A gázspórolási terv a szolidaritás lábbal tiprása

2022. július 29. 18:58
Az EU július 26-án elfogadott, a gázfelhasználás 15 százalékos csökkentését előirányzó vészhelyzeti tervet a közösség vezetői a szolidaritás győzelmének nevezték. Ez az állítás azonban nehezen lehetne messzebb az igazságtól.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon. 

Az Európai Unió vészhelyzeti terve arra szólítja fel a tagállamokat, hogy az augusztustól kezdődő nyolc hónapban 15 százalékkal csökkentsék a gázfelhasználásukat. Ezen lépés célja kettős. Egyrészt a téli hónapok előtti csökkentés segíthet a gáztározók megfelelő töltöttségi szintjének elérésében. Másrészt a további hónapokban a visszafogás csökkenti a gázhiány kialakulásának valószínűségét. 

A javaslatot egyetlen tagállam, Magyarország ellenezte. Hazánk továbbra sem tartja jó ötletnek azt, hogy az EU egyfajta önkéntes éhségsztrájkot tart, főleg annak a fényében, hogy ennek az eddigiek tanulsága szerint semmilyen hatása nincsen.

A mi véleményünk szerint az Uniónak a saját lakosai érdekét is figyelembe kellene vennie, nem szabad csupán ideológiai alapokon szélmalomharcot folytatni. 

Bár a közösség hangadói előszeretettel beszélnek szolidaritásról a mostani intézkedés kapcsán is, sok esetben ezek ugyanazok a szereplők, akik az embargós politika során

a földrajzi és fizikai tényeket teljes mértékben figyelmen kívül hagyva a szolidaritás látszata nélkül is olyan embargós politikát hirdettek és erőltettek, ami megoldhatatlan helyzetbe hozta a tengerparttal nem rendelkező országokat. 

A mostani vészhelyzeti terv kapcsán azonban szolidaritásról beszélni azonban még az előzmények figyelmen kívül hagyása esetén is nevetséges. Az egységes, fűnyíróelv-szerű csökkentés ugyanis cinikus módon elfeledkezik az egyes tagállamok teljesen eltérő energiamixéről. 

Ahogyan azt az 1. ábra is mutatja, az Unió tagállamai eltérő arányban használnak földgázt energiaszükségleteik kielégítésére. Olaszország esetében 42 százalék ezen energiaforrás aránya, de közel hasonló mértékben támaszkodik az illékony nyersanyagra Hollandia, Magyarország és az Egyesült Királyság is. 

A skála másik végén Ciprus és Málta található, mely államok energia-portfoliója teljes egészében más forrásokra támaszkodik. De ugyancsak elenyésző, 10 százalék alatti a gáz részaránya Norvégia, Finnország és Svédország esetében is. 

Az unió „szolidáris” terve tehát azt eredményezi, hogy egyes országok, mint például Málta és Ciprus semmilyen hatását nem érzékelné a megszorításoknak, és az északi államok energiaellátása is csak minimális mértékben csökkenne, ezzel szemben az olaszoknak, hollandoknak és a magyaroknak durván össze kellene húznia a nadrágszíjat. 

A 2. ábra azt mutatja, mekkora mértékben csökkentené az egyes Európai Uniós államok rendelkezésre álló energiamennyiségét a gázfogyasztás 15 százalékos visszafogása. Mint jól látható, Ciprus és Málta gyakorlatilag tét nélkül szavazhatott a javaslat mellett. 

Ezzel szemben Olaszország, Hollandia és Magyarország számára közel 6 százalékkal kevesebb energia állna rendelkezésre. Ez alapesetben 6 százalékkal vetheti vissza a gazdasági teljesítményt, a foglalkoztatást és a jövedelmeket. 


A fentiek alapján az EU vészhelyzeti tervének terheit nagy részét néhány tagállam lenne kénytelen elhordozni. A teljes energiacsökkenés fele mindössze öt országra, Olaszországra, Hollandiára, Magyarországra, Romániára és Belgiumra hárul.

Ezek közül az első három a visszafogás harmadát adja. Ez az aránytalan megoszlás minden, csak nem szolidáris. 
Figyelmen kívül hagyja a javaslat emellett az éghajlati viszonyokat is. Vegyünk két gázzal fűtő családot, akik eddig 20 fokra fűtötték fel a lakásukat. Egyikük olyan országban él, ahol adott hónapban a külső hőmérséklet 0 fok, a másik család esetében viszont -20 fok uralkodik kint. A gázfogyasztás 15 százalékos csökkentése azt eredményezi, hogy a hidegebb időjárási viszonyok között lakó család már csak 14 fokra tudja felfűteni otthonát, míg a melegebb éghajlaton lakó 17 fokos szobákban fog élni. 

Összefoglalás

Az Európai Unió vészhelyzeti terve a szolidaritás megcsúfolása. Nincsen tekintettel sem az éghajlati viszonyokra, sem a földgáz energiamixben betöltött szerepére. A gázfogyasztás egységes 15 százalékos csökkentése egyértelműen a gázra nagyobb mértékben támaszkodó, hidegebb éghajlati körülményekkel rendelkező államokat sújtja. Arról nem is beszélve, hogy figyelmen kívül hagyja azt is, mely államok támogatták, és melyek ellenezték azt az elhibázott gazdaságpolitikát, aminek a jelenlegi vészhelyzetet köszönhetjük. 
 

Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 63 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Azzal meg mi a bajod?

Nálunk nem. Továbbra is töredéke a német áraknak. Vagy te a nagyonfejlett nyugatról irogatsz, és ott zorbánt teszitek felelőssé a haborúért, ezen keresztül az energiaáraitok elszabadulásáért?

Tipp a spórolásra:

Módosítsák a KRESZ-t!
Autópálya: max 120 km/h
Autóút: max 100 km/h
Egyéb lakott területen kívül: max 80 km/h
Lakott terület: max 40 km/h

Egyszerű meglépni, könnyű ellenőrizni, különösebben nem fáj senkinek és van benne 5-8 % benzinspórolás.

Az egész csak arra jó, hogy mivel betarthatatla, a rendelkezés megsértőit raportra rendeljék
politikai nyomásgyakorlás céljából, fakultatíve.

Tessék:

Józsi bácsi bruttója 200.000 forint/hó. Fizet 30 ezer forint szja-t.
Gordon fizetése 2.000.000 forint/hó. Fizet 300 ezer forint szja-t. Egészen pontotsan 10x annyit, mint Józsi bácsi.

Kibicnek semmi sem drága.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés