Parkolás: 100 százalékos inflációs nyomást okozhat a főváros

2022. szeptember 10. 14:50
A parkolási díjak emelése nem csak a lakosság kiadásait növeli meg, hanem a Budapesten gépjárművet használó vállalkozók költségeit is. Utóbbi pedig be fog épülni a szolgáltatók áraiba, ezáltal tovább növelve az inflációs nyomást.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.

Szeptember ötödikétől új parkolási rendszert vezetett be a fővárosi önkormányzat. A friss szabályozás egyszerre növeli a fizető parkolók által lefedett területet, a fizetős időszak hosszát és az egyes zónák díjszabását. Jelen írásomban azt elemzem, mekkora inflációs nyomást jelent mindezek együttes hatása. 

Feltételezések

Az inflációs hatás pontos meghatározásához ismerni kellene az egyes zónákat használó autósok számát, hogy ki, mikor és milyen hosszú ideig szokott parkolni, valamint azt is, hogy az új rend hogyan fog hatni a parkolási szokásokra. Ezek ismeretének hiányában az alábbi feltételezésekkel élek: 

  • A díjfizetések közel egyenletesen oszlanak el az új A, B és C várakozási övezetben
  • A kibővített időszakban közel azonos lesz a parkolók kihasználtsága, mint az eddig is díjfizetőnek számító időszakban

Nagyobb terület

Szeptember első teljes hetétől 10 százalékkal növekedett a fizetős övezetek teljes területe. Ez az egyetlen tényező önmagában várhatóan 10 százalékkal növeli a főváros bevételeit, ugyanennyivel emelve a parkolókat igénybe vevők kiadásait. Azaz ez a lépés önmagában 10 százalékos inflációs nyomást okoz. 

Hosszabb fizetős időszak

A korábbi rendszerben reggel 8:00 és délután 18:00 óra között kellett a pénztárcájukat elővenni az autósoknak. A díjfizető időszak hossza így tíz óra volt. Ez mostanra csak a picike D és a nagyobb C fizetési zónákban maradt így. A B zónában reggel 8:00-tól este 20:00 óráig kell fizetnünk, míg az A zónában reggel 8:00-tól egészen éjszaka 22:00 óráig kell csengetniük a vezetőknek. 

A három jelentős mérettel bíró zóna átlagában (de a D minimális mérete miatt lényegében összességében is) így 12 órás fizetési időszakkal kell számolnunk. A költséges parkolási időtartam így 20 százalékkal lett hosszabb. Ez önmagában 20 százalékkal emeli az önkormányzat bevételeit, és ugyanennyivel növeli az autósok költségeit, azaz 20 százalékos inflációs nyomást jelent. 

Magasabb ár

Ám nem csupán a terület nagysága és az időszak hossza lett nagyobb, hanem az óradíj is emelkedett, egyes esetekben kifejezetten jelentős mértékben. 

Az A zónában mostantól 600 forintot kell fizetnünk, szemben a korábbi 440 forintos tarifával. Ez 36 százalékos áremelést jelent az itt megállóknak. 

A B zónában ötödikétől 450 forintot kell fizetnünk, mely ugyancsak jóval magasabb, mint a korábbi 350 vagy 265 forintos díjszabás. Azaz ebben a zónában az áremelés átlagosan 46 százalékkal növeli meg a parkolási lehetőséget igénybe vevők költségeit. 

A C zónában az új óradíj 300 forint, mely közel a duplája a korábbi 175 forintnak. Egészen pontosan 71 százalékos költségnövekedésre számíthatnak az itt megállók. 

Végül a D zónában mostantól 200 forintot kell fizetnünk. Ez a zóna korábban nem volt fizetős, így itt az áremelkedés százalékos mértékét nem lehet meghatározni (matematikailag végtelen lenne), ám kis mérete miatt ez a zóna egyébként sem befolyásolná nagy mértékben a teljes hatás mértékét. 

A fentiek egyben azt az érdekes képet festik elénk, hogy a baloldali fővárosi önkormányzat Budapest külső, szegényebb részén emelte jelentősebb mértékben a parkolási díjakat. 

Az egyes zónák áremelésének mértékét egyenletesen súlyozva azt kapjuk, hogy a budapesti parkolási tarifák átlagos növekedése 51 százalékot tesz ki. 

A teljes hatás

A három tényező együtt brutális mértékben drágítja meg a gépjárművet használók költségeit, egyben emeli a fővárosi költségvetés bevételeit. A teljes költséghatást az (1+10%)*(1+20%)*(1+51%)-1 képlettel számolhatjuk ki (hiszen ezek a hatások egymást erősítve csapódnak le). A számítás végeredménye az 1. ábrán is látható, egészen megdöbbentő, 100 százalékos parkolásidíj-inflációt adja. 

Forrás: Saját számítás.

A lakosság és a vállalkozók költségeinek ilyen mértékű megemelése semmilyen hazai inflációs adattal nincsen összhangban. Emellett azt is látni kell, hogy bár a parkolási díjak kis súlyt képviselnek a magyarok, vagy akár a Budapesten és környékén lakók fogyasztási kosarában, ezen kis rész tekintetében a költségek duplázása 100 százalékos inflációs nyomást generál. 

Ha minden hazai szereplő a budapesti fővároshoz hasonlóan árazna, akkor a 100 százalékos inflációs nyomást nem csak a parkolási díjaknál látnánk, de a benzináraknál, a rezsiköltségeknél, a tej áránál vagy a számítógépek árcéduláján is. Egy ilyen világban a hazai infláció mértéke is 100 százalék lenne. 

Azaz bár a parkolás a havi költségeinknek csak kis része, mégis nagyon fontos, hogy ne induljanak el ilyen folyamatok a gazdaságban. Ha ugyanis sok szereplő lépne a fővárosi önkormányzat útjára, akkor a magyar inflációs folyamatok könnyen kezelhetetlenné válhatnak.

Borítókép: MTI/Balogh Zoltán


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 12 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Kell a pénz szegény Horváth Csacsi ügyvédjére. Szegény, azt mondják, hogy lebukott a parkolási pénz korrupcióval.
Kurva drága egy jó kapcsolatokkal rendelkező ügyvéd.

DDD

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés