Ha a számok nem javulnak, akkor komolyan veszélyeztethetik a koreai gazdaság egyensúlyát” – tette hozzá. 

Az 1997-1998-as pénzügyi válság és a 2008-2009-es, az egész világot megrázó krízis előtt is hasonló jeleket tapasztaltak az elemzők.

A kereskedelmi mérleg elbillenése csupán az egyik jele a problémának. Számos gazdasági mutató a 2008-as válság óta a legrosszabb szintre romlott: a növekedési ütem lassult, a fogyasztói árak növekedtek, a dollárért többet kell fizetni, a devizatartalékok apadtak, az utóbbi tíz évben a rövid távú külföldi adósság a legmagasabb szinten áll. Ezekből a kedvezőtlen adatokból vonta le Kim Dzsinill professzor azt az előrejelzését, hogy Dél-Korea a gazdasági válság szélén áll.

Egybeeső kockázatok 

Vajon képes lesz-e ellenállni Szöul egy kibontakozó gazdasági világválság fenyegetésének? Ez bizonytalan – jelentette ki a professzor. A jelenlegi külső kockázatok számosak: az orosz-ukrán háború, az ellátási láncok sebezhetősége, az amerikai-kínai kereskedelmi összecsapás, a kínai növekedés lassulása, az amerikai hitelszabályok erősítése – a közgazdász szerint mindezzel számolni kell, ráadásul ezek szinte egyszerre jelentek meg.

Szerinte a szöuli kormánynak politikai prioritásokat kell felállítania: a növekedést választja-e az inflációval szemben, a vállalatok fokozott támogatását a munkavállalók helyett. 

Egyben viszont bízhat Dél-Korea. Mégpedig abban, hogy a Bloomberg Innovation Indexben, amely az innovációban legsikeresebb országok versenye, tavaly Dél-Korea a világranglista élén végzett.

A technológiára alapozott termelékenységben kivívott első helyezést már megszokta Szöul, ugyanis a kilencedszer kiosztott díjból hétszer az élen végzett.

Most olyan pályázó államokat előzött meg, mint a második helyezett Szingapúr vagy a dobogó harmadik fokát elfoglaló Svájc. Dél-Koreában ítélték a legerősebbnek az ország jövőjéért folytatott kutatásokat és azok a fejlődés érdekében történő felhasználását. Több mint száz állam vett részt a tavalyi versenyen, amelyek közül szinte egyhangú pontozással vitte el Dél-Korea a legjobbnak járó díjat. A bírálatkor szerepet játszott a kutatásra és fejlesztésre fordított összeg, az, hogy hány kutató jut egymillió lakosra, a benyújtott szabadalmak száma és a termelékenység megítélése is. 

Az Egyesült Államok, amely még 2013-ban megnyerte ezt a versenyt, a felsőoktatás rossz teljesítménye miatt kiszorult az első tízből.

Ennek egyik oka lehet az amerikai vízumpolitika, amely az egyetemista hallgatókat is sújtja, valamint a pandémia miatt bevezetett korlátozások. Az amerikai innováció főleg a kisvállalatoktól jön – állapították meg szakértők –, és ezért lassabban jutnak el az ilyen jellegű termékek a piacra. Az első tízben olyan államok szerepeltek továbbá, mint Német-, Svéd-, Finnország, Dánia, Izrael, Hollandia és Ausztria.

Ám van egy dolog, amelyben Dél-Korea az utolsó helyről követi a világot. Ez pedig a demográfia. A születések számának zuhanását semmi sem tudja megakadályozni. 2018-ban elsőként állapították meg azt az adatot, hogy egy szülőképes nőre egy gyermek jut egész életében.

Ilyenre a világon még nem volt példa.

Az azóta eltelt években a dél-koreai termékenységi mutató tovább csökkent, tavaly már 0,84 százalékot mértek. Ennek a számnak kettő fölött kell lennie, ha egy nemzet a jövőben is létezni akar. A 38 fejlett gazdaságú országot tömörítő OECD-ben 1,59 az átlagos termékenységi ráta. A jelenleg 51 638 000 főnyi dél-koreai lakosságszám 2100-ra kevesebb mint a mostani fele lesz, úgy 24 millió fő. Két éve a születések száma az országban már 300 ezer alatt volt, 2021-ben már csupán 260 ezer gyermek jött a világra az ázsiai országban. Pedig az 1970-es esztendőkben még évente meghaladta az egymilliót az újszülöttek száma. 

Emberi kezek kiváltása

A házasságkötés tavaly az előző esztendeihez képest tíz százalékkal csökkent. Tehát a koreaiak még a jövőben sem várhatnak sorsfordító gyermekáldást. A fiatalok fölösleges kiadásnak tartják a drága esküvőket, egyre inkább hódít körükben az egyedülálló életforma, ráadásul ez különösen a nők között dívik. Egy olyan népesség, amely lélekszámában csökken, folyamatosan öregszik, gazdaságilag sem lehet a világ egyik vezető országa. Dél-Korea számára is ez a tét.

A munkaerő drasztikus fogyásának vagyunk szemtanúi: 2020-ban 37,3 millióan dolgoztak az országban és, ha a jelenlegi demográfiai mutatókon nem tudnak gyökeresen változtatni, akkor 2070-re feleannyian sem lesznek a munkára foghatók. Ez pedig beláthatatlan gondokat okozhat.

Első körben szükség lesz a  koreaiak határtalan munkabírására, és persze azokra az innovációkra is, amelynek révén szinte mindenhol robotokkal pótolják a hiányzó emberi kezet. Persze az sem árt, ha jó adag szerencsével elkerülik azt, hogy ne őket érje leginkább a most nekigyürköző világválság pusztító széllökése.

(Fotó: Pixabay)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 2 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés