Szerbiából jelentjük

A szerb tehéntej hamarosan felkerül Szaúd-Arábia boltjainak polcaira

2022. július 31. 9:25
Több mint 40 év után Szerbia újra exportálhat tejet és tejtermékeket Szaúd-Arábiába, mint ahogy gyümölcsöt és zöldségfélét is. A szerb kormány bejelentése szerint húsz napon belül megérkezik az engedély arra is, hogy a közel-keleti országba birka-, illetve marhahúst is szállíthasson.

Branislav Nedimović szerb mezőgazdasági miniszter, aki a hírt azután jelentette be, hogy tárgyalásokat folytatott a szaúd-arábiai élelmiszer-biztonsági igazgatóság képviselőivel, kiemelte: az új piac a szerb mezőgazdasági termelők számára újabb lehetőségeket kínál, különösen abban a pillanatban, amikor az élelmiszerárak rekordmagasságokat értek el.

A minisztérium adatai alapján Szerbia és Szaúd-Arábia kereskedelmi forgalma évről évre növekszik, így 2021-ben elérte a 9 millió dollárt. A 2022-es év első hat hónapjában pedig már pozitívabb mutatókra számítanak, hiszen a kereskedelmi forgalom már elérte a 6 millió dollárt.

Szerbia egyre több élelmiszert exportál

Szerbia mezőgazdasági termékeinek és az élelmiszerek terén elért külkereskedelmi forgalma a 2020-as évben meghaladta az 5,6 millió eurót, ám a Makrogazdasági Elemzések és Trendek (Makroekonomske analize i trendovi – MAT) című szakfolyóirat adatai alapján az élelmiszer külkereskedelmi értékében 26,6 százalékos növekedés érzékelhető 2021-ben.

Szerbia továbbra is a legnagyobb mennyiségben kukoricát szállít külföldre, fagyasztott málnát, illetve dohányt, vagyis a külföldre szállított termékek mintegy 24 százalékát a gabonafélék teszik ki, a gyümölcs és a zöldségfélék a 23,7 százalékát, míg a dohány majdnem 11 százalékát.

Szerbia jelentős mennyiségben importál banánt és dohányeszenciát és különböző adalékokat, sertéshúst és kávét. A mezőgazdasági termékek beszállításának jelentős részét teszi ki a gyümölcs, mintegy 23,6 százalékát, a kávé, valamint a tea pedig 11 százalékát.

Szerbia teljes külkereskedelmének 60,3 százalékát az Európai Unió tagállamaival valósította meg a 2021-es évben.

Az ország második legfontosabb partnerének a CEFTA országai számítanak, amelyekkel 2542,3 millió dolláros többletet valósított meg, mindenekelőtt a kőolaj és a kőolajszármazékok, a gabona és gabonatermékek, vas és acél, elektromos gépek és készülékek, valamint italok exportjával. Szerbia a múlt évben 4030,4 millió dolláros (3411,4 millió eurós) kivitellel számolt, és 1488,1 millió dollár  (1262,4 millió euró) értékben importált.

Bajban a sertéstenyésztés

A sertéshús-beszállítás azonban megrengette a szerbiai mezőgazdaságot. Az agráregyesületek adatai alapján az év első három hónapjában 9 ezer tonna friss és fagyasztott sertéshúst szállítottak az országba, éppen ezért Branislav Gulan, agrárgazdasági analitikus nemrégiben a témában tartott előadásában rámutatott, még csak ezek után mutatkozik majd meg, hogy a jószágtenyésztést milyen mértékben terhelte meg a húsimport.

„A Köztársasági Statisztikai Hivatal (Republički zavod za Statistiku) adatai alapján csak 2021-ben 3,9 százalékkal csökkent a sertésállomány Szerbiában. A tízéves átlaghoz képest a tenyésztés 6,5 százalékkal csökkent. Becslések szerint 2022 első negyedévében Szerbiában 48,2 százalékkal kevesebb sertéshúst termeltek a tavalyi év azonos időszakához képest, miközben a sertéstenyésztés a falvakban élő lakosság hagyományos termeléséhez tartozik, így társadalmi és kulturális elemei is vannak ennek az ágazatnak. Ezért felelősségteljesebb hozzáállást kell az államnak tanúsítania, stratégiai fellépésre van szükség a sertéstenyésztés területén” – hangsúlyozta Gulan, közölte a Biznis.rs gazdasági portál.

Sajnos az állattenyésztésben a támogatások mértékével évekre visszamenőleg elégedetlenek a termelők, sőt az állam a támogatások kifizetésével is késik, így az elmúlt időszakban sokak úgy határoztak, hagyomány ide vagy oda, lemondanak a sertéstenyésztésről.

Dr. Vitomir Vidović, az újvidéki Mezőgazdasági Kar professzora a sertéstenyésztés témájában nemrégiben megtartott szimpóziumon kihangsúlyozta,

néhány évtizede még Szerbia 1,1 millió anyaállatot számolt, ma alig van 180 ezer.

„Megsemmisítettük a saját állatállományunkat, amiről ismertek és elismertek voltunk a világban. Jelenleg 220 000 kocával kevesebb van, mint két évvel ezelőtt. Tavaly mintegy 330 000 élő sertést és összesen mintegy 300 000 malacot hoztak be Szerbiába. Vagyis hozzászoktunk az importhoz, és ez nem jó. Nagy veszélyt jelenthet a hazai tenyésztés számára, ha külföldi ipari üzemek lépnek be hozzánk, amelyek átveszik az elsődleges termelés megszervezését, különösen akkor, ha a hizlalást a puszta gazdasági túlélés szintjén tartják meg. Ilyen körülmények között még nehezebb lesz saját sertéstartás-fejlesztési politikát vezetni, különösen úgy hogy már most a hamvaiból kell felemelnünk azt” – hangsúlyozta Vidović.

Az egyetemi professzor szavai szerint Szerbia mintegy 4,1 millió hektár szántófölddel rendelkezik, amiből 3.476.000 hektárt használ, amivel szerinte az ország képes lenne 30 millió hízót ellátni.

Csak a juhok iránt mutatkozik érdeklődés?

Szerbiában jelenleg a jószágtenyésztés terén a legkifizetődőbb a birkatenyésztés, legalábbis a gazdák szerint. Hiszen viszonylag jó árat fizetnek érte, ám nagy arányban külföldre szállítják a húst. Jelenleg megközelítőleg egymillió egyedet számolnak az országban.

Mint ahogy arra az agráregyesületek rámutattak, a koronavírus-járvány tavaly teljesen megzavarta ennek az állattenyésztési ágazatnak a pozitív fejlődési tendenciáit, hiszen nem voltak rendezvények, ünnepségek, esküvők, visszaesett a birkahús iránti kereslet is. Emellett kicsi a személyes fogyasztás is, lakosonként éves szinten körülbelül három kilogrammot tesz ki. Ettől az európai átlag jóval magasabb, illetve például Mongóliában egy fő közel 50 kg birkahúst fogyaszt évente, Törökországban 25 kg-ot, Írországban 20 kg az éves fogyasztás fejenként. A juhtenyésztés Szerbiában ennek ellenére mégis növekszik a többi állattenyésztési ágazathoz képest.

Rohamosan hanyatlik ugyanakkor a marhatenyésztés, amelyben a tejtermeléshez fenntartott állományt is kénytelenek voltak lecsökkenteni a gazdák. A tejfejvásárlási árral ugyanis már a korábbi években is elégedetlenek voltak, az inputárak növekedésével már a húsállattenyésztésre való áttérésen gondolkodnak sokan, vagy egyszerűen azt fontolgatják, teljesen elállnak a marhatenyésztéstől. Így felmerül a kérdés, hogy a jelenlegi állatállománnyal egyáltalán  a hazai igényeket el tudják-e látni, nemhogy a külföldi piacon érvényesüljenek.

A Nyitott Balkán, biztos élelmiszerellátás

A Nyitott Balkán kezdeményezéshez tartozó országok (Szerbia, Albánia, Észak-Macedónia) között az elkövetkező időszakban nem lesz liszt, cukor, étolaj vagy más alapélelmiszer kiszállítási korlátozás, jelentette be a héten Marko Čadež, a Szerbiai Gazdasági Kamara (Prviredna Komora Srbije) elnöke. Szavai szerint ezt egy országok közti megállapodással erősítik majd meg szeptemberben Belgrádban.

Kiemelte:

Szerbia alapélelmiszerekkel való ellátása stabil, a legnagyobb kihívást jelenleg a sertéshús, illetve annak ára jelenti.

Már folynak a tárgyalások a kormány és a termelők érdekképviseletei között, hogy a felmerülő problémák megoldódjanak, és a termelőknek ne legyenek termelési veszteségeik. Azzal ugyanis, hogy az állam korlátozta a sertéshús árát, csak elmélyítette a problémát, hiszen a kukorica ára időközben felszökött.

Most azt fontolgatják, hogy inkább a kiskereskedelmi árrést korlátozzák majd, a hús ára helyett.


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 7 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés