Egyre éhesebb világ: az élelmiszerinfláció kulcsfontosságú pontjai

2022. július 23. 20:05
Egy amerikai befektetési bank, a Morgan Stanley nemrégiben virtuális élelmiszer-inflációs és biztonsági szimpóziumot tartott a világ minden tájáról érkező szakértőkkel. A szimpózium előtt jelentette meg a bank a több mint 30 Morgan Stanley-elemző bevonásával készült globális jegyzetét az élelmiszerbiztonságról és az inflációról.
A bank által közzétett legfontosabb következtetések az alábbi nyolc pontban foglalhatóak össze. Ezek érintik a jövőbeni élelmiszerárakat, illetve a kapcsolódó vállalkozásokra és geopolitikára gyakorolt hatásokat is.

1. Az élelmiszerárak csúcsa

A szakértők és a vezetők többségi véleménye nagyjából megegyezett a Morgan Stanley véleményével, amely szerint

az élelmiszerárak valószínűleg 2022-ben érik el a csúcsot

a befektetők körében elterjedt konszenzus, illetve a határidős árak alatti szinten.

Ennek ellenére a szimpóziumon jelentős vita folyt az árakat befolyásoló változók nagyságrendjéről, amelyek előrejelzése nehézségekbe ütközik. Egy vegyipari vállalat vezetője például úgy vélte, hogy a kálium műtrágyák ára valószínűleg már elérte a csúcsot, de az ára magas marad, ami jelentős eltérés a korábbi, sokkal alacsonyabb műtrágyaárakkal jellemezhető időszakoktól.

Más szakértők rámutattak milyen nagy mértékben befolyásolják az élelmiszerárakat a külső hatások,

amelyeket olyan döntő fontosságú (és nehezen megjósolható) változók alkotnak, mint az időjárás (különösen Dél-Amerikában a következő hónapokban), az energiaárak és a geopolitika. Számos előadó kiemelte, hogy ez utóbbi két változó milyen szorosan kapcsolódik egymáshoz.

2. Vágtázó gabonaárak

Ami a gabonaárak kilátásait illeti, a műtrágyaárak csökkenése mellett a gazdálkodók még mindig elegendő befektetést eszközölnek ahhoz, hogy erős hozamokat érjenek el, ami alátámasztja a bank azon véleményét, hogy a gabonaárak 2022-ben érik el a csúcsot.

Ennek ellenére a Morgan Stanley szerint

az időjárás alakulása magas globális gabonaárakhoz vezethet.

Kiemelték, hogy egyre nagyobb az esélye egy harmadik egymást követő La Niña bekövetkeztének (utoljára 2001-ben fordult elő ilyen), és Brazíliában és Argentínában már most is száraz a talaj. Ez a következő évben zavaró lehet a készletekre nézve, és ez a tényező váltotta ki az egyik fő aggodalmat.  

A piaci szereplők kevésbé aggódnak az USA időjárása és a termése miatt, és véleményük szerint a hozamok jónak ígérkeznek, ami több készletet és enyhülést hozhat a rövid távú árakra. A piaci szereplők úgy vélik, hogy

az exportkorlátozások rövid távú feszültséget okoznak, de fokozatosan megszűnnek, és nem aggódtak túlzottan az ukrán kínálat csökkenésének hatásai miatt.

A gabonaárak követték a műtrágyák raliját az ellátási zavarok után

3. Fehérje- és húsárak

A fehérjeárak, különösen a marhahús árai tovább emelkedhetnek, és ezt a dinamikát folytatják. Ricardo Alves, az MS elemzője legutóbbi jelentése szerint jelenleg egyszerűen nincs elég marhahús a világon.  A marhahús a legdrágább fehérje, így a kereslet természetesen összefügg a helyettesítési kérdésekkel (sertés- és csirkehús közötti kapcsolatok), de több olyan trend is van, amely a marhahús iránti erős, folyamatos keresletnek kedvez. Például Kína fokozatos urbanizációs folyamata, az egy főre jutó magasabb jövedelem, mind a marhahús nagyobb és fokozatos elterjedéséhez vezet.

A marhahús exportárai világszerte

4. Élelmiszeripar

A feldolgozói iparágakra gyakorolt hatások: a csomagolt élelmiszert előállító vállalatok valószínűleg egyre nagyobb ellenállást fognak tapasztalni a kiskereskedők részéről a magasabb árakkal szemben, mivel a befolyás a beszállítóktól a kiskereskedőkhöz kerül.

A Morgan Stanley becsült élelmiszerár-előrejelzései alapján számos feldolgozó iparág részvényei, például a csomagolt élelmiszer-előállítók, az emelkedő irányba mozdulnának el. Miközben az inputköltségek nyomása valószínűleg mérséklődni fog, a fogyasztók élelmiszer- vásárláskor egyre inkább az értékre összpontosítanak, és a kiskereskedők nagyobb ellenállása a magasabb árakkal szemben megnehezítheti a csomagolt élelmiszer-ipari vállalatok kilátásait.

A szakértői megbeszélés kiemelte, hogy a kiskereskedők egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a költségekre és a fogyasztóknak nyújtott értékekre, ami keményebb áralkukhoz vezethet.

5. Geopolitika és az élelmiszerellátás

A geopolitikai kérdések továbbra is nyomást gyakorolhatnak a meglévő élelmiszer-ellátási láncokra, és rövid távon nem rajzolódik ki könnyű megoldás. A NATO nemrégiben kijelentette, hogy az orosz-ukrán konfliktus valószínűleg évekig tartó háborúvá alakul, és ilyen körülmények között nehéz lenne elképzelni, hogy Ukrajnában stabil ellátási láncokat és kereskedelmi folyosókat lehetne létrehozni a mezőgazdasági áruk számára. Hasonlóképpen nehéz elképzelni az Oroszországgal szembeni szankciók feloldását, ami továbbra is súrlódásokat okozna az élelmiszerexportjuk számára.

Amint azt a Morgan Stanley a közelmúltban kiadott kék könyvében részletezi, a geopolitikai kérdések miatt az élelmiszerkérdés az ellátási láncok világméretű kihívásainak meghatározó részévé válik. A lassulás és a „többpólusú világ” felé való elmozdulás kettős tendenciája a globális gazdaság átrendeződését kényszeríti ki, ahol a vállalatok az ellátási lánc biztonsága és a közpolitikai megfelelés miatt az ellátási láncok földrajzi diverzifikációjába fognak befektetni. Ezek az átmenetek költségesek lehetnek, és fejlődésük során nem kívánt következményekkel járhatnak.

Ugyanakkor lehetőségeket is teremtenek azon vállalatok és országok számára, amelyeknek új ellátási láncokat kell kiépíteniük és elhelyezniük.

6. Áremelkedések hatása

A megemelkedett élelmiszerárak hatása nemzeti szinten drámaian eltérő lehet. Egyes országok (például Argentína és Brazília) jól járnak, míg más országok valószínűleg többszörös negatív hatást tapasztalnak. Például olyan országok, mint Egyiptom, Etiópia, Szomália és Jemen élelmiszersegélyekre támaszkodnak, miközben nem rendelkeznek ezt kompenzáló olajbevételekkel. Egyedül Nigéria rendelkezik olyan olajbevételekkel, amelyek ellensúlyozhatják az élelmiszerköltségeket.

Bár az élelmiszerárak csökkentek a közelmúltbeli rekordszintekhez képest, az árak még mindig magasabbak, mint 1974 óta bármikor.

A fokozottan élelmiszerimporttól függő országok sora egyre bővül.

Az Egyesült Államokban is komoly hatást válthatnak ki a magas árak. Például az amerikaiak tízmillióit érinti a kivezetése a Covid-19-re válaszul adott intézkedéseknek, mint az élelmiszerjegyek és az iskolai étkeztetési programok. A Covid előtti politikára való visszatérés jelentős hatással lesz mindazokra, akik a 18 program bármelyikéből juttatást kapnak. A 18 program mérete a Covid alatt 50 milliárd dollárról 150 milliárd dollárra nőtt. Csak a kiegészítő táplálkozási segélyprogram 100 milliárd dollárt tesz ki. Az amerikai Egészségügyi Minisztériumnak háromhavonta meg kell hosszabbítania a közegészségügyi vészhelyzetet, amely jelenleg idén augusztusig van érvényben. Hét állam már lekerült a közegészségügyi vészhelyzetről, és annak lejárta után, amit egy állam megtehet, az az, hogy ellensúlyozza az ellátások csökkentését. A megszűnő állami támogatás összege azonban valószínűleg meredek lesz. A jó hír az lenne, ha a maximális ellátások elvesztése elegendő ösztönzést teremtene a munkaerő-piaci részvétel növelésére.

7. Agrártechnológia

Az elmúlt 5 évben az agrártechnológiai ágazat számára a legnagyobb változást nem annyira az új innováció, mint inkább az olcsó számítástechnikai teljesítmény alkalmazása hozta.

Az új technológia többé már nem parádés kocsi, hanem inkább szükségszerűség.

Az új technológiák a drónoktól a precíziós műtrágyákig 7-15 százalékos hozamjavulást eredményezhetnek már az első évben. Ami fontos, hogy  a technológia alkalmazása egyre kevésbé függ a földek méretétől, ami mindig is korlátozó tényező volt a kisebb földtulajdonosok számára.

 A legnagyobb kihívást azonban jelenleg továbbra is a munkaerő beszerzése jelenti. Bár rendelkezésre állnak már eszközök automatizálásra, de a jelenlegi piacokon nem várható gyors megoldás.

8. Fenntarthatóság

A fenntarthatósági hatások összetettek, és árnyalt megközelítést igényelnek a befektetőktől. Az ESG-nek egyaránt foglalkoznia kell az élelmezésbiztonsággal és az élelmiszertermelés fenntartható megközelítésével, amelyek bizonyos esetekben bonyolult kapcsolatban állnak egymással.

Jelenleg az élelmiszerekkel kapcsolatos társadalmi zavargások történelmi párhuzamai fontosságot adnak a megfelelő mennyiségű élelmiszer gazdaságos előállításának, annak társadalmi szempontjainak. Hosszú távon azonban a nem fenntartható gazdálkodási gyakorlatok hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz, ami az élelmezésbiztonság egyik fő strukturális kockázata.

 A szimpózium résztvevői szerint a befektetőknek „reálisan” kellene megközelíteniük azokat a megoldásokat, amelyeknek nincs elfogadott definíciója a fenntarthatóság szempontjából - mint például a génszerkesztés.

A befektetőknek azt is fel kell ismerniük, hogy

a gazdálkodók gyakran túlságosan sok kockázatot viselnek ahhoz, hogy el tudjanak mozdulni a regeneratív gazdálkodási gyakorlatokból eredő potenciálisan alacsonyabb hozamok felé.

 Ennek eredményeképpen azoknak a vállalatoknak, amelyek függenek a mezőgazdasági termelőktől - az ellátási lánc kritikus és az éghajlatra érzékeny részétől -,

meg kell fontolniuk az agrárágazat átállásának támogatását a kockázat egy részének átvállalásával. 

Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 11 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés