Macron betemette a spanyol-francia gázvezetékvitát

2022. szeptember 9. 10:51
Hónapok óta megy a purparlé Spanyolország és Franciaország között egy megkezdett – az energiaválság idején kulcsfontosságú – gázvezeték sorsáról. Madrid nagyon akarja az építkezés befejezését, a kérdésben maga mellé állította Németországot is, Párizs viszont határozottan nem kívánja megépíteni a mindössze 120 kilométeres vezeték-szakaszt. Nemcsak a MidCat nevű csővezetékről van most már szó, hanem arról, hogy melyik államé legyen a kulcsszerep a nyugat-európai országok gázellátásában.
Pósa Tibor írása a Makronómon.

Az elmúlt időszakban a politikai ranglétrán mind magasabban elhelyezkedő személyek szólaltak meg a Spanyol- és Franciaország között zajló gázvezetékvitában. Először csak szakértők fejtették ki álláspontjukat, majd jöttek az illetékes minisztériumok munkatársai, majd vezetői. Végül nem maradt más hátra, mint a politikát valóban irányítók.

A minap Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök Berlinben szerzett szövetségest: Olaf Scholz német kancellár már korábban is szükségesnek tartotta a spanyol-francia gázvezeték befejezését, mert országa egy új irányból, délről is hozzájuthatna a cseppfolyós gázhoz, az LNG-hez. Úgy tűnik viszont, hogy Emmanuel Macron elnök nem rokonszenvezik a Spanyolországban 2013-ban megkezdett csővezeték-építéssel, amelynek munkálatait 2019-ben anyagi okok miatt felfüggesztették.Túl drága lenne a spanyol-francia vezetékeken eljuttatni a gázt Nyugat-Európa közepére – akkor ez hangzott el érvként, és úgy tűnt, hogy ezt a spanyolok is elfogadják. 

A kieső gázt pótolni kell, de Macron hajthatatlan

A helyzet azóta megváltozott, méghozzá gyökeresen. Ám senki sem látott a jövőbe: ma már semmi sem drága, egy a cél, hogy birtokoljunk minél több gázmolekulát. Az orosz-ukrán háború és az Európai Unió által elfogadott szankciók miatt teljesen megbízhatatlan az orosz gázszállítás. A kieső orosz gázt valahonnan pótolni kell, mert különben az idén télen didergő emberek szándéka esetleg kiszámíthatatlanná válik.

A télen biztos, hogy a MidCaten (a francia midi, azaz dél, és a spanyol Cataluna szó összevonásából alakult ki a rövidítés) nem fog jönni gáz, de jó lesz ez  később is, a cél az, hogy ellássa pluszenergiával az öreg földrészt.

Ezért találkozott az ibériai – a spanyol és a portugál – valamint a német szándék a megvalósítás sürgetésére.

Ám a franciák hajthatatlanok. A hét elején Macron elnök szép szavakkal, de kizárta annak lehetőségét, hogy a vezeték Franciaország területén megépüljön: “Úgy vélem, hogy a MidCat nem ad megfelelő választ a jelenlegi (energia)válságra (...), és nem felel meg a klímaváltozás elleni harc követelményeinek, valamint a spanyol gáz jövőbeli importját tükröző adatoknak sem.” Magyarán Párizsnak esze ágában sincs megépíteni a vezeték rájuk eső szakaszát, amely nem is olyan sok, csak 120 kilométer lenne. 

Mik a franciák indokai?

Először a kivitelezés költsége került terítékre, amely mára még magasabb, mint a 2019-es leálláskor. Aztán jött az az érv, hogy a cső átvezetne a Pireneusokon, ami egy környezetvédelmi katasztrófával érne fel. De a legnyomósabb érv az, hogy Spanyol- és Franciaországot már összeköti két gázvezeték, és ezek kapacitása messze nincs kihasználva. A spanyolok viszont továbbra sem hajlandók lemondani a csővezetékről. Fellármázták az Európai Uniót, hiszen itt európai szolidaritásról van szó, és az mégsem járja, hogy egyetlen ország keresztbe tegyen ezeknek a szándékoknak – ezzel dörömbölnek az unió ajtaján.

Miért fontos a MidCat vezeték a spanyoloknak? 

De vajon mi húzódik meg a spanyolok határtalan önzetlensége és a franciák eltökélt elutasítása mögött? Az egyik fő érv, hogy ne hagyják veszendőbe menni a csőkígyóba hat év alatt belepumpált pénzt és munkát. A Barcelonához közel fekvő kikötőt, Hostalricot a Pireneusokon át kötötte volna össze a francia Carcassonne-nal, ahonnan más, már meglévő vezetékeken jutna el a gáz északra. Hajdanán az egyik indok, amiért felfüggesztették az építést, valóban az volt, hogy környezetromboló. Az Európai Unióban ma a közelmúlt vezető eszmerendszeréhez képest nem a környezet védelme a fontos, ez a sor végére szorult. Gáz kell az embereknek, mert különben megeshet az, hogy mindenkit, főleg vezetőket küldik el “melegebb éghajlatra”

Az LNG terminálok mekkája lehetne Spanyolország

Kár lenne tagadni, hogy az európai gázválság nyomán a spanyolok előtt felvillant egy igen vonzó lehetőség, amelyért, mint jelenleg látjuk, harcolni is képesek. Jelenleg Spanyolország területén hét olyan kikötő van, amelyek képesek a cseppfolyós gázt kezelni,  – amely főleg Katarból és az Egyesült Államokból érkezik – és abból csővezetéken át szállítható gázt létrehozni. Ha létrejönne a MidCat, akkor még több gázt tudna Spanyolország északra küldeni. Ott meg minden gázmolekulára szükség van. Így válna Spanyolország fontos elosztóközponttá. Úgy néz ki, hogy a holnap is biztosítva lenne: a csőkígyón zöld hidrogént is lehetne szállítani, ami a hozzáértők szerint a jövő energiája. Ez a tétje annak, hogy megvalósul-e a MidCat.

Ki lesz a gázosztó játékmester? A tét: ki szállíthat többet a németeknek  

De miért nem éri meg a franciáknak beszállni az üzletbe? Azért, mert ők egyedül is el tudják juttatni a gázt Európa közepébe, és nem kell másokkal osztozniuk a tranzitdíjon. De nem is a bevételről van szó. A nagy északi kikötőben, Le Havre-ban átadás előtt áll az új gázterminál, amelyet igény szerint össze lehet kötni számos német vezetékkel.

Így Franciaország kerülne a gázelosztó játékmester szerepébe. A spanyol-francia vita erről szól.

Macron az e heti internetes megbeszélésen meg is kezdte Sholz kancellár “meggyőzését”. Felajánlotta azt a gázmennyiséget Németországnak, amennyit az idén Franciaország megspórol, és ezért cserébe elektromos energiát kért a szomszédos államtól. Abban is van valami, hogy Le Havre-ból egyenes úton jönne a gáz német földre, nem több megszakítással. Mindenképp közelebb van Németországhoz a francia kikötő, mint a barcelonai. Az igazi érték számukra még az idén melegítésre fogható gázmolekula – ezt jól tudják a Rajna túloldalán is. Megfontolandó érvek. Ezeket német részről mind figyelembe véve talán mégsem kellene annyira támogatni a déli spanyol terveket.

Ugyanakkor Magyaroszágnak hosszabb távon érdekében állhat, hogy Németroszág minét több helyről juthasson gázhoz,

hiszen a 83,7 millió lakosú ország óriási iparának is egy jó része gázfelhasználó. Ha pedig a németek nem csak keletről kaphatnak gázt, az végső soron Kelet-Közép Európa ellátási helyzetés is enyhíthet.

(Fotó: Pixabay)
 


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 7 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Tehát az ukránok a németeknek adnának el áramot, a németek meg a franciáknak.
A franciák meg a németeknek szoktak eddig eladni áramot.
A finnek nem kapnak az oroszoktól.
Biztosan kimaradt még valami:-)

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés