Ukrajna egyelőre megmenekült az államcsődtől

2022. augusztus 16. 12:57
A múlt héten Kijev egyezséget kötött hitelezői többségével arról, hogy két évre felfüggeszti adóssága törlesztését. Ez részleges államcsőd – szögezte le azonnal kettő a világ három nagy hitelminősítő intézete közül. Ideig-óráig ez lehetőséget biztosít Ukrajnának a fellélegzésre, de vajon mi lesz utána?
Pósa Tibor írása a Makronómon

Július végétől ment az alkudozás Párizsban arról, hogy Ukrajna milyen feltételekkel érheti el a szándékát a mintegy 20 milliárd dolláros adóssága átütemezésére, amely csak egy része az ország külföldi tartozásainak. A tanácskozás azért jött létre, hogy megoldást találjanak az aggasztó ukrán pénzügyi helyzetre, amit így el is érték. 

A résztvevők háromnegyede a múlt héten hozzájárult ahhoz, hogy Kijev két évre felfüggessze az államkötvényekre vonatkozó adósságszolgálatát, mentesüljön a kamatfizetéstől – számolt be a megegyezésről a Le Temps  svájci napilap. A Standard & Poor’s és a Fitch Ratings – a világ vezető hitelminősítői közül kettő – szerint

ez az átütemezés gyakorlatilag az államcsőd beismerése.

Igaz, részleges, ugyanis nem érinti az összes adósságtörlesztést, így Kijev megmenekült a technikai csőd bejelentésétől. Sőt, a kamatfizetés elhalasztásával legalább hatmilliárd dollárt nyert. A nagy pénzügyi alapokkal kötött egyezséget – BlackRock, Fidelity Investments, Amia Capital – szorgalmazta az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Francia- és Németország, valamint Japán kormánya is. Korábban 2015-ben lebegett már Kijev feje felett a pénzügyi világ bárdja, de akkor is hasonló akcióval sikerült elkerülnie a sanyarú véget. Két év múlva visszatérhetett a pénzügyi piacra. 

Csak a más bolygóról érkezettben fogalmazódhat meg a kérdés: most mi vezetett ide? A háború. Csökkenő pénzügyi bevételek mellett a hadi kiadások az egekbe szöktek. A Világbank előrejelzése szerint az idén Ukrajna nemzeti jövedelme a korábbi negyvenöt százalékát sem éri el. A bécsi székhelyű Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézetének jelentése szerint pedig fontos tény, hogy a termelőegységek 29 százaléka megsemmisült vagy súlyos károkat szenvedett. A háború az egyik legnagyobb bevételi forrást, a mezőgazdasági tevékenységet is gátolja, sőt egyes helyeken lehetetlenné teszi.

A költségvetés hiánya – saját beismerés szerint – havi ötmilliárd dollár, de vannak olyan hírek, hogy a hétmilliárd dollárt is meghaladják,

Kijevben nagyjából 50 milliárd dolláros éves deficittel számolnak, amelyet a végén felfelé korrigálhatnak. 

Az ország összes külföldi adósságát jelenleg több mint 56 milliárd dollárra taksálják. Az ukrán valutatartalék 28 milliárd dollárról 22 milliárdra apadt. Az  egyelőre főként segélyként érkező fegyverekért

az adományozó kivételezett elbánást vár majd el a jövőben, ha valami zsíros üzlet merül fel.

Ukrajna területének negyedét elvesztette, a külföldre menekültek száma a napokban haladta meg a nyolcmilliót. Az életerős férfiak a hadseregben szolgálnak, még ott sincs munkaerő, ahol viszonylag béke honol. (Az ukrán gazdasági válságról egy korábbi cikkünkben kaphatnak részletes ismertetést: Bacsó Róbert: Csődbe megy Ukrajna?

De azért mindent nem lehet a háború számlájára írni. Az ukrán állam 2021-es kül- és belföldi adóssága úgy 100 milliárd dollárra rúgott, pedig ekkor még nem indult meg Kijev ellen az orosz armada – állapította meg a Le Temps. Az okok közt akkoriban a nyugati sajtó a rossz kormányzást és a mindenhol burjánzó korrupciót említette. A háború első napja óta

Ukrajna nemzetközi segélyként 38 milliárd dollárt kapott, amelynek nagyobb része kölcsön, kisebb része adomány volt.

Kijev kibocsátott „háborús kötvényeket” is, amelyekkel lehetőséget biztosított arra, hogy a háborúban a külföldi magánszemélyek és vállalatok az ország támogatásával anyagi segítséget nyújtsanak. Eddig 13 milliárd dollár gyűlt össze.

A múlt hónap elején a svájci Luganóban tartott konferencián megpróbálták felbecsülni, hogy mennyibe kerülhet az Ukrajnának okozott károk felszámolása. Ugyanarra a számra jutottak, mint Kijev: 750 milliárd dollárba kerülne a pusztítás helyreállítása. A The Economist brit gazdasági hetilap túlzónak tartja ezt az adatot: az általa megszólaltatott szakértők csak 200-500 milliárd dollárról beszélnek. De van-e értelme akkor, amikor a háború még zajlik, felmérni az infrastruktúrát, gazdasági létesítményeket, lakóházakat ért károkat, hiszen minden nap újabb és újabb károk keletkeznek? És ezt a tényezőt se felejtsük ki a számításból: mi van, ha Oroszország megnyeri a háborút, a megszállt területeket elcsatolja, és bábkormány kerül hatalomra Kijevben? Akkor a nyugati támogatók nemcsak az ukrán vezetésbe feccelt millliárdokról mondhatnak le, hanem az összes számításuk dugába dől.

(Fotó: MTI/AP/Msztyislzav Csernov)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 13 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés