Nigéria, a jobb sorsra érdemes ország

2022. augusztus 31. 18:52
Miért nem tölti be méltó helyét a hatalmas nyugat-afrikai ország, Nigéria, amely tele van a legkülönfélébb ásványi kincsekkel, és minden adottsággal rendelkezik ahhoz, hogy gazdasági teljesítményével vezesse a fekete földrészt? Ennek számos oka van. Az etnikai, vallási széttagoltság párosul a terrorizmussal és banditizmussal. Nigériában nincs közbiztonság, súlyos bűncselekmények maradnak megtorlatlanul. Ráadásul a silány kormányzást nyújtó kabinet Afrikában is az egyik legkorruptabb.
Pósa Tibor írása a Makronómon.

A demográfiai előrejelzések szerint pár évtized múlva a nigériai lakosság száma meghaladja az Egyesült Államokét. Az ENSZ elemzése szerint 2050-re a nyugat-afrikai ország a mostani 206 millió főről megduplázza lakosságát, amely meghaladja majd a 400 milliót. Az Egyesült Államokban ekkor körülbelül 380 millióan fognak élni. A termékenység az afrikai országban is csökkenni fog, de 2100-ra a nigériai lakosság száma így is 700 millió körül fog mozogni, míg az Egyesült Államoké alig haladja majd meg a 430 milliót – állapította meg a tanulmány. A két ázsiai óriás, India és Kína áll majd a legnépesebb országok rangsora élén – India kétmilliárdos számmal –, de melléjük felkapaszkodik a dobogóra Nigéria is. Minek köszönhető ez? 1950-ben a nigériaiak még csak 38 millióan voltak, messze lemaradva az etiópiaiak 115 milliós számától.

Bemelegítés

A függetlenség elnyerése utáni évtizedekben egész Afrikában javult a közgyógyellátás, amelynek következtében a csecsemőhalálozás a korábbi hihetetlenül nagy számokról – 1000 újszülöttből 200, azaz minden ötödik halva jött világra vagy hamarosan elhalálozott – elkezdett javulni. Ma 1000 újszülöttnél csak 50 esetben következik be ilyen tragédia.

Az egy nőre jutó termékenységi adatok hétről ötre csökkentek, ami az egész Száhel-övezetre jellemző.

Főleg a városi és gazdagabb nőkre hatott a szexuális felvilágosítás, nekik már csak három-négy gyermekük születik. Ám a szegényebb rétegekben változatlan a sok gyermek. Belőlük nagy számban lesznek olyanok, akik húszas éveikben elhagyják hazájukat, illegális migránsként érkeznek Európába. Amit eddig láttunk, az csupán a bemelegítés, a bevándorlási korszak kezdete, az igazi mérkőzés csak jó tíz év múlva kezdődik el.
Nigéria hatalmas ország, vagy tíz Magyarország elférne a területén. Ennek a térségnek a földje dúskál az ásványi kincsekben. Legfontosabb a kőolaj, amelyből Afrikában itt van legtöbb. Ez a legfőbb exporttermék, a kivitel 90 százaléka az olajból származik.

Az ország költségvetése az olaj világpiaci árától függ: amikor az eladási árfolyam magas, akkor jó az év, amikor alacsony, akkor rossz év vár a költségvetésre.

Nigéria nemzeti összterméke évente 1-2 százalékkal nő, számszerűleg úgy 430 milliárd dollár körül mozog, ezzel az élen áll az afrikai országok között. Az utóbbi években a koronavírus-járvány hatására valamit csökkent Nigéria GDP-je.

Drogközpont

Az ország kivitele harminc százalékban Indiába irányul. A behozatalban viszont Kína vezet, a húsz százalékot is meghaladja a kínai import, amely főleg gépekből, vegyszerekből és közlekedési eszközökből áll.

Van egy termék, amelyben Nigéria tranzitországként jelentős szerepet visz, ez pedig a kábítószer.

Az olasz maffiák a lebukások elkerülése végett nem közvetlenül szállítják az árut Európába, hanem nyugat-afrikai megállóval, amelyből a nigériai szervezett bűnözés is szép hasznot hasít ki magának. Dél-Amerikából hajókon jön a kokain, amely Európába és Dél-Afrikába indul tovább. Az ázsiai országból érkező heroint meg európai és amerikai kikötőkbe kell továbbítani. Ezért a munkáért milliárdok landolnak a nigériai bűnözők zsebében.   
Az állam már rég külföldi koncesszióba adta az olaj- és gázmezőket. Jelen van szinte a világ összes jelentős kitermelője: az Exxon Mobil, a Chevron, a Shell, a BP, az ENI, a Total, de a nagy kínai cégek – a PetroChina és Sinopec – is kihasítottak maguknak egy szép szeletet a nigériai tortából. Most az Európai Unió udvarolja körbe a nigériai kormányt, hogy szorult helyzetében neki is biztosítsanak némi cseppfolyós gázt. Borítsunk fátylat a nigériai olajipart Európából érő korábbi bírálatokra, hogy a Föld egyik legnagyobb szennyezője, a legfőbb, hogy most megállapodjanak a nigériai tisztségviselőkkel. Az ércbányászat az ország hegyvidéki fennsíkján történik, errefelé rengeteg földfém van, főleg vanádiumot, titánt, ónt, kolumbitot hoznak fel a mélyből. A Földön nagy mennyiségben kolumbit szinte csak itt fordul elő. Erre az ércre különösen fáj az Egyesült Államok foga, az űrkutatásban használják fel. 

Manióka

A mezőgazdasággal sokan foglalkoznak. Az évekkel ezelőtti számadat, amely a lakosság 70 százalékát jelölte meg földművesként, mára 40 százalék körülire apadt. Számosan, főleg a hanuszák közül a muzulmánok, még mindig nomád pásztoréletmódot folytatnak. A többi népcsoport főként növénytermesztéssel foglalkozik, különösen az ország középső, illetve déli részei állnak mezőgazdasági művelés alatt. Gépeket alig látni, a technológiai szint rendkívül alacsony.

Az exportnak csak öt százaléka származik a mezőgazdaságból, az élelmiszertermékek viszont jelentős súllyal vannak jelen a behozatali kosárban.

Maniókatermelésben viszont világelsők, de kukorica, köles, cirok, földimogyoró, kakaó és déligyümölcsök terén is jól állnak. A mezőgazdasági termelésben az északi és déli területek között jelentősek a különbségek. Északon főleg az égi áldásra várnak, hogy jó legyen a termés, az állatok meg dús mezőn legeljenek. Délen viszont már megjelentek a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari nagyüzemek, a tejgazdaságok, a baromfitelepek, vágóhidak. De ezek kellenek is, ha Lagost, a húszmilliós fővárost akarják élelmezni.
Ám ha Nigériáról hallunk, akkor nem ezeket az eredményeket taglaljuk, hanem borzalmasabbnál borzalmasabb merényletekről, robbantásokról, emberrablásokról szólnak a hírek. Mi ennek az oka? Az etnikai és vallási megosztottság. Amikor még a nagyhatalmak vonalzóval húzták a határokat, akkor senki sem törődött azzal, hogy a papírok mögött emberek élnek. Ez különösen igaz Nigériára. Három nagy – a hanuszák, a jorubák és az igbók –  és 250 kisebb etnikum él a szövetségi köztársaságban. Ezek esetében nem nehéz feldobni egy olyan témát, ami egyeseket azonnal arra buzdít, hogy fegyverrel harcoljanak a függetlenségükért.

A vallási kérdésekben legalább háromfelé oszlik az ország: az északi részen nagy többségben az iszlám az úr, délen a keresztény vallás hódít, míg közte vannak a természethívők.

Nigéria az a terület, ahol az északról terjeszkedő muzulmán vallás a déli kereszténységgel találkozik. Az iszlám hódító vallás, nem kell nagy képzelőerő ahhoz, hogy mi történik azokkal a népcsoportokkal, akik az útjába kerülnek. A keresztények védekeznek, amennyire tudnak. 

Vaskéz

A Boko Haram terrorszervezet kiváló példa erre. A muzulmán szektából 13 éve vált terrorszervezetté. Céljuk a nyugati oktatás akadályozása, mindennek az elutasítása, amely a volt gyarmatosítóktól érkezik, és a fekete muzulmánok védelme. Gyilkosainak fegyvereitől az elmúlt években 40 ezren vesztették életüket, és legalább százezren súlyosan megsebesültek. Legjobb napjaiban sem tömörített a terrorszervezet tízezer harcosnál többet, mára osztódással szaporodott, vagy három szervezet működik a helyén, együttes létszámuk nem haladja meg az ötezer főt. És ezekkel a néhány száz fős, egész területeket terrorizáló csapatokkal nem bír el a nigériai hadsereg. Pedig szinte mindenki segít nekik. Az amerikaiak a hírszerzést felügyelik, a nyugat-európaiak - a franciákkal élen - a katonák kiképzéséért felelősek. Mostanában – ha megsemmisíteni nem is tudták a szervezetet – a terroristák zöme a szomszédos országokba menekült, de még onnan is végrehajtanak olyan elrettentő merényleteket, mint idén pünkösdkor a protestáns hívek halomra lövése a nigériai Owó templomában. Tizenhárom év kevés volt arra, hogy a hatóságok kivágják ezt a rákos fekélyt, amely az ország társadalmát gyötri. Ha nem is akarják, akkor nem is megy. Közben a terrortámadások elől kétmillióan elmenekültek a lakóhelyükről, és táborokban húzzák meg magukat.

Az országban nincs belbiztonság.

A lakosság 70 százaléka a szegénységi küszöb alatt él, a különböző bűnszervezetek belőlük lelnek utánpótlásra. Az ország nyugati felén, akik nem jutottak munkához a nagy külföldi olajcégeknél, beállnak banditának. Errefelé a tengeri kalózkodás dívik, de a gazdag személyek váltságdíjért való elrablása is jó pénzt hoz a konyhára. Egy kis politikai szósszal leöntik a bűnszervezeteket, és máris a függetlenségért harcoló gerillacsoportokká válnak. A kábítószer-csempészésben pedig egyre többen vesznek részt, ez nem is csoda egy olyan országban, ahol a legfelső hatalomról is az járja, hogy velejéig korrupt
Jövő februárban lesznek az elnökválasztások, amelyen megválasztják Mohammudu Buhari volt tábornok utódját. Négy éve a nigériaiaknak azért esett a választása Buharira, mert azt ígérte, hogy vaskézzel vezeti majd az országot, hatvan nap alatt felszámolja a Boko Haramot, és közbiztonságot teremt. Ebből csupán a vaskéz valósult meg. De ki jön majd utána? Lehet, hogy jó ideig senki. Ugyanis a hatalom azon gondolkozik, hogy elhalasztja a elnökválasztást. De miért is? Mert az országban katasztrofális a közbiztonság, és ilyen körülmények között nem lehet választást rendezni. Így az elnök addig marad a helyén, amíg javulás nem következik be. Ügyes. 

(Fotó: Pixabay)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 11 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés