A várakozásokat felülmúlva nőtt a hazai GDP

2022. augusztus 17. 9:39
A háború, az infláció és a jegybanki emelések ellenére is 6,5 százalékkal emelkedett a magyar GDP.
Elemzők:
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője 
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője

 

Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági vezetője rámutatott: az elemzői várakozásokat felülmúlva, de a Takarékbank és a Bankholding várakozásához (6,2 százalék) közeli mértékben, 6,5 százalékkal nőtt a hazai GDP a második negyedévben, míg 1,1 százalékkal bővült az első negyedévhez képest. Az első félévben a hazai gazdaság növekedése 7,3 százalék volt. A növekedés lassulása várható volt az egy évvel ezelőtti járvány utáni fokozatos újranyitás által okozott magasabb bázis, valamint a háború, a megugró infláció és a kamatemelések negatív hatásai miatt,

a növekedés azonban mindezek ellenére erős volt. A vártnál nagyobb növekedésnek köszönhetően nem kizárt, hogy kissé felfelé módosítjuk az idei évi 5,7 százalékos növekedési prognózisunkat.

A robosztus növekedésnek köszönhetően a hazai GDP növekedése az EU élén maradhatott, és idén érdemben folytatódhat a felzárkózás. A hazai GDP mintegy 7,2 százalékkal haladja meg a járvány előtti szintet.

Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető elemzője hozzátette:

a magyar gazdasági teljesítmény változása tehát a második negyedévben is jobban alakult az uniós átlagnál,

amely negyedéves alapon 0,6, míg éves alapon 4,0 százalékot tett ki az előzetes becslések szerint. A mai adat alapján tehát a magyar gazdaságot a recesszió a második negyedévben sem érte el, sőt érdemben bővülni tudott, a vállalkozások egyelőre tudtak alkalmazkodni a kedvezőtlenebb külső körülményekhez, azon belül is elsősorban a háború gazdasági hatásaihoz. 


Az ipar felfelé, a mezőgazdaság lefelé húz

Suppan Gergely rámutatott, hogy a növekedéshez a mezőgazdaság kivételével valamennyi nemzetgazdasági ág hozzájárult, leginkább az ipar és a piaci szolgáltatások. Az iparon belül különösen az élelmiszer- és italgyártás, illetve a villamos berendezések gyártása, a piaci szolgáltatások közül pedig főként a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, valamint a szállítás, raktározás bővülése volt jelentős. A növekedést fékezte a mezőgazdaság jelentős visszaesése. Regős Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy a KSH tájékoztatásában külön is kiemelte az ipart és a piaci szolgáltatásokat, és hogy az utóbbin belül is

különösen a koronavírust legjobban megszenvedő ágazatok mutattak jelentősebb bővülést. 

Az elemzők egyetértettek abban, hogy a második negyedévben az aszály miatt eshetett vissza számottevően a mezőgazdaság, de Suppán kiemelte, hogy az alacsony bázis miatt csak kismértékben ronthatott a GDP növekedésén. Majd hozzátette, hogy az ipari termelés lassult az első negyedévhez képest (nyers adat szerint az ipari termelés növekedése 4,7 százalék volt az első negyedévi 5,8 százalék után). Az építőipar növekedése nagyobb mértékben lassult az első negyedévi közel 17 százalékhoz képest. A kiskereskedelmi forgalom hasonló mértékben bővült, ugyanakkor határozottan folytatódott a vendéglátás és a turizmus helyreállása, noha a növekedési ütemük az egy évvel ezelőtti emelkedő bázis miatt némileg lassult. Folytatódott a helyreállás a szállítás, fuvarozás ágazatban, elsősorban a nemzetközi személyszállítás, légi utasforgalom területén.

Folytatódhatott a lendületes növekedés az infokommunikációban is. A pénzügy, biztosítási szektorban, az ingatlanpiaci szolgáltatásoknál, a szakmai, tudományos, műszaki, adminisztrációs szolgáltatásoknál a megugró bázisok miatt szintén lassulhatott a növekedési ütem. A művészet, szabadidős tevékenységek, sport területén egyértelműen folytatódott a kilábalás, a teltházas koncertek, sportrendezvények, fesztiválok, vizes és más rendezvények hatására, amire a harmadik negyedévben is számíthatunk.

Lassuló fogyasztás, lassuló beruházások

A Makronóm Intézet vezetője hangsúlyozta, hogy a felhasználási oldalról a növekedésben továbbra is nagy szerepe lehetett a fogyasztásnak, de a szolgáltatás-külkereskedelmi egyenleg is javulhatott a turizmus és a szállítási szolgáltatások exportbővülésének eredményeként. Suppan Gergely pedig hozzátette, hogy a felhasználási oldalon a fogyasztás növekedése részben bázishatások, részben a transzferek kifutó hatásai, részben az emelkedő infláció miatt lassulhatott, ami a következő negyedévekben is folytatódik,

nagy kérdés, hogy a rezsicsökkentés részleges kivezetésének hatására milyen mértékben lassul a fogyasztás az év hátralevő részében.

A beruházások – részben bázishatások miatt is, de a kamatemelések és a bizonytalanság miatt – szintén lassulhattak, az év második felében azonban a lakossági energetikai beruházások érdemi élénkülése valamelyest ellensúlyozhatja a beruházások növekedésének visszaesését. Kicsit lassulhattak a közösségi kiadások is. A külkereskedelem egyenlege továbbra is rontja a GDP növekedését, de az áruk esetében a nyers külkereskedelmi adatok alapján az első negyedévi 3651 millió euró éves romlás után a második negyedévben már „csak” 2062 millióval romlott, tehát jóval kisebb mértékben. A szolgáltatások egyenlege ugyanakkor tovább javulhatott. Tehát összességében a nettó export jóval kisebb mértékben rontotta a növekedést az első negyedévhez képest. 

Mi várható a következő negyedévben?

A következő negyedévekben az elemzők szerint már érdemi lassulás várható a gazdasági növekedésben. Regős Gábor úgy látja, hogy a lassulásban a háború hatásai mellett az emelkedő energiaárak, a gyenge termés és a gyengülő forintárfolyam miatt gyorsuló infláció játszik leginkább szerepet, hiszen ennek hatására a háztartások vásárlóerejének eddigi dinamikus növekedése megszakad, illetve az óvatossági motívum is fokozódhat, de az év egészét tekintve a gazdasági növekedés még így is kedvezően, 6 százalék körül alakulhat. 

Suppan Gergely szerint a lassulás okai részben bázishatások, részben a háború negatív hatásai. Hozzátette, hogy negyedéves alapon szintén jelentősen mérséklődhet a növekedés. Alapesetben nem számít technikai recesszióra, ami azonban nem zárható ki teljesen. A növekedésre kockázatot jelentenek a beszállítói nehézségek, az ukrajnai háború és a szankciók miatt esetlegesen megszakadó beszállítói láncok, alapanyag, nyersanyaghiány, a költségek meredek emelkedése, a hitelkamatok emelkedése, valamint leginkább az elszálló infláció miatt csökkenő vásárlóerő, csökkenő reálbérek a főbb exportpiacainkon, ami visszafoghatja a külső keresletet. Kockázatot jelenthet az árkorlátozások esetleges fokozatos megszüntetése, ami tovább gyorsíthatja az inflációt, a reálbérek csökkenését eredményezve.

A legnagyobb kockázat az orosz olaj- és gázszállítások leállása lenne, de átmeneti megszakadások ellenére erre a hazai importban még nem került sor.

Az energiahiány azonban a legfontosabb kereskedelmi partnereinknél vezethet több ipari ágazat leállásához is, ami igen negatívan érintheti a hazai beszállítókat, vevőket is. Ezzel szemben pozitív kockázatot jelentenek új ipari kapacitások üzembe helyezése, a chip- és más alkatrészek hiányának enyhülése, a kimagasló ipari rendelésállományok, aminek hatására az ipari termelés felülmúlhatja a várakozásokat. A növekedést az idegenforgalom folytatódó helyreállása, nagyobb sportrendezvények, világbajnokságok, valamint az elmúlt két évben elmaradt nagyfesztiválok megtartása is támogatja. A közelmúltban bejelentett igen jelentős méretű beruházások középtávon újra a hazai gazdaság érdemi gyorsulásához vezethetnek, az évtized közepétől a hazai GDP növekedése akár tartósan meghaladhatja a 4 százalékot.
 


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 145 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Most már végképp takarodnia kell a Zorbánnak!!!444!!!

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés