Békét vagy igazságot?

2022. július 12. 5:15
Egyre nagyobb az EU-n belüli társadalmi megosztottság a háború megítélésében: nyolcezer EU-s állampolgár megkérdezésével készített közvélemény-kutatást a European Council on Foreign Relations. Arra keresték a választ, megmaradt-e a háború kitörésekor tapasztalt kezdeti egység a tagországokon belül? Az eredmény ismeretében kijelenthető: egyre nagyobb a szakadék az összeurópai álláspont és a tagországokon belüli hangulat között.

Talán soha nem forrt annyira egységbe az Európai Unió, mint az orosz-ukrán háború kitörése utáni első hónapokban. A közvélemény erőteljes orosz-ellenessége és Ukrajna melletti kiállása nagyban befolyásolta a nemzeti kormányokat és az EU-s döntéshozókat a gazdasági szankciók és az embargók meghozatalára, az ukrán zászló színei pedig hosszú hetekre elhomályosították a közösség kékjét.

A háború negyedik hónapjában tíz ország – Lengyelország, Románia, Franciaország, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Finnország és Nagy-Britannia – nyolcezer polgárának bevonásával készített közvélemény-kutatást a European Council on Foreign Relations. A komplex kérdőív kérdései mind az adott tagországból válaszolók Ukrajnával, Oroszországgal és a háborúval kapcsolatos véleményére vonatkozott. A kutatók feltevése szerint a kutatás idejére (május vége)

az európaiak már láthatták és érezhették a háború gazdasági és társadalmi következményeit: az egyre növekvő inflációt, az energia- és élelmiszerválságot.

A fő kérdés az volt, változott-e a közvélemény hangulata azáltal, hogy saját bőrükön érzik többek között a szankciók fájdalmas hatásait, és támogatják-e továbbra is azt a politikát, ami gazdaságilag ennyire súlyosan érinti őket.

Ingadozók csoportja

A válaszokból az derül ki, hogy az Európai Unión belül alapvetően két nagy véleménytábor alakult ki. A „Béke tábor” hívei (a megkérdezettek 35 százaléka) leegyszerűsítve azt akarják, hogy a háború minél hamarabb érjen véget, míg az „Igazság tábor” tagjai (22 százalék) egyértelműen Oroszország megbüntetését helyezik előtérbe, kevésbé foglalkozva a következményekkel egy elhúzódó háború esetén. A Béke tábor Lengyelország kivételével minden országban nagyobb, ami jól jelzi: az európai polgárok a megélhetési válsággal kezdtek el foglalkozni a morális kérdések helyett. A két tábor közötti törésvonalak nagysága így figyelmeztetés is a nemzeti kormányoknak: saját társadalmuk akarata nem feltétlenül esik egybe a közös uniós politikával, ebből pedig komoly problémáik származhatnak a későbbiekben. 

Ami igazán figyelemre méltó, az a harmadik nagyobb csoport, az ingadozók tábora, ami nagyjából a megkérdezettek 20 százalékát teszi ki. (A maradék nem tudott vagy nem akart világosan állást foglalni a kérdésekben.) Ők egyik határozott nézetet valló táborba sem tartoznak: bár

zömében támogatják az EU egységes politikáját Oroszország ellen és Ukrajna mellett, nagyon is aggódnak az eszkaláció és annak lehetséges következményei miatt.

A kutatás egyik konklúziója szerint ez az a csoport, amelynek a közeljövőben kialakuló markáns véleménye és szavazata valamelyik tábort annyira megerősítheti, hogy az meg is határozhatja az európai egységes politikát a háborúval kapcsolatban.

Oroszország bűne

A legnagyobb egyetértés abban van a válaszadók között, hogy a háború kirobbanásáért Oroszország a felelős, ahogyan abban is, hogy Putyintól függ, mikor lesz vége. Egyedül Olaszországban kiegyensúlyozottabb a véleménykülönbség, itt majdnem annyian vélik úgy, hogy Ukrajna és a Nyugat a békekötés hátráltatói, mint azt, hogy a Kreml a hibás. 

A két nagy tábor között inkább abban a kérdésben tapasztalható alapvető véleménykülönbség, hogy törekedjen-e Európa a békekötésre, akár Ukrajna területi csonkítása árán is, vagy vállalva minden konfliktust, beleértve az eszkaláció lehetőségét és az európai gazdasági válság recesszióba fordulását, minden eszközzel igyekezzen megbüntetni Oroszországot, annak végleges vereségéig. 

Jelenleg az Ukrajnában zajló katonai műveletek, az energiaválság és a globális infláció nem adnak okot túlzott bizakodásra az utóbbival kapcsolatban.

A háború elhúzódásával, az európai politikai elit morális alapokra helyezett működését és a gazdasági mélyrepülést látva várható, hogy a Béke tábor hívei egyre többen lesznek, akik egy idő után már nem csak szimpla véleményt nyilvánítanak, hanem minden eszközzel igyekeznek majd nyomást gyakorolni saját kormányukra, amit ha az nem vesz figyelembe, akkor a megosztottság az EU gerincének megroppanását is jelentheti.

Mitől félünk?

Bár összességében mindhárom csoport támogatja a gazdasági kapcsolatok megszakítását Oroszországgal, a vélemények a pártokon belül is jelentősen megoszlanak. A Béke tábor 50 százaléka áll mellette, 37 százalék pedig nem ért vele egyet. Ugyanez az arány az Igazság táborban már 83 százalék a 11 ellenében, míg a bizonytalanoknál 83-7. A diplomáciai kapcsolatok megszakítását az Igazság tábor 70 százaléka támogatja, 23 nem, az ingadozóknál 60-30 az arány, míg a Béke táborban a legkisebb a különbség az igenek és nemek arányában, 49-30 százalékban. 

Érdekesen oszlanak meg a vélemények a védelmi kiadások növekedésével kapcsolatban. Az Igazság tábor 53 százaléka támogatja a katonai büdzsé felduzzasztását, még akkor is, ha ez a szociális területeken esetleg forrásmegvonással jár, míg mindössze 29 százalék nem ért vele egyet. A Béke tábor ellenben éppen fordítva szavaz: 29 százalék áll a védelmi költségek növelése mellett, és 51 százalék voksolt ellene. A bizonytalanok ebben a kérdésben valóban bizonytalanok: az arány 35-30 az igenek javára.

Az, hogy melyik ország mitől aggódik a legjobban, teljesen megosztotta a válaszadó közösséget is.

Portugáliában, Olaszországban és Franciaországban alapvetően a megélhetési válság és az elszabadult energiaárak miatt aggódnak, míg Svédországban, Finnországban, Lengyelországban és Romániában a polgárokat ez a kérdés foglalkoztatja a legkevésbé, ők inkább a konkrét orosz katonai fenyegetéstől tartanak.

Felemás jövőkép

Az ukrán katonai sikerek és a gazdasági szankciók hatásai mindennél nagyobb mértékben befolyásolják a következő időszakban az európai közhangulatot. A Béke tábor hívei már így is többségben vannak az EU-n belül, és látva az Ukrajnában kialakult katonai helyzetet, valamint érezve a gazdasági szankciók kontraproduktív, pusztító erejű hatását, számuk egyre csak nőni fog, egészen addig, amíg véleményük konfrontációhoz nem vezet a nemzeti kormányok és az EU politikájával.

Miután Ukrajna jelen pillanatban kizárólag a Nyugat segítségével tud háborúzni és túlélni a mindennapokat, az Európai Unión belüli hangulat nagyban és sorsdöntően befolyásolja a jövőjét. A közvélemény-kutatás készítői összegzésükben nyíltan hitet tesznek az Igazság tábor mellett, és azt tanácsolják:

az EU ne Oroszország törvényszerű vereségeként és Ukrajna győzelmeként kommunikálja a háborút, hanem védekezésként az orosz agresszió ellen, amely könnyen eszkalálódhat.

„A legaggasztóbb jel talán az, hogy a legtöbb európai a háború fő vesztesének az Európai Uniót tekinti ahelyett, hogy a mostani egységet a megerősödés jeleként értelmezné” – írják.

Másfél hónappal a közvélemény-kutatás indítása után egyáltalán nem úgy tűnik, hogy a hurráoptimista Igazság párt tábora erősödött volna. Európa több országa kormányválsággal néz szembe, az energiaválság soha nem látott méreteket kezd ölteni, tombol az infláció – miközben Ukrajna egyre távolabb kerül a maga elé kitűzött győzelem győzelmi céltól. Az európai polgárok pedig – ki-ki a saját országa problémájának megfelelően – előbb utóbb egyetlen táborba tömörülnek majd. Akkor lesz vége. 

Nyitókép: MTI/AP/Jevhen Maloletka
 


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 1 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés