Dél-Korea: a kormány keleti nyitás politikájának sikertörténete

Az M1 Ma reggel című műsorának volt vendége György László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára, aki többnapos hivatalos dél-koreai látogatásának eredményeiről számolt be. 

A keleti ösvény

Dél-Korea minden nemzetállam számára példaként szolgálhat.

Sikerük titka a nemzeti egységük, büszkeségük és az, hogy  folyamatosan versenyeznek egymással is, és a világnál is kiválóbbak akarnak lenni. Ebből következik, hogy mindent, amit elfogyasztanak, elő is akarják állítani. Csak azt importálják, amit maguk nem tudnak előállítani, és ha valamit nem tudnak előállítani, akkor elgondolkodnak azon, hogy egyáltalán szükségük van-e rá, mivel tudják helyettesíteni, amihez van alapanyaguk és gyártási képességük. Exportkiválóságra törekednek: a hatvanas évek óta az a céljuk, hogy exportképes termékeik legyenek.

Ahogy az innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár fogalmazott, ebből is látszik, hogy ez nem egyik napról a másikra megy, hanem egyik évtizedről a másikra.

Az igazi áttörést az 1990-es évek vége hozta meg az ázsiai ország számára. Addig Japán egyeduralkodónak számított az analóg technológiák területén, a digitális korszak berobbanása azonban szélesre tárta a kaput Dél-Korea előtt, és éltek is a lehetőséggel. Mivel a japánoknak nagyon sok veszítenivalójuk volt az analóg világ elengedésével, ezért lassabban fordultak, mint a dél-koreaiak, akik azonnal a digitalizációba és az elektronikai eszközök gyártásába fektettek.

– fogalmazott György László. Rámutatott, hogy akik jól tudják alkalmazni a mesterséges intelligenciát és a mögötte lévő kvantumtechnológiát, azok gyorsabban és pontosabban tudnak döntéseket hozni, és precízebben, gyorsabban tudnak gyártani. Ezért fontos minta Magyarország számára a dél-koreai kutatási struktúra. „Szeretnénk a dél-koreai kutatási és egyetemi képzéseket Magyarországon meghonosítani, így tudjuk bebiztosítani a jövő munkahelyeit. Ehhez arra van szükség, hogy gazdaságunk szintet ugorjon, és erre minden lehetőségünk meg is van” – mondta.

Az államtitkár által meglátogatott egyetemek mindegyike a világ legjobbnak tartott 0,5 százalékába tartozik. Képzéseik a mesterséges intelligencia, a nanotechnológia, az akkumulátor-technológia területén is csúcsminőséget jelentenek. A Chung-Ang University (ahol állami finanszírozású mesterséges intelligencia-, valamint kiemelkedő orvos- és egészségtudományi képzés is folyik) vezetőivel létrejött megállapodás értelmében

Az egyetem nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatója már a napokban Magyarországra látogat, és együttműködési megállapodást ír alá az ELTE-vel, valamint a négy hazai orvostudományi egyetemmel.
 

Tudás és tőke

György László koreai látogatása során több kutatóközpontban is járt, köztük abban is, ahol Dél-Korea első olyan saját fejlesztésű rakétája készült, amellyel műholdat juttatott a világűrbe. Az 1,7 milliárd dolláros kutatás-fejlesztési projektről azért nagyon fontos megemlékezni – említette meg az államtitkár – mert ezek azok a fejlesztések, amelyek, ha sikerülnek, ha nem, hatalmas nagy tudástőke megszerzését teszik lehetővé a koreaiak számára. Ebből lesznek ugyanis a jövő munkahelyei. 

 „Valóban jártam Korea legnagyobb állami kutatóközpontjában, ahol mintegy 600 millió dollárból gazdálkodnak. Ők szintén annyira  motiváltak, hogy egy hónappal a látogatásom után a kutatóközpont elnöke Magyarországra látogat: összekötjük az ő ökoszisztémájukat a miénkkel, ugyanis Magyarországon a jövő mobilitásában a világ élvonalába tartozunk” – fogalmazott György László. Mint mondta, létezik egy globális keresleti megatrend: a jövőben az életszínvonal növekedésével – még ha Európa most bajban is van – egyre inkább fel akarjuk fedezni a világot, többet akarunk tudni a világról, utazni szeretnénk. 

 „Ez az, amiért mi Magyarországon az autóipari, járműipari hagyományainkra építve a jövő mobilitásába fektettünk az elmúlt években. Ez az, amiért a legnagyobb akkumulátorgyártóvá fogunk válni, és amiért a világ legnagyobb önvezető és kapcsolt járműfejlesztőivé válunk, hiszen a zalaegerszegi jármű tesztpálya a világ legszélesebb, legkiterjedtebb funkcióival rendelkező járműipari tesztpályája, és ez az, amiért ellátogatnak hozzánk, és szeretnék ezt az infrastruktúrát használni” – magyarázta az államtitkár. 

György László szerint a már említett szintugrásnak nem csak a mesterséges intelligencia és a kvantumtechnológia alkalmazása a kulcsa, hanem az, képesek vagyunk-e a humán, az emberi képességeinket, vagy ahogy a munkaerő-piaci szakzsargon szereti: a soft, puha képességeinket fejleszteni és alkalmazni. Mint mondta, az új világ egy komolyabb, intenzívebb működést követel meg tőlünk, törődést egymással, ezeket a képességeket kell fejlesztenünk. „Ez az, amiért a kultúra és az innováció jelen pillanatban egy tárcán belül jött létre a magyar kormányban. Merthogy a másik, amit még el tudunk a koreaiaktól tanulni, hogy nem csak a termékeik exportképesek, hanem a szolgáltatásaik is” – tette hozzá.

– mondta az államtitkár, hiszen az elmúlt 8 évben Dél-Korea volt az egyik legnagyobb külföldi tőkebefektető Magyarországon, egészen addig, ameddig a kínai akkumulátorgyár a CATL (Contemporary Amperex Technology Co. Limited) be nem jelentette, hogy 7,4 tized milliárd euro értékben akkumulátor gyárat hoz létre Magyarországon.

„Ez a politika tökéletesen működik. Általa Magyarország – a nyugati és a keleti működőtőke-beruházásoknak, valamint a saját fejlesztéseknek köszönhetően – a világban most bekövetkező technológiai szintugrásnak a nyertese lehet” - fogalmazott György László.