Két évig „fű sem terem” Németországban?! (Második rész)

2022. szeptember 16. 10:18
A német gazdaság 2024-ben térhet magához, mert a háborús gázválság és az infláció derékba törték az élénkülést. Másfél-két év után is csak enyhe, 1,8 szézalékos növekedés várható. A magyar gazdaság ezer szálon kötődik a német növekedéshez, így nagyon rázós két év elé néz a hazai termelői szektor is.
Juhász Imre német gazdaságot elemző írásának második része a Makronómon.

A neves müncheni Ifo intézet, előző részben is többször idézett őszi előrejelzése szerint 2022 harmadik negyedévében a német gazdaság teljesítménye még várhatóan stagnál, majd az idei év utolsó és a jövő év első negyedévében 0,2, illetve 0,4 százalékkal zsugorodni fog, ami – két egymást követő negyedév gazdasági teljesítményének csökkenéséből kiindulva – a tankönyvi definíció szerint is – a tényleges recesszió beköszöntét jelenti.

Ebben a trendben meghatározó szerepet játszik a lakossági fogyasztás visszaesése.

Mivel az energiaszolgáltatók – különösen 2023 elején – nyilvánvalóan a magas beszerzési költségekhez igazítják majd az áram– és gázárakat, az infláció 2023 első negyedévében a 11 százalékos szinten stabilizálódik, erőteljesen csökkentve a lakosság reáljövedelmét és egyúttal a vásárlóerejét is. A szövetségi kormány által kidolgozott harmadik segélycsomag intézkedései némileg ellensúlyozhatják ezt a visszaesést, de teljes körű kompenzáció nem jöhet szóba.

Jövő tavasztól némileg lassulhat a pénzromlás üteme

Az Ifo várakozásai szerint 2023 tavaszától kezdődően azonban az áremelkedés üteme fokozatosan gyengül, melynek azonban fontos előfeltétele, hogy a télen elegendő gáz álljon majd rendelkezésre, és az energiaárak ne emelkedjenek tovább, sőt legkésőbb 2023 tavaszától ismét csökkenjenek. S bár a maginfláció egyelőre magas marad, a bérkifizetések növekedésének várható felgyorsulása nyomán a háztartások reáljövedelmei 2023 közepétől várhatóan ismét emelkednek, ösztönözve a lakosság fogyasztási célú kiadásait.

A feldolgozóipar a következő negyedévekben – fokozatosan ledolgozva a korábbi magas rendelésállományt – lassan bővíti termelését.

Nem kizárható, hogy az ellátási keresztmetszetek szűkössége továbbra is fékezi a termelés felfutását, bár e szűkösség a világgazdaság lehűlésével fokozatosan enyhülhet. További fontos feltétel, hogy a tél folyamán nem lesz gázhiány, ami az ipari vállalatok gázellátásának korlátozásával járna együtt. Így a feldolgozóipar és a kapcsolódó üzleti szolgáltatók serkentő hatást gyakorolhatnak a gazdaságra, miközben a gyorsan emelkedő finanszírozási költségeket a legközvetlenebbül megszenvedő építőiparban a költségemelkedés fékező hatást fog gyakorolni.

Mindent egybevetve az Ifo előrejelzése szerint a bruttó hazai termék mennyisége az idén 1,6 százalékkal nő, jövőre viszont – az idei teljesítményhez képest – 0,3 százalékkal csökken.

Az inflációs ráta az idén átlagosan 8,1 százalék lesz, jövőre pedig 9,3 százalékra emelkedik. Az intézet 2022. nyári előrejelzéséhez képest a jövő évre vonatkozó növekedési előrejelzés jelentősen, 4 százalékponttal csökkent, az inflációs előrejelzés pedig 6 százalékponttal, igen jelentősen, emelkedett.

Csak 2024-től térhetnek vissza a rendes kerékvágásba

A gazdasági teljesítmény számottevő lassulása folytán a foglalkoztatás növekedése veszít a korábbi lendületből. A munkanélküliek számának a jövő évre számított bő 50 ezer fővel való növekedése elsősorban a 2022 nyarán hirtelen megnövekedett ukrán állampolgárságú munkanélküliek számának növekedése miatt következik be, akiket csak fokozatosan integrálnak a munkaerőpiacra.

A német gazdaság várhatóan csak 2024-ben tér vissza a normális kerékvágásba.

A gazdasági teljesítmény akkor várhatóan 1,8 százalékkal nő, az inflációs ráta 2,5 százalékra esik vissza és a munkanélküliség várhatóan ismét csökken. Az állami költségvetés a különféle segélycsomagok, a növekvő kamatkiadások és a gazdasági teljesítmény lassulása folytán mind az idén, mind pedig az elkövetkező két évben kiadási többlettel jár, a deficit három évre számított átlaga el fogja érni az éves GDP 1,5 százalékát.

Sok a kérdőjel, így nincsen kőbe vésve semmi!

Az Ifo kutatói nem tagadják, hogy a fentiekben bemutatott előrejelzést sokféle kockázat teszi bizonytalanná. Kérdés, hogyan alakulnak az energiaárak, s hogy az energiaszolgáltatók mennyiben hárítják azt át a fogyasztókra, befolyásolva a lakossági vásárlóerő további alakulását.

Az előrejelzés még nem tartalmazza a villamosenergia-árplafon és a az áramhálózati díjak kompenzálását szolgáló, a III. kedvezménycsomagban előirányzott támogatást (ennek uniós vetületéről a minap írtunk részletesen), mivel ezen intézkedések konkrét formáját az előrejelzés készítésekor még nem lehetett pontosan meghatározni.

A segélycsomag persze várhatóan serkenti a gazdaságot, ám amennyiben a tél folyamán szűkös lesz a gázellátás, az energiaárak még tovább emelkedhetnek,

és a vásárlóerőben jelentkező veszteség és a fogyasztás erőteljesebb csökkenése mellett valószínűleg az ipari termelés is visszaesne. Mert hiszen sok iparvállalat nagy gázfelhasználó és nyilván a fűtés erős, ha nem is kizárólagos prioritást kap a termeléssel szemben.

Van, ami enyhítheti az ársokk hatásait

Az sem világos, hogy a magánháztartások hogyan reagálnak majd a magas áremelkedésre és a kapcsolódó likviditási szűk keresztmetszetekre. Az Ifo szakértői előrejelzésükben azt feltételezték, hogy a megtakarítási hajlandóság esetleges csökkenése nyomán átmenetileg növekedhet a háztartások által vásárlásra felhasznált jövedelem.

Konkrét számokban kifejezve azt feltételezték, hogy a megtakarítási ráta 2023 első felében 8 százalékra esik vissza, s így jelentősen elmarad a koronaválság előtti évek 10,5 százalék körüli átlagától.

A 2023-as év egészére számítva ez valamivel kevesebb, mint 40 milliárd euró többlet vásárlóerőt teremt, ami érezhetően enyhíti az előrejelzésben jelzett ársokk reálgazdasági hatásait.

Végül, az ellátási láncra vonatkozó feltételezések és a koronavírus-járvány további lefolyása tekintetében is vannak kockázatok, írják a müncheni szakértők. Nem kizárható ugyanis, hogy ősztől ismét felgyorsul a fertőzés üteme, s hogy veszélyesebb vírusváltozatok jelennek meg, ami a közélet újabb korlátozásához vezet, s így további terhet ró a fogyasztói gazdaságra, a globális ellátási láncokat és a németországi termelést is megzavarva.

Évekig csökkenhet a némek növekedési üteme

A kieli IfW gazdaságkutató intézet szintén a napokban, szeptember közepén nyilvánosságra hozott, hosszabb távra szóló előrejelzése szerint az energiaárak magas szintje és a baby boomer korosztály nyugdíjba vonulása nyomán még évekig mérséklődik majd Európa vezető hatalmának gazdasági teljesítménye.

„A társadalom elöregedése komolyan rontja a növekedési kilátásokat, mivel a jövőben kevesebb ember fog dolgozni"

- mondta Stefan Kooths, az IfW kutatásvezetője, az intézet alelnöke, aki szerint

„ráadásul az ukrajnai háború következtében azok az energetikai nyersanyagok, amelyek számos termelési folyamatban fontos szerepet játszanak, egyre szűkösebbek és drágábbak. Ez pedig nagyban csökkenti Németország gazdasági erejét."

Az IfW középtávú előrejelzése szerint a gazdasági teljesítmény 2027 végére várható növekedése – a termelési kapacitások normális kihasználtságát feltételezve – alig 0,7 százalékos lehet, szemben a koronaválság előtti 1,3 százalékos hosszú távú átlaggal.

„A német gazdaság már 2020 óta a potenciális szintje alatt működik, s ez valószínűleg 2025-ig így marad. (...) Összességében a bruttó hazai termék ebben az időszakban valószínűleg mintegy 300 milliárd euróval lesz alacsonyabb, mint ami a termelési tényezők normális kihasználása esetén lehetséges lenne."

Az intézet kutatói emlékeztetnek arra a már jó ideje ismert tényre, mely szerint 2023 után több ember fog rendszeresen kilépni a munkaerőpiacról, mint ahányan belépnek. A német munkaerőpiac évente átlagosan 130 000 munkavállalót veszítene.

„A magasabb bevándorlás és a munkaerő-piaci részvétel magasabb aránya – például jobb gyermekgondozás vagy rugalmasabb munkaidő-modellek révén – tompíthatja, de nem szüntetheti meg a hatást”,

olvasható a kieli intézet hosszabb távra szóló előrejelzésében.

(Fotó: 123RF)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 1 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés