Makronóm: a magyar jövő

A magyar jövő 10 pilléren nyugszik

2022. szeptember 10. 8:07
A 2020-as évtized kihívásokkal kezdődött. Először a koronavírus-járvány, majd az idén februárban kirobbant orosz-ukrán háború negatív hatásaival kell szembenéznie Magyarországnak is. Ugyanakkor ilyen körülmények között sem szabad célt téveszteni és megfeledkezni a jövőről.

György László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkárának korábban megjelent cikke a magyar gazdaságpolitika jövőjének 10 pilléréről szólva ma is aktuális.

A magyar kormány erős célt tűzött ki maga elé 2030-ra: Magyarországot 2030-ra azon 5 európai ország közé szeretnék elvezetni, ahol a legjobb élni és egyúttal dolgozni is, mindezt válságkezelés közepette. A kihívás jelentős, de nem lehetetlen: az eddigi kellően pragmatikus, illetve a nemzeti érdekeket prioritásként kezelő politikával egyfajta harmonikus gazdasági növekedést biztosítva. A harmonikus gazdasági növekedés ebben a vonatkozásban lényegében azt jelenti és azt is kell jelentenie, hogy fenntartható módon segíti a növekedést.

A kulcs a harmonikus gazdasági növekedés

Végül is miért nevezzük ezt a növekedést harmonikusnak?

Harmonikusnak nevezhetjük, mert minden honfitársunk azt látja várostól vagy falvaktól függetlenül, hogy környezete nem leépül, hanem megszépül.

Harmonikus, mert a természeti értékeket annak esztétikájával megőrzi, valamint a közösség által fenntartott, épített környezete évről évre fejlődik, legyen szó utcáról, kerékpárútról, iskoláról, utak, vasút, közlekedési hálózat fejlesztéséről, amivel szerettei közelebb kerülnek és a munkahelye gyorsabban, biztonságosabban megközelíthetővé válik.

Harmonikus, mert társadalmi rétegtől függetlenül mindenki részesül a növekedés hasznából a keresőképtelenektől kezdve a legmagasabb jövedelműekig bezárólag, egyúttal mindenki úgy érezheti visszatekintve, hogy tudott egyet előrelépni. Ezt különösen fontos hangsúlyozni a nyugati tapasztalatok miatt, hiszen ezt a feltételt lassan ötven éve nem tudják teljesíteni. Azt kár lenne tagadni, hogy a nyugati gazdaságok növekedtek, de ezt úgy tették, hogy esetenként a munka és a tudás becsülete elveszett. Ez lényegében azt jelentette, hogy a munkájukból és tudásukból élők az általuk is előállított, megduplázódott teljesítményből egyáltalán nem részesültek. Ezt szeretné elkerülni Magyarország. Erre a globális problémára a 2010-es évtizedben adott magyar válasz mára tankönyvi példává vált, ki kell mondani, hogy az unortodoxia igazolta a sikerességét.

A harmonikus gazdasági növekedéshez elengedhetetlen, hogy az előrelépés hossza összhangban legyen a befektetett teljesítménnyel, azaz a munkával, a tudással és a vállalkozószellemmel. Harmonikus a növekedés például, ha képesek előrébb lépni az iskolában, ha dolgozóként, vállalkozóként, családfőként, a hátukon a felnövekvő és az őket felnevelő generációk terhét cipelőként (édesanyaként és édesapaként) többet költhetnek szeretteikre, többet fordíthatnak lelki és szellemi fejlődésükre, szépíthetik otthonaikat, személyes környezetüket.

Harmonikus, mert elismeri az utódokról való gondoskodást, támogatja a nemzet újabb és újabb „őrhelyeinek” megszületését. A tömeges migráció bátorítása helyett a gyermekvállalás ösztönzésében hisz. Ennek eklatáns példája az a tényszám, hogy Magyarország tartja fenn GDP arányosan a legnagyobb családtámogatási rendszert az egész világon.

Harmonikusnak mondható, mert nyugdíjas évek alatt is aktív tagja marad közösségének, segítségére, tudására számítanak a fiatal generációk.

Harmonikus, mert közpénzügyi szempontból egy stabil rendszert hoz létre, ami azt jelenti, hogy nem a jövő generációk terhére gyarapszik. Nem eladósodik, hanem lehetőség szerint visszatörleszti a korábbi generációk által felhalmozott adósságot ezzel is növelve a közpénzügyi mozgásteret.

A harmonikus növekedés a pénzügyi stabilitáson keresztül biztosítja a vállalkozószellem kibontakozásához szükséges biztonságos kereteket.

Harmonikus a növekedés, mert Magyarországot, szeretett hazánkat a munkaerőt kiváltani hivatott technológiák robbanásszerű térhódítása idején is önfenntartóvá teszi, egyúttal az önfenntartáshoz szükséges tudáshoz és technológiához való hozzáférést biztosítja.

Összességében tehát a harmoniát a gazdasági növekedés vonatkozásában a teremtett és épített környezet, a munka, a tudás, a vállalkozószellem, a felnövekvő generációk, valamint a végigdolgozott élet tisztelete és elismerése jelenti, erre épül a jövő Magyarországa.

A 10 pillér

Egy ilyen irányú politikának alapvetően 10 pilléren kell nyugodnia.

1. Ütésállóság és szuverenitás: rendben tartjuk pénzügyeinket

Egyrészt szükség van ütésállóságra és szuverenitásra, ami lényegében a pénzügyek rendben tartását jelenti. Ennek gyakorlati például a pandémia megjelenéséig a folyamatos államadósság csökkentés, majd a pandémiát követően ennek folytatása. 2011 óta Magyarországon kívül csak Málta államadóssága csökkent folyamatosan az Európai Unióban a pandémiáig. Magyarország ráadásul a pandémia alatt is az uniós és az euróövezeti átlagnál kisebb államadósság növekedést produkált. Ez az első pillér a 2010 óta folytatott pénzpolitikával a jelenlegi feszült világgazdasági környezetben felértékelődni látszik. Az kétségtelen, hogy az elmúlt 40 év legnehezebb tele elé kell néznünk, akár tetszik, akár nem. A magyar kormány folyamatosan hangot ad azon véleményének, hogy az Oroszország-elleni szankcióscsomagok – amelyekből már hét is született – nem érték el a céljaikat, sokkal inkább nevezhetők ezek az intézkedések kontraproduktívaknak. A magyar kormány álláspontját immár a The Economist gazdasági hetilap is alátámasztja, amely sok mindennel vádolható, de jobboldalisággal biztos nem. Ez a hetilap hagyományosan a nyugati világ neoliberális gazdasági hetilapja. A szankciós csomagok végeredményben energiaválságot vontak maguk után, ami egyúttal egy finanszírozási válságot is jelent. Ez pedig az állami és a családi költségvetéseket egyaránt érinti. Ugyanakkor egy ilyen krízishelyzetben is, amit a háború és a pandémia utóhatásai jelentenek, figyelni kell egyaránt a devizakitettség mértékére, a tartozások devizaarányára, a forint értékállóságára, valamint a külföld felé való tartozásokra.

2. Kiárusítás helyett veszünk: erősítjük és védjük a hazait

Nagyon fontos, hogy kiárusítás helyett venni kell, ergo erősíteni és védeni a hazait. Az elmúlt 12 évben számos szektorban sikerült növelni a magyar tulajdon arányát, ennek legújabb példája a Vodafone.

3. A munkát és tudást adó cégeket bevonzzuk, a járadékvadászokat megadóztatjuk

Kulcsfontosságú a munkát és tudást adó cégek bevonzása, egyúttal a járadékvadászok megadóztatása. Az extraprofit-adó bevezetése a nyerészkedő piaci szereplőkre ezt a célt szolgálta. A munka, illetve a tudásintenzív cégek számára a megújított vállalkozásfejlesztési intézményrendszeren keresztül számos program, illetve lehetőség kínálkozik. Ezen túl a világgazdaság réspiacait ki kell használni versenyképes magyar vállalkozásokon keresztül, hogy legalább annyi pénzt hozhassanak haza külföldről, amennyit a multik kivisznek Magyarországról.

4. Megerősítjük a magyar vállalatokat és a kiemelt ágazatainkat

Prioritást élveznek a magyar vállalatok és kiemelt ágazataik megerősítése. Erre a VALI különböző programokat kínál.

5. Munka- és tudásalapú társadalmat építünk

A munka- és tudásalapú társadalom építése és a mögöttes gazdaságfilozófia megtartása kulcsfontosságú. Mára Magyarország elmondhatja, hogy 12 év alatt teljesítette a közel 1 millió új munkahely létrehozására tett vállalást, sőt munkanélküliség helyett ma már munkaerőhiányról beszélhetünk. A háború és a gazdasági krízis hatásait a magyar kormány igyekszik tompítani. Ezt a célt szolgálja, hogy két szakma és egy szakképesítés megszerzése ezentúl ingyenes lesz, továbbá ide tartozik a magyar egyetemek költségvetésének megduplázása is a 70 milliárdos felnőttképzési programmal egyetemben. Mindezek segítik a magyar családok nehéz helyzethez való alkalmazkodását, valamint segítik, hogy az átalakuló munkaerőpiaci környezetben gyorsan megszerezhető hasznos tudást szerezhessenek.

6. Olcsó és tiszta energiával teremtünk energiafüggetlenséget

A jelenlegi hektikus energiahelyzetben szükséges, hogy olcsó és tiszta energiával teremthesse meg Magyarország energiafüggetlensége alapjait. Ezért fog megépülni Paks II.

7. Tiszta országot építünk: megszabadulunk az illegálisan lerakott hulladéktól, és amit csak lehet, újrahasznosítunk

Szükséges a zöld fordulat, ami egyet jelent egy ökológiai értelemben vett tiszta ország építésével. Meg kell szabadulni az illegálisan lerakott hulladéktól, és amit csak lehet, újra kell hasznosítani.

8. Az innováció- és tudástermelő rendszereinket a legjobb nemzetközi példák alapján újítjuk meg

Az innováció- és tudástermelő jelenlegi rendszereket adott esetben a legjobb nemzetközi példák alapján kell megújítani.
Átvezetjük a magyarokat a digitális jólét korába

9. Át kell vezetni a magyar társadalom egészét a digitális jólét korába.

A digitalizáció jelenti a jövőt, számos pályázat nem véletlen, hogy digitális fejlesztéseket is előír az egyes vállalkozások számára.

10. Mindenki elérheti a célját a gyors, biztonságos közlekedési rendszerben

Végül az infrastruktúra és annak megújítása, illetve korszerűsítése is kulcsfontosságú. Meg kell teremteni 2030-ra a gyors, biztonságos közlekedési rendszer alapjait.

Ezeket a célokat erősítette meg közösségi média bejegyzésében ismét György László.

Borítókép: MTI/ Szigetváry Zsolt


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 12 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A kommunisták felakasztása hányadik pont? Az elsőnek kéne lennie.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés