Meddig bírja a háborút Oroszország?

2022. augusztus 16. 10:29
Az orosz gazdasági mutatók nagyon vegyes képet mutatnak a szankciók hatékonyságáról. Azonban van olyan trend, mely alapján megbecsülhető, meddig elegendőek a nagy medve tartalékai.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.

Annak nem árthat többé idegen?

Első körben vizsgáljuk meg azokat a mutatókat, melyek az intuícióval szembe mentek, azaz javultak a háború és a szankciók ellenére. Ezek a folyó fizetési mérleg, a munkanélküliségi ráta, a foglalkoztatási mutató, az építőipari volumen, a jegybanki alapkamat, a szolgáltató szektor beszerzési menedzser indexe és a bányászat volumenváltozása.

Ahogyan azt az 1. ábra mutatja, Oroszország folyó fizetési mérlege soha nem volt ilyen jó az elmúlt 10 évben (bár igazából korábban sem), mint a háború alatt. Az export és import különbségét, a külföldről származó nettó jövedelmeket és transzfereket mérő mutatószám 47 milliárd dollár volt 2021 utolsó negyedévében.

1. ábra: Oroszország folyó fizetési mérlege. Forrás: Tradingeconomics.

Ennél 2022 mindkét negyedéve magasabb értéket mutat. Az idei év második negyedévében 70 milliárd felett áll az orosz folyó fizetési mérleg egyenlege. Azaz kijelenthetjük, hogy Oroszországba több pénz áramlik a háború alatt, mint előtte.

A 2. ábra tanúsága szerint az orosz munkanélküliségi ráta sem volt még ilyen jó az elmúlt 10 évben (sőt, korábban sem). A 2022 januári 4,4 százalékos mutató 4,1-re csökkent február-márciusban, 4,0-ra áprilisban.

2. ábra: Oroszország munkanélküliségi mutatója. Forrás: Tradingeconomics.

2022 május-júniusban a munkanélküliségi ráta 3,9 százalékos szintre csökkent. Azaz kijelenthető, hogy sem a háborús helyzet, sem a szankciók nem hoztak elbocsátásokat Oroszországban.

A fentiek után nem meglepő, hogy a foglalkoztatási ráta is emelkedett a háború és a szankciók ellenére. Ahogyan azt a 3. ábra mutatja, a mutató 59,5 százalék körül volt 2022 januárjában és februárjában.

3. ábra: Oroszország foglalkoztatási rátájának alakulása. Forrás: Tradingeconomics.Bár a márciusi érték ennél egy lehelettel alacsonyabb volt (59,4 százalék), az áprilisi 59,7 és a május-júniusi 59,8 százalékos érték már egyértelműen meghaladja a háború előtt mértet. A munkaerőpiaci helyzet így azt mutatja, hogy az orosz foglalkoztatás nem sínylette meg a szankciókat.

A 4. ábra az orosz építőipar volumenének éves megváltozását mutatja. Ez a mutató egyértelműen ide kívánkozik több ok miatt is. Egyrészt az oroszországi építkezések volumene minden egyes hónapban magasabb volt, mint egy évvel korábban. Másrészt februártól májusig a háborús időszak növekedési rátái rendre magasabbak voltak, mint a békeidőszak mutatói tavaly szeptember-októberben vagy idén januárban.

4. ábra: Az orosz építőipar teljesítményének éves változása. Forrás: Tradingeconomics.Tény azonban, hogy április óta a mutató csökkenő trendet mutat. Ezt az indikátort tehát érdemes lesz a jövőben is követni, hiszen az építőipar trendjei komoly előrejelző értékkel bírnak az egész gazdaságra vonatkozóan. Amennyiben az elmúlt hónapok negatív tendenciája fog folytatódni, az nem sok jót jelent az orosz gazdaság számára.

Ahogyan az az 5. ábráról leolvasható, az orosz jegybanki alapkamat legfrissebb értéke már alatta van a háború előtti szintnek, azaz itt is javulásról beszélhetünk. A júliusi 8 százalékos érték pontosan fél százalékponttal alacsonyabb, mint amennyi a február elején mért szint volt.

5. ábra: Az orosz jegybanki alapkamat alakulása. Forrás: Tradingeconomics.

A kamatcsökkenés nyilvánvalóan (a később bemutatott) inflációs folyamatok következménye. A csökkenő infláció miatt a jegybank enyhíthetett a monetáris kondíciókon.

Technikai szempontból ebben a fejezetben tárgyalandó a szolgáltató szektor beszerzési menedzser indexe is (6. ábra), hiszen a mai szintje meghaladja a háború előtt mértet. A februári (optimizmust mutató) 52 pont után márciusra 38 pontra zuhant a mutató értéke. Ilyen szintű pesszimizmust csak a COVID alatt mértek Oroszországban.

6. ábra: Az orosz szolgáltató szektor beszerzési menedzser indexének alakulása. Forrás: Tradingeconomics.

Ezután azonban gyors visszapattanást láthattunk, és az index ma már magasabban jár, mint az elmúlt egy évben bármikor. A júliusi 55 pontos érték egyértelmű optimizmust mutat a szektorban. A szolgáltató cégeket tehát úgy tűnik, egy rövid visszaesésről eltekintve nem igazán viselték meg a szankciók.

Szintén kerülhetett volna más részbe az orosz bányászati termelés volumenének éves megváltozást bemutató grafikon is (7. ábra). Az itt szerepeltetését az indokolja, hogy a legfrissebb, júniusi adatok már a kitermelés 2,3 százalékos növekedését mutatják éves szinten.

7. ábra: Az orosz bányászat éves volumenváltozása. Forrás: Tradingeconomics.Tény ugyanakkor, hogy ez is jócskán alatta van a januárban mért 9,1 százalékos bővülésnek. Sőt, áprilisban és májusban csökkenést mutatott az indikátor éves szinten. Az elmúlt hónapok jelentős ingadozása miatt kijelenthetjük, hogy az utolsó adat által mutatott bővülés ellenére a bányászati trendek tekintetében nem igazán látunk most még tisztán.

Nem mozdulnak a tiszai hajók

Ebben a fejezetben azokat a mutatókat tekintjük át, melyek lényegében semmit sem változtak, dacára a háborúnak és a szankcióknak. Egyetlen ilyen mutatót találtam, ez pedig az aranytartalékok szintje.

A 8. ábra tanúsága szerint az orosz aranytartalékok szintje folytatva az elmúlt két év trendjét stabil maradt. 2021 negyedik negyedévében 2.302 tonna sárga fémet tartalékolt a keleti ország, 2022 második negyedévében ez az érték 2.299 tonnán áll, a 0,1 százalékos csökkenés lényegében elhanyagolható mértékű.

8. ábra: Az orosz aranytartalékok szintje. Forrás: Tradingeconomics.

Ehhez azonban fontos hozzátenni, hogy a devizatartalékok később bemutatandó gyors csökkenése hamar elronthatja a fenti trendet is. Ugyanis abban az esetben, ha elfogynak a devizatartalékok, akkor az orosz nemzeti bank kénytelen lesz hozzányúlni az aranytartalékokhoz.

Fekete fellegek robognak

Ebben a részben a romló indikátorokat mutatjuk be. Ezek az inflációs ráta, az acéltermelés volumene, az üzleti bizalmi index, a feldolgozóipari beszerzési menedzser index, a fogyasztói bizalmi index, az ipari termelés volumene, a GDP, a kiskereskedelmi forgalom- és az új gépkocsi értékesítés alakulása.

A 9. ábra tanúsága szerint az áremelkedés üteme komoly lökést kapott a háború és a szankciók miatt. 2022 januárjában még 9 százalék alatt volt ez a mutató, márciusban azonban lényegében duplájára ugrott, 16,7 százalék volt az értéke.

9. ábra: Az orosz infláció alakulása. Forrás: Tradingeconomics.Az áprilisi 17,8 százalékos csúcspont után azonban csökkenni kezdett az orosz infláció. A legfrissebb, júliusi érték 15,1 százalékot mutat. Ez pedig jóval kedvezőbb a moldáv, az észt, az ukrán, a litván, a lett értéknél, de még a cseh és a lengyel mutató is magasabb az orosznál. Mindezek alapján bár az infláció megugrott, a helyzet mégis jobb, mint sok uniós országban.

Az acéltermelés vegyes képet mutat (10. ábra). Bár a júniusi 5 millió tonnás érték tízéves mélypontnak számít (sőt, közel 10 százalékkal kevesebb az elmúlt 10 év második legalacsonyabb értékénél), azaz a mutató egyértelműen ebben a részben tárgyalandó, a többi háborús hónap nem mutat ilyen borús képet.

10. ábra: Az orosz acéltermelés alakulása. Forrás: Tradingeconomics.Március és május között lényegében ugyanott volt az acéltermelés volumene, mint tavaly november és idén január között (6,5 millió tonna környékén). Azaz a legfrissebb adat elképzelhető, hogy csak egy egyszeri kilengést mutat.

Talán ez az a mutató, aminek az alakulását leginkább érdemes lesz követni a jövőben, hiszen az acéltermelés a hadiipar szempontjából is kulcsfontosságú. Ha a júniusi visszaesés hosszú távon is megmarad, az erős motivációt jelenthet az orosz félnek a háború lezárására.

A 11. ábra jól mutatja, hogy az üzleti bizalmi index megsínylette a háborút és a szankciókat. 2022 január-februárjában még +2 ponton állt a mutató, mely az elmúlt 10 év legjobb értékét mutatta, az első optimista időszakot hosszú évek után. A konfliktus kitörése azonban -2-re, azaz pesszimista szintre lökte az indikátort, mely -3-on is járt júniusban.

11. ábra: Az orosz üzleti bizalmi index alakulása. Forrás: Tradingeconomics.A legfrissebb, júliusi érték -2,7 pontot mutat. Ez a mérsékelt pesszimizmus ugyan egyértelműen rosszabb, mint a háború kitörése előtti két hónap értéke, ám meglepő módon az elmúlt 10 év tekintetében nem mutat extrém negatív várakozásokat, sőt, inkább átlagos, mint rossz szintet jelent.

Technikai szempontból ebben a fejezetben tárgyalandó a feldolgozóipari beszerzési menedzser index is (12. ábra), hiszen a háború után esett az értéke. A januári (optimizmust mutató) 52 pont után februárban 48,5 pontra, márciusban pedig 44 pontra esett a mutató értéke, mely szintek egyértelmű pesszimizmust jeleznek. Az elmúlt 10 évben ennél rosszabb értéket csak a COVID alatt mértek Oroszországban.

12. ábra: Az orosz feldolgozóipari beszerzési menedzser index alakulása. Forrás: Tradingeconomics.Ezután azonban gyors visszapattanást láthattunk. Áprilisban már 48 ponton járt a mutató, májustól pedig már egyértelműen visszatért a beszerzési menedzserek optimizmusa, hiszen ekkor a mérőszám stabilan 50 felett volt. A feldolgozóipart tehát úgy tűnik, nem igazán korlátozzák a szankciók.

Egyértelműen itt kell beszélnünk a fogyasztói bizalmi indexről (13. ábra). Bár az orosz lakosság 2021 végén sem volt optimista a jövő tekintetében (a mutató értéke -23 ponton állt), 2022-ben az első negyedéves minimális javulás (-21 pont) után a második negyedévre a COVID alatt sem látott mélységbe, -31 pontra esett az indikátor értéke.

13. ábra: Az orosz fogyasztói bizalmi index alakulása. Forrás: Tradingeconomics.Úgy tűnik tehát, hogy az orosz lakosságot nem sikerült megvédeni a háború és a szankciók negatív hatásaitól, vagy legalábbis komoly félelem van bennük a jövővel kapcsolatban. Azonban fontos kiemelni, hogy a mostani szintek történelmi távlatban nem tekinthetőek extrém alacsonynak, hiszen mint az 1998-as orosz válság, mind a 2009-es világgazdasági válság alatt még mélyebben volt a mutató értéke.

Nem hatott jól a mostani helyzet az orosz ipari termelés szintjére (14. ábra). Januárban még 8,6 százalékos éves növekedést tudott felmutatni a szektor. Ez februárban 6,3 százalékra, márciusban pedig 3,0 százalékra csökkent.

14. ábra: Az orosz ipari termelés alakulása. Forrás: Tradingeconomics.Az igazi bajok ezután kezdődtek. 2022 áprilisa és júniusa között végig -1,7 százalék körüli csökkenést mutat éves szinten az indikátor. Bár ez meg sem közelíti a COVID alatt mért -10 százalékos vagy a 2009-es -17 százalékos értéket, mégis kijelenthetjük, hogy az orosz ipar megérezte a háború és a szankciók hatását.

A 15. ábra az egyik legtöbbet vizsgált gazdasági mutató, az éves GDP alakulását mutatja. Ez az indikátor egyértelműen negatív képet mutat a gazdaság helyzetéről. 2022 januárjában még 5,7 százalékos volt az orosz gazdaság növekedési üteme. Ezután azonban egyértelműen lefelé mozgott a mérőszám értéke. Februárban 4,3, márciusban 1,3, áprilisban -2,8, májusban -4,3, míg júniusban -4,9 százalék volt az éves GDP-változás mértéke.

15. ábra: Az orosz GDP alakulása. Forrás: Tradingeconomics.Az orosz gazdaság növekedési mutatója tehát körülbelül 10 százalékpontot veszített a háború és a szankciók következtében. Ez még akkor is jelentős zuhanás, ha 2009-ben és 2020-ban még ennél nagyobb eséseket is láttunk.

A fentiek tükrében nem meglepő, hogy jelentős visszaesést mutat a kiskereskedelmi forgalom értéke is (16. ábra). Januárban még 3,6, februárban pedig 5,7 százalékos éves növekedést mutattak a számok. A márciusi mutató már csupán 2,2 százalékos bővülést mért. Azóta pedig -10 százalék körül ingadozik az indikátor értéke.

16. ábra: Az orosz kiskereskedelmi forgalom éves változása. Forrás: Tradingeconomics.Bár a 10 százalékos visszaesés – különösen a háború előtti pozitív folyamatok tükrében – komoly csökkenést jelent, fontos kiemelni, hogy ez meg sem közelíti a COVID időszak 20 százaléknál is nagyobb, vagy 1995, 1998 és 2015 20 százalék körüli zuhanásait. Azaz a mostani számok valószínűleg nem jelentenek komoly nyomást a döntéshozók számára.

Az a mutató, ami talán a legrosszabb képet mutatja az orosz gazdaságról, az az új gépkocsi-értékesítések alakulása (17. ábra). Az elérhető adatok alapján még soha nem volt ilyen alacsonyan ez az érték. Idén februárban még 115.000 gépjárművel növekedett az állomány. Ez az érték márciusban lényegében felére, 55.000 darabra esett. Áprilisban alig 30.000, májusban pedig körülbelül 25.000 volt az új gépkocsi-értékesítés volumene.

17. ábra: Új gépkocsi-értékesítés alakulása Oroszországban. Forrás: Tradingeconomics.Bár a mutató azóta csekély növekedést mutatott, mind júniusban, mind pedig júliusban 30.000 környékén mozgott. Ezek az értékek valószínűleg egyszerre mutatják az orosz gépjárműgyártás és a külföldi import visszaesését, valamint a kereslet visszaesését a lakosság negatív várakozásai okán.

Ez itt a vég?

Nézzük végül azokat a mutatókat, melyek azt sugallják, hogy a nagy medve nem bírja már sokáig a háború terheit. Itt két mutatóra kell fókuszálni, ezek a jegybanki mérlegfőösszeg és a devizatartalékok szintje.

Első pillantásra aggasztó folyamatokat mutat az orosz jegybank mérlegfőösszegének alakulása (18. ábra). 2022 februárjában még 67 kvadrillió (azaz 15 nulla áll a 67 mögött) rubel volt Oroszország központi bankjának összes eszközének értéke. Júniusra azonban mindössze 46 kvadrillió rubelre olvadt ez az érték. Ez 21 kvadrilliós csökkenés négy hónap alatt.

18. ábra: Az orosz jegybank mérlegfőösszege. Forrás: Tradingeconomics.Ha a csökkenés üteme nem változik, akkor 9 hónap múlva, azaz 2023 tavaszán várhatjuk, hogy a jegybank eszközállománya nullára csökkenjen. Ez természetesen teljes képtelenség lenne.

Ha Oroszország nem kíván az elmúlt 10 év legalacsonyabb értéke, azaz 20 kvadrillió rubel alá menni, akkor még öt hónapig, azaz novemberig van ideje arra, hogy valamit kitaláljon.

Fontos azonban megjegyezni, hogy ezen a trenden az orosz központi bank könnyen változtathat. Rubel nyomtatásával bármikor vásárolhat újabb eszközöket vagy nyújthat friss hiteleket. Így ezen mutató elmúlt hónapokban megfigyelhető csökkenése nem igazán korlátozza az ország mozgásterét.

A teljes jegybanki mérleg fő összegén belül fontosabb mutató a devizatartalékok szintje. Ennek alakulását mutatja a 19. ábra. A grafikon alapján január óta csökkenő trendet láthatunk. Év elején még 630 milliárd dollárt tett ki ez a tétel, ami júliusra csupán 577 milliárd dollárra apadt. Azaz hat hónap alatt 53 milliárd dollárt csökkent a devizatartalékok szintje.

19. ábra: Az orosz devizatartalék alakulása. Forrás: Tradingeconomics.Ha a csökkenés üteme nem változik, akkor 65 hónap múlva, azaz 2027 végén várhatjuk, hogy a devizatartalékok szintje nullára csökkenjen. Amennyiben Oroszország nem kíván az elmúlt tíz év legalacsonyabb értéke, azaz 350 milliárd dollár alá menni, úgy még 26 hónapig, azaz 2024 augusztusáig tartanak ki a devizatartalékok.

Fontos azonban megjegyezni, hogy Oroszország ugyanúgy használhatja aranytartalékait, mint devizatartalékait. A 2.299 tonnányi orosz aranytartalék jelenlegi piaci értéke pedig közel 140 milliárd dollárt tesz ki. Azaz a központi aranytartalékok további közel 16 hónapnyi laufot adnak az orosz államnak a devizatartalékok csökkenésének elviselhetősége tekintetében.

Összefoglalás

A megvizsgált mutatók vegyes képet mutatnak az orosz gazdaságról. A folyó fizetési mérleg, a munkanélküliségi ráta, a foglalkoztatási mutató, az építőipari volumen, a jegybanki alapkamat, a szolgáltató szektor beszerzési menedzser indexe és a bányászat volumenváltozása mind jobban alakul a háború és a szankciók ellenére, mint korábban. Az aranytartalékok szintje pedig stabil.

A fentiekkel szemben romlott az inflációs ráta (mely még mindig jobb, mint sok európai országban, és a trendje is javuló), az acéltermelés volumene (mely mögött állhatnak egyszeri okok is), az üzleti bizalmi index (mely bár pesszimista, de nem sokkal rosszabb, mint a sok éves átlag), a feldolgozóipari beszerzési menedzser index (mely bár csökkent a háború kitörése óta, ám továbbra is optimizmust mutat), a valóban sokat zuhanó fogyasztói bizalmi index, a rossz, ám nem katasztrofális ipari termelés volumene mutató, az 5 százalékos GDP-csökkenés, az alacsony, de nem vészes kiskereskedelmi forgalom- és a mélyponton lévő, de már emelkedő új gépkocsi értékesítés.

Valóban vészes tendenciákat csak két mutatónál láthatunk. Ám ezek közül az elsőnek, az orosz jegybank mérlegfőösszegének gyors csökkenése könnyen orvosolható. Aggasztóbb azonban a devizatartalékok elolvadásának gyors üteme. Bár még emellett az ütem mellett is 65 hónapig égethetné Oroszország a devizatartalékait, ezen mutató nullára csökkentése nem igazán opció, hiszen hihetetlen mértékben kiszolgáltatná az országot a külföldi hitelezőknek.

Ha az orosz jegybank nem szeretné az elmúlt tíz év legalacsonyabb szintje alá csökkenteni a devizatartalékok szintjét, akkor idén júliustól már csak 26 hónapja van hátra.

Fontos azonban megemlíteni, hogy az aranytartalékok ugyanúgy használhatóak külföldi fizetésre, mint a devizatartalékok. Az orosz aranytartalékok pedig további 16 hónapra teszik finanszírozhatóvá a devizatartalékok csökkenését.

Mindezek alapján a bemutatott mutatók közül egyedül a deviza- és aranytartalékok vészes szintre csökkenése kényszerítheti Oroszországot térdre. Azonban a jelenlegi trendek alapján a következő 42 hónapban nem fog kritikusan alacsony szintre olvadni ez az érték. Mindez pedig azt sugallja, hogy a nemzetközi szankciók nem alkalmasak arra, hogy a nagy medvét szándékai megváltoztatására bírják.

A fenti időtáv ugyanakkor komoly dilemma elé állítja az EU döntéshozóit. Kérdéses ugyanis, hogy a lakások fűtéséhez és a gazdaság működtetéséhez elengedhetetlen gáz hiányát ezen a 3,5 éves időtávon belül mennyire tudja megengedni magának az öreg kontinens.

Borítókép: MTI/Czeglédi Zsolt


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 93 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Jól összeszedett mutatók. Én még hozzátettem volna azt is, amit valahol itt, egy másik cikkben olvastam, hogy az orosz gépsorok karbantartását az USA szövetségesei (gondolom Németország és Dél-Korea) végezték, tehát pár éven belül szükségessé válik egy megegyezés - valószínűleg még Kína sem képes ezen gépsorok javítására vagy pótlására (és az USA gondolom árgus szemekkel nézi Kína oroszországi exportját)
Mindannyiunk érdekében az lenne a legjobb, ha az 1815-ös bécsi kongresszus mintájára az összes érintett ország próbálna egyeztetni az ukrajnai háború ügyében, hogy a lehetőségekhez képest mindenki számára elfogadható kompromisszummal lehessen lezárni a háborút.
Félek, hogy ez egyáltalán nem érdeke az USA-nak.

Sajnos én is ettől tartok. A bécsi kongresszus hosszú időre garantálta a békét, de ott is csak hajszálon múlt a siker - nem tudom, hogy mit lehetne ígérni az USA-nak, amit el tudnának fogadni - ők a hegemóniára törekszenek, és arra, hogy senkinek még csak kilátása se legyen arra, hogy a jövőben felnőhessen az USA konkurenseként.
Egyébként ezzel már elkéstek, és most pont felgyorsítanak egy orosz-kínai szövetséget. Ha meg lehetne velük értetni, hogy egy szövetségesként kezelt EU és abba betagozódó Oroszország az egyetlen esélyük, ami meg tudná állítani a kínai menetelést, akkor lenne esély bármilyen rendeződésre.

Az devizatartalékuk most is fogy. Igaz, ilyen rövid távból, ami az elmúlt pár hónap, nem lehet hosszú távú következtetéseket levonni.

Nehéz bármilyen előrejelzést tenni a jövőre. Az oroszoknak bármilyen szankciók mellett van legalább 4-5 évük, mire komolyan kezdik megérezni annak a hatásait, és az alatt rengeteg minden történhet.
Lehet, hogy az amerikaiak hamarosan megpróbálják elszigetelni Kínát, és akkor egyértelmű lesz az Oroszország-Kína második pólus kialakulása, és annak a következményeit már szinte lehetetlen kiszámolni.
Másik lehetőség, hogy Putyin télen elzárja a gázt-olajat, az EU-ban összeomlik a gazdaság, és az újonnan megalakuló kormányok az azonnali kiegyezést és a szankciók végét szorgalmazzák, ha az USA az EU-t is szankciózza, akkor akár az EU is beáll Kína és Oroszország mellé.
Egyébként az EU gazdasági gondjai is elég mélyek, amit csak tetézni fog az innováció és az olcsó munkaerő hiánya mellett az olcsó energia elvesztése is. Várhatóan még kevésbé lesz versenyképes a világpiacon, ami nekünk nagyon rossz hír - jobb lett volna az elmúlt húsz évben a szénhidrogének kiváltására törekedni a zöldek által generált atomenergia-hiszti helyett.

Klárikáék még a választások előtt is elutaztak Moszkvába Putyinhoz, amikor Ferkó már nem volt hatalmon. Nyilván nem Totó kutya étrendjéről akartak diskurálni, sokkal inkább Ferkó tett néhány ígéretet arra a korszakra, amikor ismét ő lesz hatalmon (akkor nagyon erősen hittek abban, hogy az előre lefektetett aknák miatt legkésőbb őszre bukik a kormány . Belsős információ is alátámasztja, és az utána történtek is)
Vajon miket ígérhetett azon a moszkvai vacsorán, és mit kérhetett érte cserébe?

Én megértem, hogy anyáddal így beszélsz, de rossz helyre klikkeltél, amikor neki akartál írni.

Meg tudnád nevezni azt az országot, amely a szankciók föloldása érdekében valódi politikai fordulatot hajtott végre?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés