Makronóm: 16+1 együttműködés

A balti államok kilépnek a 16+1 együttműködésből

2022. augusztus 21. 21:23
Litvánia után további két balti állam jelentette be a kilépését a 16+1 együttműködésből.
Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet szakértőjének írása a Makronómon.

Litvánia után Észtország és Lettország is felmondta a Kínával kötött 16+1 együttműködést. Az együttműködést eredetileg 2012-ben Varsóban hívták életre Kína és 16 kelet-európai ország között, azzal a céllal, hogy erősítse a régió és Kína közötti kapcsolatokat. A hangsúly a kereskedelmen, valamint az infrastrukturális és fejlesztési programokon volt. Az együttműködésben eddig részt vevő 16 kelet- és közép-európai ország: Magyarország, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia, Montenegró, Szerbia, Szlovénia, Bulgária, Románia, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Lettország, Litvánia és Észtország voltak.

A kínai cél

Kína célja ezzel az is volt, hogy kihasználja azokat az Európai Uniós tagállamokat, amelyeket az Európai Unión belül figyelmen kívül hagynak, vagy minimális érdekérvényesítő képességgel rendelkeztek. Volt időszak, amikor 17+1 együttműködésről beszélhettünk, hiszen 2019-ben Görögország is belépett az szerződésbe.

Ez az kooperáció tökéletesen beleillett Kína geopolitikai tervébe, hiszen újra akarta és akarja szabni a nemzetközi rendet, illetve Európa, Ázsia és Afrika kapcsolatrendszerét. A 16+1 együttműködés tekinthető az „Egy övezet, egy út” kezdeményezés európai intézményének is, hiszen az afrikai országokkal szintén van Kínának egy hasonló együttműködési fóruma, a Kína-Afrikai Együttműködési Fórum (FOCAC)

Távozó balti államok

Lettország ugyanakkor az együttműködésből való kilépés ellenére leszögezte, hogy továbbra is érdekelt a Kínával való pragmatikus és konstruktív kapcsolatépítésben, mind az EU-Kína, mind a Lettország-Kína együttműködésen keresztül.

Észtország is hasonló közleményt adott ki, habár esetükben arról van szó, hogy 2021 októbere óta nem vesznek részt aktívan az együttműködésben. Ezen kívül az észt külügyminiszter felrótta Kínának azt is, hogy nem ítélte el Oroszország ukrajnai invázióját.

Litvánia korábban kilépett, hiszen feszültség volt tapasztalható Kínával, mert engedélyt adtak Tajvan számára, hogy országukban külképviseletet hozzanak létre. Erre válaszul Kína kereskedelmi tilalmat rendelt el: exportkorlátozást, valamint a litván vállalati megrendelések törlését, ezen kívül visszavonták a litvániai nagykövetet arra hivatkozva, hogy Litvánia megsértette Kína szuverenitását. Egy litván delegáció egyébként el is látogatott Tajvanra, amikor Nancy Pelosi amerikai képviselőházi elnök megejtette a látogatását, amire Kína határozott fellépést ígért. Az Európai Unió az ehhez hasonló kereskedelmet korlátozó intézkedések miatt vitte be Kínát a Kereskedelmi Világszervezetbe, de érdemi hatást ez sem váltott ki.

A háború kitörése óta egyébként az eddigieknél is bizonytalanabbá vált a kínai kapcsolat, több tagállam újragondolta a Kínával való együttműködését. A háború előtt is mérséklődött már a lelkesedésük, amit az is fűtött, hogy Kína több esetben nem teljesített értékes beígért befektetéseket.

Kína elfogadta és tiszteletben tartja Észtország és Lettország szuverén döntését, hogy innentől kezdve nem vesznek részt a 16+1 kezdeményezésben, így már csupán 13+1 kezdeményezésről beszélhetünk. A lépés ugyanakkor felveti, hogy a jövőben mennyiben kell tartani Kína Oroszországhoz való stratégiai közeledésétől.

A legutóbbi csúcstalálkozóra például egyik balti állam sem küldte el sem az elnökét, sem pedig a miniszterelnökét, hanem csak alacsonyabb tisztviselőket.

A lettek 162 milliós, az észtek 195 millió eurós exportot valósítottak meg eddig Kínával. Előbbi dollárban kifejezve mintegy 167 millió dollárt jelentett. Lettország elsősorban fát, illetve fatermékeket exportált Kínába.

A Kínával való kereskedelem jelentős

A régiós országok számára Kína kulcsfontosságú kereskedelmi partner elég, ha megnézzük a 2017-es adatokat. 2017-ben százalékosan Montenegró, Albánia és Bulgária exportált legtöbbet Kínába, amit az alábbi ábra szemléltet:

Forrás: https://web.archive.org/web/20190427121213/https://atlas.media.mit.edu/en/

Import tekintetében a számok már magasabbak. 2017-ben Csehország, Lengyelország és Montenegró importált százalékosan a legtöbbet Kínából. Ez látható az alábbi ábrán.

Forrás: https://web.archive.org/web/20190427121213/https://atlas.media.mit.edu/en/

A fenti ábrákból jól látszik, hogy Magyarország mind export, mind import tekintetében a középmezőnyben helyezkedik el, ami a Kínával való kereskedelmet illeti.

Borítókép: MTI/ EPA/ Toms Kalnins


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 37 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Egy kisebb kínai város le tudja kötni bármelyik balti ország teljes exportkapacitását. Ezek szerint ez nem egy kívánatos helyzet.

Mivel tartják ezeket sakkban?

A német cégekről mi a véleményed? Visszahívtuk 1944 németjeit?

Erről a második Varsói Szerződésről nem is tudtam. Lesz itt még közös kínai-magyar határ.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés