Két évig “fű sem terem” Németországban?!

2022. szeptember 15. 10:55
A német gazdaság legkorábban 2024-ben térhet magához, mert a háborús gázválság és az infláció derékba törték az élénkülést. A neves német Ifo gazdaságkutató enyhe, 1,8 szézalékos növekedést vár, azt is csak két év múlva. Sajnos a magyar gazdaság ezer szálon kötődik a német növekedéshez, így nagyon rázós két év elé néz a hazai termelői szektor is.
Juhász Imre írása a Makronómon.    

A jól ismert, a nemzetközi sajtóban is sokat idézett müncheni Ifo gazdaságkutató intézet makrogazdasági és konjunktúra-előrejelzésekkel foglalkozó központjának helyettes vezetője szeptember közepén, az intézet őszi konjunktúra-előrejelzése nyilvánosságra hozatalakor igen pesszimista hangot ütött meg.

Prof. Dr. Timo Wollmershäuser  szerint az Oroszországból származó gázszállítások nyári csökkentése, továbbá az ennek nyomán kialakult drasztikus áremelkedések tönkretették a koronajárvány után kibontakozott gazdasági élénkülést.

"Normalizálódást csak 2024-ben várunk 1,8 százalékos növekedéssel és 2,4 százalékos inflációval.”

A dinamikus évkezdet után az ősz beköszöntével nemcsak a napi hőmérséklet, hanem a német gazdaság is erőteljes lehűlést mutat. Egyfelől az infláció rekordmagasságba emelkedett, számottevően mérsékelve így a magánháztartások reáljövedelmét és megtakarításait, csökkentve a vásárlóerőt, ami pedig a mai gazdaságok igen fontos mozgatója, különösen a hatalmas német belső piacon. A 83,7 millió lakosú, hatamlas országban az egy főre jutó GDP 57 ezer dollár, tehát önmagában is kiemelten fontos, hogy a német lakossági és vállalati szektor milyen vásárlóerővel bír, mennyire optimista vagy pesszimista a jövővel kapcsolatban. Mi több, mivel a magyar gazdaság is ezer szállalkotődik a némethez, így nekünk is kiemelten fontos a német gazdaság “egészségi állapota”.

Több, a német fogyasztáshoz kapcsolódó szolgáltatási ágazat tavasszal még profitált az koronavírus-járvány lecsendesedéséből, az idő előrehaladtával azonban a fogyasztók mind erősebb óvatossága mindinkább rányomja bélyegét a vásárlókedvre, s – ezzel szoros összefüggésben – a kiskereskedelmi forgalomra is.

A feldolgozóipar teljesítménye is mind több nehézséggel küzd. Egyrészt a nyersanyagokkal és a gyártmányokkal kapcsolatos ellátási problémák tartóssá válása, másrészt az árak magas szintje és a globális gazdasági lassulás mindinkább nehezíti a termelést. Ha pedig a termeléssel gond van, akkor a munkahelyek stabilitásával, a fizetésekkel is gond lehet hosszabb távon.
A beérkező megrendelések az év folyamán hónapról hónapra csökkentek, de ez kezdetben még nem vezetett a termelés számottevő visszaeséséhez, mert a vállalatok rendelésállománya korábban még mindig az átlag felett alakult.

Valószínűleg ez az egyik oka annak, hogy az elmúlt hónapokban az iparban és az iparhoz kapcsolódó szolgáltatási ágazatokban az üzleti környezet csak kismértékben romlott.

Ezzel szemben az építőiparban – ez megintcsak kritikus a sok tízezerre becsült, e szektorban kint dolgozó magyar dolgozóra nézve – egyértelmű visszaesés jelei mutatkoznak. Az építési költségek erőteljes emelkedése mellett ehhez valószínűleg hozzájárult a kamatemelés is, amely szintén jócskán megnöveli a finanszírozás költségeit. Egyes korábbi rendelések lemondása és az új megrendelések számának csökkenése nyomán az építőipari vállalatok üzleti hangulata március óta oly mértékű romlást mutat, mint amilyen legutóbb a 2008-as globális pénzügyi válság idején volt tapasztalható.

Az orosz-ukrán háború, az energiaárak magas szintje, valamint az ellátási láncokkal kapcsolatos problémák tartóssá válása nyomán az utóbbi időben folyamatosan gyengül az ipari termékek iránti kereslet, bár ez a csökkenés egymástól eltérő mértékben érinti az egyes ágazatokat.

A Szövetségi Statisztikai Hivatal szeptember elején nyilvánosságra hozott adatai szerint a német ipar júliusban immár a hatodik egymást követő hónapban kapott az előző havinál kevesebb megrendelést. Júliusban a beérkező megrendelések volumene 1,1 százalékkal alacsonyabb volt a júniusinál, ami a belföldi kereslet gyöngüléséből adódik.

Év/év összehasonlításban sokkal drámaibb a visszaesés: ami azt jelenti, hogy idén júliusban a feldolgozóiparnak adott megrendelések 13,6 százalékkal maradtak el a múlt év azonos időszakától. „A harmadik negyedév elején a háború és a magas gázárak miatt a feldolgozóipari kereslet alakulása is kedvezőtlenül alakult" - kommentálta a gazdasági minisztérium a fejleményeket, nem számítva gyors fordulatra. „Az ipari cégek esetében az év második felére vonatkozó kilátások továbbra is visszafogottak, ami a lehűlt üzleti klímában és az óvatos exportvárakozásokban is tükröződik", írják a minisztérium szakértői.

A belföldi megrendelések júliusban 4,5 százalékkal csökkentek a júniusihoz képest, miközben a külföldről érkező megrendelések 1,3 százalékkal bővültek úgy, hogy az euróövezet országaiból 6,4 százalékkal visszaesett, az euróövezeten kívüli országokból ezzel szemben 6,5 százalékkal bővült a kereslet.

A müncheni gazdaságkutató intézet által számított, s augusztus utolsó napjaiban nyilvánosságra hozott, az aktuális üzleti helyzet és a közeljövőre vonatkozó várakozások figyelembe vételével számított üzleti klíma-index a júliusi 88,7 pontról kis mértékben, 88,5 pontra tovább csökkent. Ennél figyelemre méltóbb a fél, illetve az egy évvel korábbi állapottal való összehasonlítás. 2021 augusztusában az aktuális üzleti helyzet és az üzleti várakozások együttes figyelembevételével számított jelzőszám még megközelítette a 100 pontot, egész pontosan 99,5 pont volt. Ez decemberre 95,0 pontra esett vissza, majd az idén februárban, közvetlenül az Ukrajna elleni orosz agressziót megelőzően 98,8 pontra emelkedett. Hat hónap alatt erről a szintről következett be az akár a példátlan vagy drámai jelzővel is jól jellemezhető több mint 10 pontos visszaesés.

Ezen belül az aktuális üzleti helyzet megítélése – 97,5 pont – két hónap szerény, körülbelül két pontos felfutása után – visszaesett a márciusi és áprilisi, azaz az orosz-ukrán háború kitörése nyomán mért szintre. Az üzleti várakozások tekintetében egészen drámai a kép: februárban – a koronavírus-járvány negatív hatásait leküzdve 98,7 pontot számítottak az Ifo kutatói, ezzel szemben a nem egészen fél évvel későbbi, azaz júliusi és augusztusi mutató már alig haladta meg a 80 pontot.

 

A német gazdaság egyes fontosabb sarokszámai

  2021 2022 2023 2024
Bruttó hazai termék változása, %  2,6 1,6 -0,3 1,8
Foglalkoztatottak (ezer fő) 44.980 45.534 45.634 45.710
Munkanélküliek száma (ezer fő) 2.613 2.417 2.470 2.358
Munkanélküliségi ráta, % 5,7 5,3 5,4 5,1
Fogyasztói árak változása % 3,1 8,1 9,3 2,4
Darabbérköltségek változása, % 0,7 3,3 6,2 4,0
Az állami költségvetés egyenlege        
- milliárd euró -134,3 -71,2 -48,0 -64,6
- a bruttó hazai termék %-ában -3,7 -1,8 -1,2 -1,5
Fizetési mérleg egyenlege        
- milliárd euró 265,0 181,0 240,9 270,0
- a bruttó hazai termék %-ában 7,4 4,7 5,9 6,3

Forrás: Szövetségi Statisztikai Hivatal, Szövetségi Munkaügyi Ügynökség, Német Szövetség Bank, a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet őszi előrejelzése

(Fotó: Pixabay)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 2 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés