Furcsán értelmezik a home office-t az uniós intézményekben

2022. szeptember 10. 13:20
A lobbisták most azért lobbiznak, hogy személyesen lobbizhassanak…

A pandémia miatt vezették be először, így meglehetősen újkeletű dolognak számít a tömeges home office az Európai Unió intézményeiben. A brüsszeli és a strasbourgi irodanegyedek nem konganak éppen az ürességtől, de azt jól látni, hogy az Európai Parlament, az Európai Bizottság vagy éppen az Európa Tanács munkatársai élnek – és élni kívánnak a jövőben is – a hibrid munkavégzés lehetőségével – pedig az egységesen nincs is szabályozva.

Ahány ház, annyi iroda

Az uniós intézményi munkavégzés meglehetősen megosztja a résztvevőket, a távmunka fogalmát ugyanis gumimegoldásokkal értelmezik. 

Az Európai Bizottságban a hibrid munkavégzés mikéntje teljes mértékben a vezetőkre van bízva,

a szabály mindössze azt köti ki, hogy a 20 százalék feletti távolléti időhöz a közvetlen főnök engedélye kell, de – ezen engedély birtokában – akár a 60 százalék fölötti távmunka is engedélyezhető. Az Európai Parlamentben heti egy nap jár alapból home office-ra, de ha a vezető engedélyezi, ez akár három is lehet – hasonlóan a fenti szabályhoz. Ez ráadásul még magukra a képviselőkre is vonatkozik, akik a bizottsági üléseken is részt vehetnek online formában. Kivétel azért itt is van: a zárt és a havi plenáris üléseken személyesen kell megjelenni.

Más-más rendszer nemzetenként, intézményenként

Érthető, hogy egységes szabályozás híján a munkavállalói és a munkáltatói oldal másképpen értelmezi a hibrid munkavégzés fogalmát.

Más és más a távmunka időkerete az egyes uniós egységeknél:

míg a Versenypolitikai Főigazgatóság például többnyire ragaszkodik a helyszíni munkavégzéshez, addig a Jogérvényesülési és Fogyasztópolitikai Főigazgatóság (JUST) vagy a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság (EMPL) sokkal lazábban kezeli a dolgot, és hagyja, hogy munkatársai otthonról végezzék el feladataikat.
Ennél is szembetűnőbb, hogy a home office kihasználása nemzetenként is teljesen eltér az intézményekben. A legszigorúbbnak a németek és a franciák bizonyulnak, akik még mindig a „lehető legtöbb időt az íróasztal mellett” elvet vallják, míg más nemzeteknél az is előfordul, hogy összesen heti egy személyes meetinget tartanak.

Áldott státuszszimbólumok és a kettős mércék

A jelenlegi tág értelmezésű szabályozással valójában senki nem elégedett. A bürokratikus intézmények működésének szoros velejárója a státusz külsőségeinek megmutatása, amely az irodák elhelyezkedésében és területében tükröződik a legjobban. A szakszervezeteket ez annyira már nem hatja meg: szerintük kimondatlanul is kettős mérce működik, és az irodákba járók nagyobb eséllyel számíthatnak gyorsabb szakmai előmenetelre, mint a home office-t választó kollégáik. 

Cristiano Sebastiani, az egyik legnagyobb, uniós köztisztviselőket tömörítő szervezet, a Renouveau et Démocratie elnöke úgy fogalmazott:

az egyenlőtlenül alkalmazott home office-szabályok azt a veszélyt hordozzák magukban, hogy az EU-s intézményekben nem következik be az oly sokszor hangoztatott szervezeti kultúraváltás.

„Még mindig ott tartunk, hogy egy-egy beosztás fontosságát az irodában lévő ablakok vagy bútorok száma határozza meg” – mondta, hozzátéve, hogy a sajátosan értelmezett szabályok nem csak a főnök-beosztott viszonyban, de a generációs különbségekben is problémákat okozhat. 

Ahogyan a szakszervezet nem elégedett, a lobbicsoportok is messze állnak attól, hogy üdvözöljék a jelenlegi rendszert, igaz, ők pont a lehető legkevesebb home office-t tartanák áldásosnak. Fő érvük az, hogy az online találkozók messze nem olyan eredményt produkálnak, mint a személyesek, így a munkahelyüktől távol maradó tisztviselők és képviselők rendkívül megnehezítik a dolgukat. 

„Nehéz Brüsszelben érvényesülni annak, aki soha nem tartózkodik itt” – mondja egy elemző és tanácsadó cég vezetője, rámutatva, hogy a hagyományosan irodákhoz kötött bürokratikus városok, mint Brüsszel vagy Washington érezhetően ellenállnak a hibrid munkavégzés végleges bevezetésének, és éppen itt az ideje, hogy mindenki visszatérjen az intézményekben biztosított íróasztala mellé. „Azokat, akik a Covid-járvány alatt kezdtek el dolgozni az európai közigazgatásban, kellemes meglepetés fogja érni: sokkal szórakoztatóbb, ha személyes jelenléttel végzik a munkájukat” – tette hozzá. 

Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 4 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés