Mennyibe kerül a briteknek a királyság fenntartása?

2022. szeptember 13. 9:07
II. Erzsébettől búcsúzik Nagy-Britannia. Az elhunyt királynőt a trónon fia követi , aki III. Károly néven lett a britek uralkodója. A sajtó egy részében azonban már felerősödtek azok az állásfoglalások, amelyek szabadulni szeretnének az alkotmányos monarchiától. Vajon egy brit adófizető polgárnak mennyibe kerül a királyság fenntartása, és mi lesz a sorsa II. Erzsébet hatalmas vagyonának?
Pósa Tibor írása a Makronómon.

Előbb megdöbbenés és részvét, majd jönnek a gyász napjai, aztán az idő múltával csak előbukkannak olyan témák is, amelyek lehúzzák a búcsú hangulatát a mindennapi élet szintjére. A komoly brit lapok – a Financial Times, az Independent, a Guardian – is csupán két napig tartották magukat a gyászhoz, ezt követően már olyan cikkeket jelentettek meg, amelyek a királyi család fenntartásával és II. Erzsébet örökségével foglalkoznak. A Köztársasági Csoport is hallatta a hangját: szerintük ez kiváló lehetőség arra, hogy Nagy-Britannia megszabaduljon a monarchiától, és „modernebb” állami berendezkedésre térjen át. Jut még idő arra, hogy ezt a nem túl népszerű véleményüket továbbra is kifejtsék, hiszen III. Károly szombat óta az ő uralkodójuk is. Harcuk hosszúnak ígérkezik. De lássuk a mesés királyi vagyont és a költségeit.

Ingatlanportfólió

Nagy-Britannia kormánya a brit adófizetők pénzéből továbbra is támogatást folyósít a királyi családnak. Az utóbbi években egyre jobban áttekinthetővé vált ezeknek a költségeknek a szerkezete is: 2012-ben ugyanis megreformálták a kifizetési rendszert, amely korábban – talán nem véletlenül – bonyolult és áttekinthetetlen volt. Az állam és királyság viszonyát ezentúl, ha nem is az „üvegzseb”, de mindenesetre a nagyobb átláthatóság jellemzi. A család a mindenkori brit kabinettől kapja a szubvenciót, amely két nagy részre oszlik. A finanszírozás egyik fő eleme a „királyi támogatás”. Ez a Crown Estate ingatlankezelő bevételein nyugszik, amely kezeli a királyság ingatlanjait. A paloták, birtokok, üdülők nem tartoznak a király személyes tulajdonába, ő csak használja azokat. A „vállalatot” a monarchiától függetlenül irányítják.

Az ingatlanportfólió hatalmas összegű, az értékét több mint 15 milliárd fontra becsülik, ez magyar pénzben körülbelül 7150 milliárd forintra rúg.

Ha valamilyen módon az ingatlanok hasznot termelnek, abból az uralkodócsalád is részesedik, de előbb az egész összeget be kell fizetnie a költségvetésbe, csak utána kaphatja meg a maga 15 százalékát. 2017-től a szokásos 15 százalékot a kormány megemelte a következő tíz évre 25 százalékra, mégpedig a londoni Buckingham-palota felújításának fedezésére. Ennek nagyrészt el kellett készülnie II. Erzsébet trónra lépésének 70. évfordulójára. A Crown Estate júliusban közzétett jelentése szerint 2019-2020-as bevétele 345 millió font volt. A család 25 százalékos részesedése alapján a tavalyi és az idei évre ebből tehát 86,3 millió fontot kapott. Ebből mintegy 52 millió font jutott a királyi család tagjainak költség-finanszírozására, 35 millió font pedig a londoni palota felújítására ment el.

Egy évvel korábban is hasonló összeget kapott a család, akkor 85,9 millió font volt ugyanez a keret. A korona hivatalos kiadásai viszont tavaly 102,4 millió fontra rúgtak. Így 15 milliót hozzá kellett tenni a királyi család magánköltségvetéséből. A jobb években még tartalékot is képeznek az ilyen esetekre. Ez azt jelenti, hogy

egy brit adófizetőnek 77 pennybe került a királyi család éves támogatása,

amelyet a londoni kormány biztosított. Ha minden szubvenciót összeadunk, akkor sem haladja meg ez az éves kiadás az 1,29 fontot fejenként. Kinek ne érné meg tehát, hogy évi 700 forintért egy komplett uralkodócsaládot tudhat a magáénak?! A köztársaságiak vitatják ezeket a számokat: szerintük ez nem tartalmazza a biztonságra fordított összegeket, ami legalább 100 millió fontos tétel. A királypártiak viszontválasza szerint azonban vajon mennyi bevételt hoz a költségvetésnek az a turistahad, amely csak azért jön Nagy-Britanniába, hogy a királyi család tagjaihoz közel kerüljön, az ő szertartásaikat megnézze, a palotát megcsodálja?

Magánpénztárca

És ez csak közfinanszírozás. II. Erzsébet is támaszkodott, olyan bevételekre, amelyek nem függnek az államtól, ezt nevezik errefelé  „titkos pénztárcának”. Részben ebből is finanszírozzák a család hivatalos kiadásainak egyes költségeit, ám ennek adatai a famíliában maradnak. Miből állhat ez össze? A király vagy királynő a saját tulajdonában álló birtokokon gazdálkodva vagy a kastélyokat turisztikai célokra is használva juthat személyes bevételhez. Például a Cornwalli Hercegség finanszírozza a trónörökös életmódját és kiadásait. Most III. Károlynak át kell adnia ezen tulajdonjogát Vilmos hercegnek. A több mint egymilliárd fontot érő cornwalli birtokért cserébe viszont megkapja a király a Lancasteri Hercegséget. Ez nem valami előnyös csere, ugyanis Lancaster értékét „csupán” 650 millió fontra taksálják. Egyes hírek szerint az anyja, aki személyesen részt vett a termelés irányításában, évi 20 millió fontos bevételre számított a birtokból. Hasonló összeg ütheti a markát Vilmos hercegnek Cornwallból, Károly vezérigazgatói típusú menedzselése alatt évi 23 millió fontos bevételt is elértek.

A jelentés szerint a királyi család tagjai a tavalyi költségvetési évben mintegy 2300 eseményen vettek részt. Ezekből 26 került többe, mint 15 ezer font. Az egyik legdrágább utazás során – amelyet Vilmos és felesége, Katalin teljesített II. Erzsébet trónra lépésének 70. évfordulója alkalmából – a brit nemzetközösséghez tartozó karib-tengeri szigetországokat keresték fel. Ez a látogatás megközelítőleg 230 ezer fontba került. A polgári gondolkodás egyre nagyobb súllyal van jelen a királyi családban, például a nyitottság jegyében közlik ezen fenti adatokat is. II. Erzsébet 1993-at követően a bevételei után adófizető állampolgár is volt, igaz, ő maga állapította meg, mennyit juttat vissza az államkasszának.  

Örökség

A magánpénztárcában jelentős bevételt jelent az örökség. Mint a Guardian brit napilap rámutatott, 1910 óta a királyi család örökösödési szerződései magántitoknak minősülnek, így arról csak mendemondák keringenek. Tetemes ingatlanvagyonról, műtárgyakról, ékszerkollekciókról van szó. II. Erzsébet vagyona az egész királyi családban kiemelkedő volt. David McClure A királynő valódi vagyona című könyvében

legkevesebb 350-400 millió font közé teszi azt a készpénzállományt, amelyet a királynő hosszú uralkodása alatt félretett.

Ezen felül személyes tulajdonában állt a Skóciában található Balmoral kastély, ahol múlt csütörtökön elhalálozott. Általában itt tartózkodott augusztusban és szeptemberben, az év többi részében pedig a turisták látogatásai busás bevételt hoztak itt. A Norfolk melletti Sandringham House is királyi rezidencia, a brit nagyvállalatok versengenek egymással azért, hogy itt tarthassák különböző rendezvényeiket. Erzsébet még a nagyapjától örökölt egy régi bélyeggyűjteményt, amelynek értéke ma meghaladhatja a 100 millió fontot. Nem is szólva az ékszer gyűjteményéről, amelynek darabjait mindig diszkréten viselte. Ezek a javak főleg az uralkodóra, III. Károlyra szállnak, de örökösödési szerződés alapján juthat e vagyontárgyakból a fiának, az unokáinak, a dédunokáinak is. Az új királynak – mivel egyenes ági rokona az elhunytnak – nem kell az adózás rémétől tartania. A brit szabályozás – ahogy láthatjuk –őrködik azon, nehogy a királyi család tagjai koldusbotra jussanak.

Borítókép: MTI/EPA/Neil Hall


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 39 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés