Földrengésszerű politikai változások jöhetnek Európában, ha ezek a trendek nem változnak meg

2022. július 19. 20:04
A fogyasztói bizalom több európai országban is történelmi mélyponton, vagy annak környékén van. Amennyiben ebben nem történik változás, fejek fognak hullani.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon. 


London ostroma

2022. július 7.-én, csütörtökön, 12 óra 31 perckor Boris Johnson brit miniszterelnök bejelentette lemondását. Lépésének előzménye az volt, hogy kedden bizalomvesztésre hivatkozva lemondott kormányának két nagyágyúja Rishi Sunak pénzügyminiszter és Sajid Javid egészségügyi miniszter. 

A kormány tagjainak Johnsonnal kapcsolatos bizalmatlansága valószínűleg nem volt független attól, hogy a kormányfő 2020 áprilisában még 67 százalékon álló elfogadottsága azóta lényegében folyamatosan csökkent, idén márciusában már csak 38 százalékon állt, a legfrissebb adatok szerint pedig mindössze 31 százalékot tesz ki, miközben az elutasítottsága 69 százalékos

Ezzel párhuzamosan hasonló folyamatokat láthattunk a Johnson mögött álló Konzervatív Pártnak potenciális szavazói tekintetében is. 2020 áprilisában a brit állampolgárok 51 százaléka voksolt volna a Konzervatív Pártra, szemben a Munkáspárt 29 százalékával.

Johnsonék még tavaly májusban is megnyerték volna a választás, hiszen a szavazók 43 százaléka állt mögöttük, szemben az ősellenségük 32 százalékos támogatottságával.

Mára azonban a Munkáspárt átvette a vezetést. A britek 41 százaléka támogatná őket, szemben a Konzervatív Párt 31 százalékával. 

A fenti folyamatok megdöbbentően jól követték az angol fogyasztói bizalmi index (CCI) alakulását (lásd 1. ábra). A háztartások várható pénzügyi, gazdasági és foglalkoztatási helyzetével kapcsolatos várakozásokat mutató értéke általában 100 körül alakul. Ennél nagyobb érték optimista, míg a mutató alacsonyabb szintje pesszimista lakossági várakozásokat tükröz. 


1. ábra: A brit fogyasztói bizalmi index értékének változása. Forrás: OECD. 

A mutató azonban nem csupán csökkent.

Az idei májusi értéknél alacsonyabbat az elmúlt ötven évben nem mértek a szigetországban.

A mostani 93,4 pontos érték jóval magasabb, mint a COVID válság idején mért 97,0 pontos minimum, vagy a 2009 januárjában elért 95,4 pontos mélypont. 

Az elnök emberei

A fenti folyamatok együttmozgása logikusnak tűnik, ettől függetlenül nem zárhatjuk ki azt sem, hogy csupán a véletlen műve. A nemzetközi adatok vizsgálata azonban azt mutatja, hogy

erős összefüggés van a fogyasztói bizalom változása és a kormányzó párt népszerűsége között. 


A 2. ábra azt mutatja, hogy az 1960 óta megtartott amerikai választások tanulsága szerint mi az összefüggés a fogyasztói bizalmi index 3 hónappal a választások előtt mért értéke, és a választás előtt kormányon lévő párt (Republikánus vagy Demokrata) választáson elért mandátumtöbblete között. 
Az 2008-as választás előtt három hónappal például 97,0 volt a fogyasztói bizalmi index értéke, és nem meglepő módon az addig kormányzó republikánusok el is veszítették a választást, csupán 173 mandátumot tudtak begyűjteni a demokraták jelöltjével, Barack Obamával szemben, akinek 365 mandátum jött össze; 173-365=-192 volt tehát az addig kormányzó republikánusok „mandátumtöbblete”. Így kapjuk a 2. ábra legbaloldalibb pontjának koordinátáit (X tengelyen 97, Y tengelyen -192). 

2. ábra: A fogyasztói bizalmi index 3 hónappal a választások előtt és a kormányon lévő párt mandátumtöbbletének alakulása az 1960 és 2020 közötti amerikai választásokon. Forrás: OECD, Britannica.


Ahogyan azt az ábra jól mutatja, egyértelmű összefüggés van a két változó között. Alacsony választások előtti fogyasztói bizalom esetén a korábban kormányzó pártot büntetik a választók, hiszen a mandátumtöbblet jellemzően negatív, míg magas fogyasztói bizalom esetén a kormányon lévő párt újrázása lényegében borítékolható. 

A két változó közötti korreláció 62 százalék, ami magasnak tekinthető.

Emellett a mutatók időbelisége egyértelművé teszi, hogy a fogyasztói bizalom mutató az, ami a választási eredményekre hatással van. 

 

Az Európa-rejtély

Ha körülnézünk az öreg kontinensen, akkor láthatjuk, hogy nem Nagy-Britannia az egyetlen olyan hely, ahol a fogyasztói bizalmi index historikus mélyponton van. Azaz nem csak a britek számíthatnak arra, hogy komoly változások lesznek a politikai palettán. 

A 3. ábra az európai országok 2022. májusi fogyasztói bizalmi indexének értékét (körök) mutatja, háttérben a historikus sávjával (függőleges vonal). Ausztriában például 96,8 a mutató legfrissebb értéke, ami a korábbi historikus sáv (melynek minimuma 96,4, maximuma pedig 104,9) legalja környékén található. Ez azt jelenti, hogy az osztrákok ritkán voltak ennyire pesszimisták a múltban, mint most. 

3. ábra: A fogyasztói bizalmi index májusi értéke és historikus értéksávja Európában. Forrás: OECD.

Az ábra tanúsága szerint historikus mélyponton van a fogyasztói bizalom Luxemburgban, Nagy-Britanniában és Svédországban is, és nincsen ettől messze a dán, a francia, a finn, az osztrák és a cseh érték sem. Abszolút értékben a legalacsonyabb bizalmat Lettországban mértek, ezt követi Nagy-Britannia, majd holtversenyben Észtország és Luxemburg. 

A legnagyobb abszolút bizalmat Magyarországon mérték, minket Litvánia és Svájc követ.

A historikus maximumhoz legközelebb a litván mutató van, őket a magyar érték követi, majd holtversenyben Olaszország és Svájc. 

A fentiek alapján ezek az értékek azon országok esetében érdekesek a leginkább, melyekben rövidesen választások lesznek. Ezek pedig Svédország (parlamenti választás szeptemberben), Csehország (szenátus választás szeptemberben, elnökválasztás januárban), Lettország (parlamenti választás októberben), valamint Szlovénia (elnökválasztás októberben) és Ausztria (elnökválasztás novemberben). 

Svédországban 94,7 ponton állt márciusban fogyasztói bizalmi index értéke. Ez történelmi mélypontot jelent. Ennek ellenére a jelenleg kormányon lévő Szociáldemokraták stabilan őrzik első helyüket a közvéleménykutatásban, bár az utóbbi hónapokban valamennyit veszítettek népszerűségükből. 

Csehországban 95,6 ponton állt márciusban fogyasztói bizalmi index értéke. Ez a történelmi mélyponttól 4 százalékra van. Ennek komoly hatása is van a választói preferenciákra. A jelenleg kormányzó jobbközép SPOLU koalíció áprilisban még 31 százalékos támogatottsággal vezetett a 29 százalékon álló ANO előtt, mára azonban a lehelletnyit erősödő, de továbbra is 29 százalékon álló ANO megelőzte a 25 százalékra visszaeső SPOLU-t. 

Lettországban 91,4 ponton állt márciusban fogyasztói bizalmi index értéke. Ez a történelmi mélyponttól 28 százalékra van. A 2018-as választást egyértelműen megnyerő szociáldemokratákat a választók egyértelműen büntették az elmúlt hónapokban. Az év elején még egyértelműen elsők voltak 16 százalékos támogatottságukkal, mára azonban már csak a harmadik helyen tartózkodnak 10 százalékos, lényegében folyamatosan csökkenő népszerűségükkel. 

Szlovéniában 96,8 ponton állt márciusban fogyasztói bizalmi index értéke. Ez a történelmi mélyponttól 29 százalékra van. A szavazók itt idén áprilisban mondhattak véleményt a kormányról. A 2018-as választást megnyerő Szlovén Demokrata Párt még márciusban is vezette a felméréseket, tavaly decemberig pedig toronymagas esélyesnek számított. Az áprilisban győzedelmeskedő balközép Szabadság Mozgalom támogatottsága tavaly év végén még 1 százalék környékén volt csak.

Azt, hogy a fogyasztói bizalom alacsony értéke miatt a régi vagy az új kormányt büntetik a szavazók a közelgő elnökválasztáson, a jövő fogja megmutatni.


Ausztriában 96,8 ponton állt márciusban fogyasztói bizalmi index értéke. Ez a történelmi mélyponttól 5 százalékra van. 2019-ben az Új Osztrák Néppárt nyerte a parlamenti választásokat, jelenleg azonban 22 százalékos támogatottságukkal csupán hajszállal állnak a 21 százalékot maga mögött tudó Szabadságpárt előtt, és egyértelműen le vannak maradva az első helyen álló SPÖ mögött. A Néppárt tavaly szeptemberben még toronymagasan vezetett, azonban a Sebastian Kurz körüli botrány miatt választók tömegei pártoltak el mellőlük. Utána azonban stabilizálni tudták a mögöttük álló választói réteget. Az elmúlt két hónapban viszont újabb 2 százalékpontot esett a támogatásuk, mely valószínűleg nem független a fogyasztói bizalom erodálódásától. 

Összefoglalás

A fogyasztói bizalom mélyponton, vagy annak környékén van Európa számos országában. Ez pedig a múlt tanulsága szerint erodálja a kormányzó pártok népszerűségét. Ezt figyelhettük meg Nagy-Britanniában és Szlovéniában is, és minden bizonnyal fontos indoka volt ez a Boris Johnson mögötti bizalom elpárolgásának is. 
Ha Európa kormányon lévő erői nem szeretnék elveszíteni a hatalmukat, akkor a közeljövőben komoly változásokra van szükség az európai gazdaságpolitikában. Ennek pedig egyértelmű terepe az energiapolitika zsákutcája, a katasztrofális hatású olaj- és gázembargóra épülő stratégia újragondolása lenne. 

(Fotó: MTI)

 


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 34 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Az européer válasz minderre: még több liberalizmus, még több LMBTQWERTZ..., még több migráns Afrikából!

Az eu-ról is jó lenne látni egy bizalmi indexet.
Nálam pozitívról 0, csak nehogy mínuszba menjenek.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés