Közép-Ázsia kereskedelmi útvonala felértékelődik, méghozzá Oroszország kárára

2022. szeptember 12. 14:15
Az Oroszországon átvezető teherszállítási útvonal, amely évtizedekig a fő szárazföldi összeköttetése volt Európának és Kínának, problémássá vált a Moszkva elleni szankciók okozta fennakadások miatt. Közép-Ázsián és Kaukázuson keresztül haladó árutranszport 2022 végére várhatóan a múlt évi hatszorosára, azaz 3,2 millió tonnára fog nőni.
Santo Martin, a Makronóm Intézet geopolitikai elemzőjének írása a Makronómon.

Kibontakozóban egy új logisztikai folyosó

A rövidebb, Közép-Ázsián keresztül vezető útvonal új érdeklődést váltott ki, ami miatt erősödik a regionális integráció a "Középső folyosó" mentén. A folyosó földrajzilag a legrövidebb útvonal Nyugat-Kína és Európa között, amely az Oroszországon keresztül vezető északi útvonal életképes alternatívájává szeretne válni. Az érintett országok, köztük Azerbajdzsán, Grúzia, Kazahsztán és Törökország kormányai gyorsan reagáltak az eseményekre, és 2022. március 31-én nyilatkozatot írtak alá a térségen keresztül történő szállítási lehetőségek javításáról. 

A Közép-Ázsián és Kaukázuson keresztül haladó árutranszport 2022 végére várhatóan a múlt évi hatszorosára, azaz 3,2 millió tonnára fog nőni.

 

Mégis megvalósuló projektek

Egészen a közelmúltig az ősi Selyemút szívében a regionális integráció előtt álló akadályok leküzdhetetlennek tűntek, mivel a posztszovjet térség számos problémája akadályozta az együttműködést, köztük az orosz-grúz és az azeri-örmény konfliktus, vagy a tálibok hatalomátvétele Afganisztánban.

Emellett a Nyugat szembenállása Oroszországgal, Kínával és Iránnal szintén fokozott stratégiai kockázatot és bizonytalanságot adott a kérdéses régiónak.

Mégis az egyik jelentős projekt, amely az aggodalmak ellenére is beérett, a Déli Gázfolyosó volt, amely az azerbajdzsáni gázmezőket köti össze a Kaszpi-tengeren át Grúziával, Törökországgal és a Földközi-tengeren keresztül Olaszországgal is. 

Azerbajdzsán jelenleg évente 10 milliárd köbméter földgázt szállít Európába és 6 milliárd köbmétert Törökországba a gázfolyosón keresztül.

A kereslet kielégítése érdekében Azerbajdzsán két új gázmezőt is üzembe helyez, és nyitott a vezeték kapacitásának bővítését célzó beruházásokra, amelyek megduplázhatják a gázáramlást.

 A csővezeték mellett a regionális logisztikai csomópontok is tovább fejlődnek, mint például a grúziai Poti vagy az azerbajdzsáni Baku kikötőinek korszerűsítése. Grúzia jelenleg az azerbajdzsáni és kazahsztáni vállalkozásokkal együttműködve új hajóútvonalat alakít ki a grúziai Poti és a romániai Konstanca kikötői között.

 

Nyugati érdeklődés a közép-ázsiai régió iránt

Az EU 2022 júliusában megállapodást írt alá Azerbajdzsánnal a Déli Gázfolyosón keresztül történő gázbeszerzésről. Bár a mennyiség töredéke az orosz gáz kiváltásához szükséges mennyiségnek, az üzlet stratégiai szempontból mégis fontos. A déli gázfolyosó megújította a Nyugat érdeklődését a Kaukázus és Közép-Ázsia iránt, mint potenciális energiaforrások, a globális szállítás és logisztika, valamint hosszabb távon a gyártási és kereskedelmi partnerségek részei iránt, és valószínűleg továbbra is fokozott támogatást fog élvezni az Európai Uniótól és az Egyesült Államoktól.

Az EU Kazahsztán legjelentősebb kereskedelmi partnere, amely a közép-ázsiai ország külkereskedelmének 40 százalékát teszi ki, és fontos támogatója a közép-ázsiai regionális fejlődésnek.

 

Kazahsztán kihasználja a lehetőséget

Kazahsztán az elmúlt 15 évben 35 milliárd dollárt fektetett be, hogy több mint 2000 kilométernyi vasutat, 19 500 kilométernyi közutat és 15 repülőtéri és kikötői bővítést építsen a Kaszpi-tenger mentén. Az ország 2022-ben további 20 milliárd dolláros beruházási csomagot jelentett be a tranzit- és áruszállítási útvonalak diverzifikálására és a logisztikai megoldások integrálására.

 

Ankara politikai befolyásának növelésére is használja a projektet

Törökország jelentős befektetője és támogatója a regionális erőfeszítéseknek, újjáélesztette a Türk Tanácsot, a kétoldalú erőfeszítések mellett pedig törekszik a szorosabb kapcsolatok kiépítésére Grúziával is, melynek NATO- és EU-tagságra vonatkozó kilátásai nem túl kedvezőek, így a nyugatból kiábránduló Grúzia Törökországhoz fordulhat a jelenleg hiányzó biztonsági garanciák és gazdasági elkötelezettsége miatt.

(Fotó: Pixabay)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 3 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés