Átrendeződik a munkaerőpiac: a munkavállalók 40 százaléka tervezi elhagyni a közeljövőben a jelenlegi munkahelyét

2022. augusztus 31. 6:17
Rekordszámban mondanak fel az emberek a munkahelyükön – írja a World Economic Forum, amely cikkében rámutat, hogy ennek fő oka, hogy az emberek iparágat váltanak, új dolgokat próbálnak ki, és időt szakítanak önmagukra.

A fentiekben felsorolt trendek átalakítják a hagyományos munka világát – állítja a McKinsey vezetési tanácsadó cég.

A nagy lemorzsolódás megnehezíti a munkaerő-felvételt” című új elemzésében a vállalat az elégedetlen és munkájukat elhagyó munkavállalók három nagy csoportját azonosítja: az átrendeződőket, az újra feltalálókat és az újraértékelőket.

Az átrendezők más iparágakba rendeződnek be. Az újra feltalálók saját vállalkozást indítanak, vagy nem hagyományos munkákat próbálnak ki, mint például az ideiglenes, részmunkaidős munkaköröket. Az újraértékelők az életükkel szemben támasztott követelmények miatt mondanak fel, beleértve a gyermekek vagy idősek gondozását.

A munkavállalók világszerte fel akarnak mondani

Világszerte a munkavállalók 40 százaléka állítja, hogy a következő 3-6 hónapban tervezi elhagyni a jelenlegi munkahelyét. Az elégedetlenség azonban egyes piacokon sokkal magasabb.

Indiában a munkavállalók 66 százaléka számít arra, hogy hamarosan felmond a munkahelyén.

Ez jóval magasabb, mint Ausztráliában, Kanadában, az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban - jegyzi meg a McKinsey. A vizsgált piacok közül Szingapúrban a második legmagasabb a munkahelyi elégedetlenség szintje (49 százalék).

A McKinsey szerint a hat nemzet munkavállalói „következetesen nagy vonzódást mutattak a jobban fizető, kielégítőbb vagy mindkettővel járó munka iránt”.

Néhány munkavállaló azonban nemcsak a munkahelyét, hanem a munka világát is otthagyja, mivel úgy érzi, hogy szünetre van szüksége. Ugyanakkor bíznak abban, hogy találnak másik munkát, ha akarnak.

A legnagyobb kilépési aránnyal rendelkező munkahelyek

Az elmúlt két évben kilépett munkavállalóknak csak körülbelül egyharmada tért vissza ugyanabba az iparágba. Ez azt jelenti, hogy a munkáltatók már nem feltételezhetik, hogy az üres álláshelyeket „az éppen távozottakhoz hasonló munkavállalókkal” töltik fel - írja a McKinsey.

A pénzügyi és biztosítási ágazatban a munkavállalók 65 százaléka váltott iparágat. A köz- és szociális szolgáltatások területén pedig még magasabb, 72 százalékos volt a lemorzsolódás.

Az utazás, a kiskereskedelem és az egészségügy területén a munkahelyüket elhagyó munkavállalók 18 százaléka teljesen elhagyta a szegmenst. Ezeket a szektorokat súlyosan érintette a világjárvány, és a McKinsey szerint „időbe telhet”, amíg helyreállnak.

A keresett készségekkel rendelkező munkavállalók – mint például az adattudomány és a számítógépes programozás – könnyebben válthatnak iparágat, teszi hozzá a McKinsey. A távmunka lehetővé tette azt is, hogy a globálisan, költözés nélkül is felvegyenek valakit. A munkahelyek közötti ugrálás vagy az önéletrajzban lévő hiányosságok pedig manapság már kevésbé jelentenek problémát.

A „nem hagyománytisztelő” munkavállalókat nehezebb felvenni

A McKinsey három „nem hagyományos” személyiséget is meghatároz, akiknek a jó fizetésnél és a juttatásoknál többre van szükségük.

Ezek a „csináld magad” munkavállalók általában 25 és 45 év közöttiek, és széles skálán mozognak az önfoglalkoztatóktól a gig- vagy részmunkaidősökön át a nem hagyományos szerepkörben teljes munkaidőben foglalkoztatottakig.

A stressz, a rossz menedzserek és az irányítás hiánya az okok között szerepel, amiért úgy döntöttek, hogy a saját dolgukat csinálják. „Ez a csoport mindenekelőtt rugalmasságra vágyik” – mondja a McKinsey. Az értelmes munka és a kompenzáció szintén kulcsfontosságú.

A McKinsey egy másik csoportot az „idealisták” csoportjába sorol, akik általában 18-24 évesek, eltartottak és jelzáloghitel nélküliek. Sokan közülük diákok és részmunkaidőben dolgoznak. A fizetés jóval hátrébb szerepel a fontossági sorrendben. Ehelyett

a rugalmasságot, a karrierépítést, az értelmes munkát és a támogató kollégákat értékelik.

Eközben a „gondozók” otthon dolgoznak, és azért hagyták ott a hagyományos munkahelyeikett, mert az nem nyújtott elég rugalmasságot ahhoz, hogy gondoskodjanak a gyerekekről, a szülőkről vagy önmagukról – írja a McKinsey. Általában 18 és 44 év közöttiek, és több közöttük a nő, mint a férfi. A megfelelő fizetés és rugalmasság mellett a munkavállalók egészségének és jólétének támogatására is szükségük van, mielőtt fontolóra vennék a munkahelyre való visszatérést.

Befektetés a szociális munkahelyekbe

A Világgazdasági Fórum 2022. évi davosi éves találkozójának egyik fő témája volt májusban a szociális munkahelyekbe való beruházás szükségessége, elsősorban az oktatás, az egészségügy és a gondozás területén.

A fórum az Egyesült Államok gazdaságán alapuló modellezés során kiszámította, hogy ha 1,3 billió dollárt fektetnének be új munkahelyek létrehozásába az oktatás, a személyes gondozás és az egészségügy területén, az 3,1 billió dolláros termelékenységnövekedést eredményezne.

The Triple Returns of Social Jobs in the Economic Recovery” (A szociális munkahelyek háromszoros megtérülése a gazdasági fellendülésben) című dokumentumban foglaltak szerint a befektetés hatására 10 millió új munkahely jönne létre a szociális ágazatban, valamint közel 1 millió munkahely más ágazatokban.

A munka, a munkahelyek és a készségek jövőjéről szóló 13 davosi ülésen megvitatott további témák között szerepelt, hogy miként lehet rugalmasabb, hibrid munkakörnyezetet teremteni, és hogyan lehet javítani a munkavállalók egészségét és boldogságát a változékony munkaerőpiacon.

(Borítókép: MTI/EPA/Tannen Maury)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 13 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés